Európa utolsó titka: Albánia

1. nap: Budapest-SzkopjeTalálkozó Budapesten, a Déli Pályaudvarnál, indulás a kora reggeli órákban. Vár ránk Európa utolsó titka Albánia! Albánia tipikusan olyan úticél, amelyet meglátogatva az ember rájön, hogy teljesen mást képzelt róla korábban. A Sasok földje sok-sok látnivalóval, gyönyörû tengerparttal és vendégszeretõ emberekkel vár bennünket. Átmenet a keleti és nyugati világ között, és mégis Európa. Folyamatos utazás rövid pihenõkkel a tranzitszállásra. Szállásunk a 240 méter tengerszint feletti magasságban fekvõ Szkopje városában lesz, Macedón Köztársaság fõvárosa és egyben legnagyobb városa. Esti érkezés a szállodába. 2. nap: Szkopje-Ohrid-DurrësReggeli a szálláson, majd Szkopjében városnézés. A  Vardar folyó panorámája meghatározza Szkopje – az 1963-as nagy földrengés utáni - mai képét. A város mellett emelkedõ Vodnó hegyen található  a Balkán legnagyobb keresztje, mely 76 méter magas. Szkopjéban több mecset és épület található a török hódoltság idejébõl. A város legfõbb nevezetességei gyalogosan bejárhatók, mint például a fõtér és környéke, a Kale erõd, a Kõhíd, Teréz anya emlékház, és a Sveti Spas templom. Belvárosa érdekes kavalkád, sok különbözõ építészeti stílus egyvelege, mely talán kissé kaotikus, de ez adja meg a báját is. Városnézésünk során átsétálunk az 1300-ban épült kõhídon is. Szkopjét elhagyva,  az Ohridi-tóhoz indulunk, mely a természet ajándéka a kicsiny makedón népnek és az idelátogató turistáknak. Az Ohridi-tó a Balkán-félsziget legöregebb, mintegy 5 millió évvel ezelõtt keletkezett tava. A tó északkeleti partján fekvõ Ohrid fontos ortodox egyházi központ volt a X. századtól 1767-ig, fénykorában „szláv Jeruzsálem"-ként emlegették. Gyönyörû régi épületei világörökségi  rangot adtak a városnak. Az Ohridi-tó 1979-ban, az épületegyüttesek 1980-ban lettek az UNESCO természeti-kulturális világörökségi helyszínei. A város jelképe a X. századi fellegvár, melynek 3 km hosszú várfalát 18 bástya és 4 várkapu tagolja. Az óváros sokablakos, fehérre meszelt házai a XVIII. századtól állnak ezen a helyen. Itt van az Ohrid-i Néprajzi Múzeum. Az esti órákban érkezünk Albánia tengerparti üdülõvárosába Durrës-be, szállás elfoglalása. 3. nap: Berat-ApollóniaReggeli után fakultatív kirándulási lehetõség Albánia legszebb városaiba. (Ár: 20EUR/fõ) Elsõ megállónk az Osum folyó mentén fekvõ Berat városa, melyet két hegy fog közre, a Tomorr- és a Shpirag-hegyek, utóbbiak két legendabéli óriásról kapták a nevüket. Az „ezerablakos város”, az ország legõsibb települése, 2008 óta a Világörökség része. A sokablakos fehérre meszelt házak hûen õrzik a városka egykori hangulatát. A festõi kisváros legfontosabb látnivalója a város fölé magasodó sziklára épült várnegyed, a Kala. Következõ megállónk Apollónia, mely az ókori Illíria déli részének egyik legjelentõsebb városa volt az Adriai-tengerbe ömlõ Vjosa egykori torkolatvidékén. A fénykorában 40-50 ezer lakosú város az északabbra fekvõ Epidamnosszal együtt egy évezreden keresztül meghatározó szerepet játszott az illírek lakta vidék gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A romváros ma, a középkori Szûz Mária-kolostort és az Apollóniai Régészeti Múzeumot is magában foglaló régészeti park Közép-Albániában, mely az ország egyik legjelentõsebb régészeti emlékhelye, 2014 óta Albánia világörökségi listára javasolt kulturális helyszíneinek egyike. Megnézzük a romvárost, majd a romterület mellett lévõ, a XIII. században épült Szûz Mária kolostort tekintjük meg, mely ma, múzeum. A mûtárgyakban gazdag kiállítás, az ásatási leletek megtekintése után visszautazás a szállásra.  4. nap: Tirana-Kruja Reggeli, majd utazás Albánia fõvárosába. Tirana városa, Albánia központi részén, az Adriai-tengertõl 35 kilométernyire, az 1613 méteres Dajti-hegy lábánál, a Lana és a Tirana folyók partján fekszik, 110 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban. A fõvárost délrõl és nyugatról ritkásan erdõsült hegyek veszik körbe. Városnézésünket a Tirana központi terén álló Skander bég lovasszobránál kezdjük. Gyalogos városnézés során megtekintjük a Et’hem Bey mecsetet, a hozzá tartozó sahat-kula-t (óratorony), a teret szegélyezõ opera épületét, a Nemzeti Könyvtár épületét, valamint a nemzeti Történelmi Múzeum épületét. Tiranai sétánk Kruja várához utazunk, mely az albán nép egyik nemzeti szimbóluma, Szkander bég szülõhelye és hadiszállása. A bejárható középkori várfalmaradványok, a felújított citadella, valamit Albánia egyik fõ látványossága a szûk sikátoros bazár vár itt ránk. A városban szinte minden látnivaló a nemzeti hõs, Szkander bég nevéhez kapcsolódik. Városnézésünk során megtekintjük a bég híres várát, ahol a Szkander bég Múzeum valamint a látványos, több szinten elhelyezkedõ gazdag néprajzi kiállítás is található. Szabadidõ és vásárlási lehetõség a bazárban, ahonnan szép kilátás nyílik a várra is. Helyi röviditalok (raki) hímzések, szõnyegek, sálak, olajfából faragott kanalak, rézedények, és a régi népviselet darabjai mellett Szkander bég szobrokat lehet venni minden mennyiségben. Visszautazás Durrësbe. Félpanzió esetén vacsora a szállodában. 5. nap: Durrës-Shkodra-BudvaBúcsúzunk az ország egyik legrégebbi városától és legjelentõsebb kikötõvárosától, de indulás elõtt még felkeressük a II. században emelt római kori amfiteátrumot, és a nézõtere alatti díszes, mozaikokkal díszített kápolnát. Ezt követõen a délelõtti órákban Skhodra város felé indulunk. Kis tóparti sétára megállunk Shkodra városában, megtekintjük a várat, majd átlépjük Albánia –Crna-Gora  (Montenegro) határát. Montenegró a Fekete-Hegyek országaként is ismert, és következõ megállónk az egyik legszebb városa Budva lesz, mely a montenegrói turizmus metropolisza. A természeti szépségek mellett, mint a szigetek és a festõi partszakaszok, Budva gazdag történelmi emlékekben is. Séta Budva óvárosában, mely egy kicsiny félszigeten fekszik és a kulturális örökség bölcsõje. Keskeny utcák keresztezik egymást, kis terekkel és híres épületekkel, mint például a Szentháromság templom. Városnézésünk után utazás a szállásra. Szálláshely elfoglalása Budva környékén az esti órákban. 6. nap: Dubrovnik-SzarajevóReggeli után utazás Dubrovnikba, melyet szépségének köszönhetõen az Adriai-tenger Királynõjének is gyakran emlegetnek. Horvátország egyik legszebb városa vár ránk. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták. A város a horvát mûvészet, a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költõnek, írónak, festõmûvésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi. Városnézés, és bástyajárás, melynek során gyönyörû panoráma nyílik az óvárosra, az erõdrendszerre, és a környezõ szigetekre. Ezután Bosznia–Hercegovinába fõvárosa, Szarajevó felé indulunk. A Neretva folyó úgy kísér bennünket belsõ Bosznián keresztül, mintha azt akarná, hogy szép emléket vigyen magával a vándor, aki hosszú utat tett meg. A Neretva–kanyon egy türkiz ékszer, ahol az utazó lelke megpihen és a táj szépségébe feledkezhet. Festõi tájakon keresztül vezet az utunk ma esti szállásunkra, mely Szarajevó városában lesz. 7. nap: Szarajevó-BudapestReggeli a szállodában és felkészülünk a hazautazásra. Mielõtt megkezdenénk utazásunkat Magyarországra, még gyalogos városnézés Bosznia-Hercegovina csodálatos fõvárosában. A drámai csúcsok között elterülõ Szarajevó nyüzsgõ és vendégszeretõ város. A háború megviselte ugyan a város épületeit, az 1992 és 1996 közötti ostrom mérhetetlen károkat okozott. Azóta azonban a nyüzsgõ, sokszínû, múzeumokban gazdag várost szinte teljesen újjáépítették. Ismerkedés a legfontosabb látnivalókkal, köztük a  Bascarsija-dzsámi, és a Sebilj-téri Szarajevó-kút, melynek – a legenda szerint – ha iszik a vizébõl valaki, az visszatér a városba. A kora délutáni órákban indulás Magyarország felé. Késõ esti érkezés Budapestre.