Székelyföldi nagykörutazás 2023

A program tervezett útvonala:

Elutazás a kora reggeli órákban Szegedrõl Budapestre. Továbbuta­zunk Ártánd határátkelõn keresztül Nagyváradra. Rövid városnézés: székesegyház, püspöki palota, ke­vés szabadidõ a Fõ tér környékén. A Király-hágón át érkezünk Bánffy­hunyadra, pihenés közben meg­tekintjük a református templomot, majd utunkat Kõrösfõn keresztül folytatjuk (megállunk a népi hím­zéseket megcsodálni.) Szállásunk Kolozsvár kör­nyékén lesz. 

Reggeli után Kolozsvár városával ismerkedünk: Fõ tér, Farkas utca és a híres Házsongrádi temetõ veze­téssel. A Tordai hasadék érintésével Torockón ismerkedünk a hajdan volt népviselettel és a vasfeldolgo­zás múzeumi emlékeivel. A Kõközön keresztül érkezünk Nagyenyedre, ahol a kollégium udvarán emlékez­hetünk a „nagyenyedi kohó” egykor volt példát adó nagyjaira (Bolyai Farkas, Barabás Miklós, Kõrösi Csoma Sándor és Sütõ András …). Továbbutazunk Marosvásárhelyre, ahol szálláshelyünkön szeretettel várnak bennünket.

Marosvásárhelyen megtekintjük a Kultúrpalotát, ahol Killyén Ilka rövid történelmi és irodalmi betekintõ­jét hallgatjuk. Szovátán sétálunk a Medve-tó partján, majd Parajd felé vesszük utunkat, ahol a híres sóbányát keressük fel. Utunk kö­vetkezõ állomása Korond, ahol az õsi fazekas mesterség erdélyi köz­pontjába látogatunk, vásárolhatunk a színes kerámiákból. Korondot elhagyva Farkaslakára érkezünk (Tamási Áron szülõhelye és sírja). Tovább utazva Székelyudvarhelyre érkezünk, ahol városnézésünk alatt láthatjuk fõterét és a szoborparkot. Utunkat a Hargitán át folytatjuk. Es­tére érkezünk meg Csíkszeredára, ahol 2 éjszakán keresztül szállá­sunk lesz. 

Reggelit követõen a magyarok õsi zarándok helyére a csíksomlyói kegytemplomhoz látogatunk – ahol, ha megszólal az orgona, nem a véletlen mûve lesz. Mádéfalvára látogatunk, ahol a 200 székely vér­tanúra, a Bukovinai székelyek tra­gikus élettörténetére emlékezünk. Csíkszentdomokoson áthaladva a gyergyószárhegyi Lázár Kastély elõtt emlékezünk Erdély nagy feje­delmére, Bethlen Gáborra. Pongrá­cz-tetõn kelünk át a Gyilkos-tóhoz, ahol a víz alá került fenyõerdõ ma­radványai láthatók. A Békás-szoros hasadékvölgyén át haladva felejt­hetetlen természeti képzõdmé­nyek látványa vár az utazóra. Késõ délután a Fügés tetõn át a Tatrosz völgyébe, az 1000 éves határhoz érkezünk. A Gyimesek turiszti­kai vonzerejét a népmûvészetek, táncmûvészet hagyományai jelen­tik. Az itt élõ gyimesi csángók máig megõrizték néprajzi hagyománya­ikat. Az ezeréves határnál csángó népi mulató programon veszünk részt. Különleges elfelejtett ételek, ízek kóstolója, népzenével. Visszatérünk szálláshelyünkre. 

Reggeli után a Mikó várral bú­csúzunk Csíkszeredától, Tusnád­fürdõn keresztül a festõi szépségû Szent Anna-tóhoz indulunk. A tó a Csomád-hegy kráterében meg­búvó természetvédelmi területen Kelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. Kézdivásárhelyre, az udvarterek városába utazunk tovább. Fõterén Gábor Áron szobrát láthatjuk, kü­lönlegesség a Céhtörténeti múzeu­ma (valamint Zsuzsi és Andris baba népmûvészeti gyûjteménye). Idõ függvényében Csernáton megte­kintjük a falumúzeumot és az egye­dülálló székely népfõiskolát. Tovább utazva a Prázsmári erõdtemplom­hoz érkezünk, mely Erdély legna­gyobb evangélikus vártemploma. Megtekintjük a köré épített kamra­rendszert. Brassó érintésével a Tö­mösi-szoroson át a Nagykõ-havas, és a Keresztény-havas közt érjük el a hajdanvolt határt Predeálnál. Jó idõ esetén gyönyörû kilátás vár ránk a környezõ hegyekre. Szállá­sunk Brassóban vagy környékén lesz.

Elfogyasztva reggelinket, a Pre­deáli-hágón keresztül a Kárpátok gyöngyszemei következnek: Pre­deál, Azuga, Bustény, Szinaja. A Pele-kastélyhoz érkezünk, mely a román királyok egykori nyári rezi­denciája volt, mára a XIX. századi Európa egyik fontos reprezentációs emlékmûve. Ezt követõen Törcsvár várát, „Drakula kastélyát” tekintjük meg, mely a Déli Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmez­te. A XIX. században román királyi nyaralóhely volt, ma a környék egyik kiemelkedõ nevezetessége. Románia egyik leghíresebb üdülõ­helyén, Brassó Pojanán át, gyönyörû hegyek és völ­gyek között érkezünk Brassóba. A városra leereszkedve egy kilátó pontnál meg­állva elénk terül a város történelmi városközpontja. Az erdélyi szászok egykori központjában, annak történelmi vá­rosrészben a régi utcákon, régi épületek között sétálunk. A város az erdélyi szá­szok egykori nagy központja volt. A Cenk-hegy lábánál elterülõ várost védõfal veszi körül, melyen erede­tileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. Láthatjuk a Fekete templomot (Fe­kete Madonna), mely a legnagyobb erdélyi gótika, és a város legjelen­tõsebb mûemléke. A Persányi hegyeken keresztül Fogaras vára alatt elhaladva - amennyiben idõnk engedi, sétálunk a fejedelemasszonyok várudvarán - utunkat folytatva a „szászföld fõvárosába”, Nagysze­be érkezünk. Történelmi központjában épí­tészeti emlékekkel gazdagodunk: Brukenthál-palota, régi városháza, rejtett gabona silók. Az esti órákban érkezünk szálláshelyünkre, ahol vacsorával várnak Bennünket.

Elfogyasztva reggelinket Gyulafehérvárra utazunk. A várban és a római katolikus székesegyházban több magyar történelmi személy sírja található (Izabella királyné, János Zsigmond, Hunyadi János és Márton Áron). Utunkat a Kenyér-mezõn a Piski-hídon át a romantikus Vajdahunyad várának meglátogatásával folytatjuk. A Hunya­diak és a vár történetével ismer­kedünk. Déva felé utazunk tovább, ahol a város fölé emelkedõ Déva várának meghó­dítására felvonóval érkezünk a város fölé, ahonnan szép kilátás nyílik a Maros völgyé­re és az Érc hegységre. Felidézzük a Kõmûves Kelemen balladáját… Utunkat hazafelé folytatva Aradon búcsúzunk Erdélytõl a sokat megélt szabadság szobornál. Nagy­lakon keresztül utazunk hazafelé. Érkezés Szegedre az esti órákban, továbbutazás Budapestre. (Az oda-és visszaút nem azonos! A Buda­pest–Ártánd útvonalon csatlakozó utasaink hazautazásnál ezt kérjük, vegyék figyelembe!)