Bosznia-Hercegovina kincsei

Bosznia-Hercegovina last minute utazás

Bosznia-Hercegovina kincsei
Bosznia-Hercegovina kincsei Bosznia-Hercegovina kincsei Bosznia-Hercegovina kincsei Bosznia-Hercegovina kincsei
Legolcsóbb utazás:
Last minute utazás:35 900 Ft/fő (08.17)
Legolcsóbb akciós ár:35 900 Ft/fő (08.17)
Utazás azonosító:1157614
Utazás típus:Körutazás
Szállás:Szálloda * * *
Utazás módja:Autóbusszal
Ellátás:Reggeli
Az utazás ára tartalmazza:- Utazás busszal
- Szállás
- Ellátás megadott szerint
- Idegenvezetõ
Az utazás ára nem tartalmazza:- belépõk és helyszínen fizetendõ díjak
Ajánlatot kérek (kötelezettség nélkül)
Ingyenes visszahívást kérek

Bosznia-Hercegovina Körutazás, Bosznia-Hercegovina kincsei

1. nap: Budapest-Jajce-MedjugorjeIndulás Budapestrõl a kora reggeli órákban. Folyamatos utazás rövid pihenõkkel Jajce hegyek között elterülõ festõi kisvárosába, mely a képek tanulsága szerint már a múlt században megragadta Csontváry Kosztka Tivadar képzeletét. Városnézés a fõbb látnivalókkal, majd továbbutazás a Mostar-Medjugorje útvonalon a Neretva völgyében. Szállás elfoglalása Medjugorjében, vacsora után esti séta a városban.
2. nap: Kravica-Pocitelj-Radimlja -Blagaj-Mostar-SzarajevóReggel megtekintjük a Kravica vízesést, majd a hegyoldalba épült festõi kisváros, Pocitelj következik. Következõ látnivalónk Radimlja középkori temetõje, ahol a környék legcsodálatosabb és legmisztikusabb mûemlékeit tekinthetjük meg. Ezután folytatjuk utunkat Blagaj városába, mely rövid ideig Hercegovina független uralkodóinak székhelye volt. Megtekintjük a festõi környezetben található Buna különlegesen bõvizû forrása fölé épített pihenõházat, kolostort, melyet a legenda szerint a táncoló dervisek alapítottak. Utolsó megállónk Bosznia legkeletiesebb városába, Mostar. Hercegovina fõvárosa a Hajrudin által tervezett öreg hídjáról vált világhírûvé, mely a Világörökség része. Este a szállás elfoglalása Szarajevóban, vacsora a szállodában.
3. nap: Szarajevó-VisokoVárosnézés Bosznia-Hercegovina fõvárosában, Szarajevóban. A város rendkívül színes etnikummal és emiatt változatos kultúrával rendelkezik, így látogatásunk alkalmával a különbözõ vallási nézeteket valló városlakók szokásaival is megismerkedhetünk. A török építészet megannyi mûemléke szép kontrasztban áll a Monarchia által hátrahagyott középületekkel, és az országot uraló vallási sokszínûségnek teret adó templomokkal mely garantáltan lenyûgözi a látogatókat. Városnézésünk alkalmával természetesen Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös merényletének színhelyére is ellátogatunk. Az óvárosban megtekintjük a Gazi Huszref bég-dzsámit, majd a vízipipás bazárvilág a Bascsarsija negyede következik. A szûk, sikátoros utcácskákon járva az iszlám világ semmihez sem hasonlító utcaképe fogadja az érkezõt. Az óváros kanyargó utcáiban és az ottani bazárokban számos érdekes dísztárgy és kulináris élvezet közt válogathatnak a látogatók. Délután a városnézés folytatása egyénileg Szarajevóban, vásárlási lehetõség a bazárban vagy kirándulás a bosnyák piramisok érdekes és sokat vitatott vidékére. Visokoba, az egyik legrégebbi bosnyák városba látogatunk, amely a nemrégiben felfedezett piramisokról vált világhírûvé. A Nap piramis alatt futó kacskaringós alagútrendszer látogatható részének megtekintése, ahol lefotózhatjuk az itt felfedezett rovásírások maradványait is, majd visszautazás Szarajevóba.
4. nap. Szarajevó-Travnik-BudapestHazautazás. Útközben városnézés az Európa isztambuljaként is emlegetett Travnikban, ahol legfontosabb látnivalónk az ország egyik legszebb dzsámija, a Tarka Dzsámi, melynek földszintjén valamikor vásárcsarnok mûködött. Érkezés Budapestre a késõ esti órákban.

Bosznia-Hercegovina leírás

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletrõl Szerbia, délrõl Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja.

1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódtak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.

Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerzõdés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevõ Bosznia-Hercegovinai Föderációból (Federacija Bosne i Hercegovine/Федерација Босне и Херцеговине – elterjedtebb nevén bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségû kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból (Република Српска / Republika Srpska). (A két entitás között megosztott Brèko város és környéke Brèkói körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fõvárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenõrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-fõképviselõ (High Representative; magyarul fõképviselõként is fordítják) kezében összpontosul.

Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletrõl Szerbiával, délkeletrõl pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez.

Az ország két történelmi-földrajzi egységbõl, az északon elterülõ, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevõ) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérõek.
Bosznia-Hercegovina tengerpartja Neumnál

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentõsek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülõ síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezõk (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.

Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a termõföld, de mezõgazdaségi mûvelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erõforrásai között említendõk a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz valamint a fa és a jelentõs víztömegek. Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsa a 2386 méteren lévõ Magliæ, legalacsonyabb pontja pedig a tenger szintjén van. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán elõforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetû légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdõirtás tartozik. Legmagasabb pontja: Magliæ (2386 m)
Utazás megosztása: