Németország információk
Sörfesztivál, szakmai kiállítások, középkori katedrálisok - csak néhány Németország attrakciói közül.
Találunk itt elegáns nagyvárosokat, részt vehetünk aratási fesztiválokon és kulturális értékekben, természeti látnivalókban sincs hiány.
Országnév: Németország
Népesség: 80 275 000 fõ
Kiterjedés: 357 733 km2
Fõváros: Berlin
Lakosság: német (91%), külföldi (8,9%), szorb (vend) és dán (0,1%).
Hivatalos nyelv: német.
Vallás: protestáns (44,3%), római katolikus (35,1%)
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a beutazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie. Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: Jó idõre számíthatunk május és október között. Az õsz nagyon kellemes nyaralást ígér. A tél csapadékos, fõként délen, de a hó a hegyvidékek kivételével nem marad meg sokáig.
Étkezés: Igazi "húst krumplival" kedvelõ ország, bár kezdenek elterjedni a vegetáriánus ételeket készítõ éttermek. A reggeli náluk is igen bõséges: zsemle, sonka, sajt, felvágott, kávé és tea. Az ebéd a fõétkezés, a vacsora könnyebb, bár így is jelenthet kolbászt szafttal.
Nemzeti italuk a sör. Októberben meglátogathatjuk Münchenben a sörfesztivált.
A folyamatos technikai fejlõdés és modernizáció ellenére a németek ragaszkodnak hagyományaikhoz, s gondosan õrzik, életben tartják azokat.
Közlekedés:
Amennyiben Ön saját gépkocsival utazik Németországba, feltétlenül gyõzõdjön meg arról, hogy a gépkocsi mûszaki állapota, biztosítása rendben van-e. A Németországban is érvényes kötelezõ biztosítással nem rendelkezõ, vagy mûszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármû Németországba nem léphet be, ha mégis belépett, az országon belül a vezetõ kötelezhetõ a gépkocsi saját költségen történõ javíttatására vagy akár meg is tilthatják a gépjármû további használatát Németországban.
Az ország legfontosabb repülõterei Frankfurtban, Münchenben és Berlinben találhatóak. A londoni Heathrow után Európa legforgalmasabb repülõtere a frankfurti. Németországba eljuthatunk busszal is és vonattal is. Magyarországról autóval is nekivághatunk az útnak.
Kiépített belföldi légi közlekedéssel rendelkezik az ország.
Történelem:
Németország történelme visszanyúlik abba az idõkbe, mikor a Neandervölgyi Õsember csontvázát megtalálták a Düsseldorf melletti Neander-völgyben. Szinte valamennyi nagy európai uralkodóház visszavezetheti nyomait Németországba. Erõs ellenállással találták magukat szembe a római légiók (a Krisztus elõtti 50-tõl az 5. évszázadig), a frank hódító, Charlemagne (egészen a 9. évszázadig), és Ottó a Nagy Szent Római Birodalom vezére (a 10. század végén). Mire a Bécsben uralkodó Habsburg ház átvette az uralmat a 13. században, az ország a vidéki nemesek által vezetett, németül beszélõ államok halmaza lett.
A Habsburgok küzdelme egészen a Harmincéves Háborúig (1618-48) tartott, melyet az állandó vallási és nacionalista konfliktusok váltottak ki. Európa vergõdése 1517-ben kezdõdött, amikor Luther kiszegezte a wittenbergi temploma ajtajára 95 pontból álló javaslatát az egyház megreformálására. Véres öldöklés után sikerült biztosítani mind a protestánsok mind a katolikusok jogait. Németország eközben elveszette népessége egyharmadát. A helyi hercegek teljes függetlenséggel bírtak több, mint 300 megyében, mely megkönnyítette Napóleon dolgát a 19. század elején. A franciáknak soha nem sikerült legyõzni Poroszországot, amely a német ellenállás központjává vált. A poroszok voltak azok, akik azt az 1813-as háborút vezették, mely véget vetett Napóleon Németországgal kapcsolatos vágyainak a lipcsei döntõ jelentõségû csatában. 1866-ban Bismarck Ottó, Poroszország kancellárja, bekebelezte Németország nagy részét, mely megerõsítette helyzetét, mint Európa legnagyobb hatalma. Németország 1871-ben végleges gyõzelmet aratott Franciaország felett. I. Wilhelm porosz királyt császárrá nevezték ki és az egyesült Németország elsõ ízben lett világhatalom. II. Wilhelm, aki Németországot bevezette az I. Világháborúba, 1890-ben bocsátotta el Bismarckot, mikor Hollandia elfoglalása után rá kellett jönnie, hogy a bevonulás nem ért véget a parádékkal. Németországnak harcolnia kellett a polgári engedetlenséggel és olyan megalázó békét kellett kötnie, mely a Weimari Köztársaság létrejöttét eredményezte. Ekkor lépett színre Adolf Hitler, aki képes volt az általános elégedetlenséget õrületté változtatni. 1933-ban Német Nemzeti Szocialista (vagy Náci) Pártja átvette a Németország feletti végleges hatalmat. A szélsõséges katonai költekezés és a határkiigazítás utat engedett a közvetlen agressziónak, a II. Világháborúnak és a Holocaust rémületének. Még a németeket is meglepte kezdeti invázióiknak sikere, de a súlyos veszteségek 1943-ra megteremtették az alapját az 1945-ös feltétel nélküli kapitulációnak.
A háború utáni Németországot felosztották a Szövetségesek, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA között, amely az ország nyugati részének a Német Szövetségi Köztársasággá történõ konszolidációjához vezetett, illetve a szovjet zónára, ahol létrejött a kommunista Német Demokratikus Köztársaság. A felosztás ezen formája Berlinben is megismétlõdött. Nyugat-Németország jelentõs segítséget kapott amerikai tõke formájában, sok munkaerõt vonzva a keleti rész nyomorúságos területeirõl, amikor egy hirtelen ötlet alapján felépítettek egy falat Nyugat Berlin körül és a határ többi részén. A Hidegháború fészke Berlinben volt. A következõ 25 évben Nyugat-Németország a világ egyik legvirágzóbb nemzetévé vált, miközben ennek kommunista társa szenvedett. A kommunizmus kelet-európai összeomlása a berlini fal euforikus ledöntését eredményezte 1989-ben.
Elektromosság: 220 V.
Ünnepek, rendezvények:
Az aratási ünnepségtõl az operagálákig, a németek mindent kihasználnak, hogy ünnepelhessenek. A téli fesztivál több helyszínen van jelen: Köln, München, Mainz. Néhány város csupán egy-egy zeneszerzõt ünnepel, gondoljunk csak a Türingiai Bach Fesztiválra márciusban, vagy a Bayreuthi Wagner Fesztiválra júliusban. Rendkívül népszerûek a Jazz Fesztiválok: márciusban Frankfurtban, áprilisban Stuttgartban, októberben Berlinben. Októberben érdemes ellátogatni a Müncheni Sörfesztiválra.
A karácsony vásár igazán hangulatos, különösképp Münchenben, Nürnbergben, Essenben és Heidelbergben.
Sportolási lehetõségek: A kerékpározás feltételei kitûnõek, a nyugati országrészben nagyon sok városban találunk kerékpárutat.
A Feketeerdõben jelzett útvonalak ösztönzik a kirándulókat egy-egy hosszabb túrára.
Télen síelõk népesítik bel a térséget. A folyók és tavak az evezés, hajókázás, szörfözés és vitorlázás szerelmeseit hívogatják.
Fõbb látnivalók:
Berlin
Németország szíve. Csodás múzeumaival, színházaival, városi éttermeivel, éjszakai bárjaival sokféle szórakozási lehetõséget biztosít az ide látogatóknak.
München
Fontos látnivaló a Német Nemzeti Múzeum, ahol a világ legnagyobb tudományos és technológiai kiállítását láthatjuk. Az Angol Kert Európa egyik legnagyobb parkja. Kiránduljunk a hegyekben, ahol festõi falvakon sétálhatunk keresztül. A várostól északnyugatra találjuk a Dachau koncentrációs tábort. A sörfõzés hagyománya mintegy 600 évre tekint vissza a városban. Ez a tevékenység München életében - különösen a gasztronómiában - meghatározó. Hazánkban leginkább az Oktoberfest ismert, mint a sör ünnepe, holott a bajorok egész évben találnak alkalmat a habzó nedû fogyasztására. Gondoljunk csak a márciusi Starkbierzeit-re, a májusi Maybock vagy a nyáron megrendezésre kerülõ Biergartenzeit nevû fesztiválra. A sört minden esetben egyliteres korsókban szolgálják fel, hozzá sósperecet (Brezen), retket (Radi) és sült marhahúst baconnel (Leberkäs) kínálnak. Számítsunk arra, hogy a turisták az Oktoberfest idején ellepik a várost. Aki nem szeretne lekésni az idei "szezonzáró" mulatságot, annak a megfelelõ szálláshelyrõl is idõben (legkésõbb 1 hónappal indulás elõtt!) kell gondoskodnia. Van, akinek a város neve hallatán kizárólag a sör és a sörfesztivál jut eszébe, holott sok minden más is van itt: világszínvonalú múzeumok és fantasztikus paloták váltják egymást, és persze a belvárosban is hosszan lehet nézelõdni. A Marienplatz, a Königsplatz, a Residenz vagy az Olympia Park mind számtalan érdekességet nyújt. München, szemben a közhiedelemmel, igazi multikulturális város, hiszen lakosainak egyötöde külföldi. Érdemes felfedezni!
Frankfurt am Main
A nyugati országrész pénzügyi és földrajzi központja. Látogassuk meg a Städel Múzeumot és a Modern Mûvészet Múzeumát is. Zenei eseményekben is bõvelkedik a város.
Helyi specialitás az Ebbelwei, az erõs almabor.
Egy órányira északra található Marburg, a bájos egyetemi város kávézóival és pubjaival.
Heidelberg
Az évszázados, híres egyetemváros gótikus-reneszánsz vára csodálatos látványt nyújt.
Lübeck
Németország legészakibb fekvésû városa. Mivel kissé távol fekszik, sokkal kevesebb a turista, mint délebbre. Óvárosa romantikus séták kitûnõ helyszíne. Itt könnyen találunk olcsó szállást és van néhány kevésbé drága étterem is. A marionett színházát kár lenne kihagyni. A Mária Templom harangja a bombázások idején lezuhant, melynek darabjait a lakosok otthagyták a következõ felirattal: " A háború és az erõszak ellen."
Találunk itt elegáns nagyvárosokat, részt vehetünk aratási fesztiválokon és kulturális értékekben, természeti látnivalókban sincs hiány.
Országnév: Németország
Népesség: 80 275 000 fõ
Kiterjedés: 357 733 km2
Fõváros: Berlin
Lakosság: német (91%), külföldi (8,9%), szorb (vend) és dán (0,1%).
Hivatalos nyelv: német.
Vallás: protestáns (44,3%), római katolikus (35,1%)
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a beutazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie. Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: Jó idõre számíthatunk május és október között. Az õsz nagyon kellemes nyaralást ígér. A tél csapadékos, fõként délen, de a hó a hegyvidékek kivételével nem marad meg sokáig.
Étkezés: Igazi "húst krumplival" kedvelõ ország, bár kezdenek elterjedni a vegetáriánus ételeket készítõ éttermek. A reggeli náluk is igen bõséges: zsemle, sonka, sajt, felvágott, kávé és tea. Az ebéd a fõétkezés, a vacsora könnyebb, bár így is jelenthet kolbászt szafttal.
Nemzeti italuk a sör. Októberben meglátogathatjuk Münchenben a sörfesztivált.
A folyamatos technikai fejlõdés és modernizáció ellenére a németek ragaszkodnak hagyományaikhoz, s gondosan õrzik, életben tartják azokat.
Közlekedés:
Amennyiben Ön saját gépkocsival utazik Németországba, feltétlenül gyõzõdjön meg arról, hogy a gépkocsi mûszaki állapota, biztosítása rendben van-e. A Németországban is érvényes kötelezõ biztosítással nem rendelkezõ, vagy mûszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármû Németországba nem léphet be, ha mégis belépett, az országon belül a vezetõ kötelezhetõ a gépkocsi saját költségen történõ javíttatására vagy akár meg is tilthatják a gépjármû további használatát Németországban.
Az ország legfontosabb repülõterei Frankfurtban, Münchenben és Berlinben találhatóak. A londoni Heathrow után Európa legforgalmasabb repülõtere a frankfurti. Németországba eljuthatunk busszal is és vonattal is. Magyarországról autóval is nekivághatunk az útnak.
Kiépített belföldi légi közlekedéssel rendelkezik az ország.
Történelem:
Németország történelme visszanyúlik abba az idõkbe, mikor a Neandervölgyi Õsember csontvázát megtalálták a Düsseldorf melletti Neander-völgyben. Szinte valamennyi nagy európai uralkodóház visszavezetheti nyomait Németországba. Erõs ellenállással találták magukat szembe a római légiók (a Krisztus elõtti 50-tõl az 5. évszázadig), a frank hódító, Charlemagne (egészen a 9. évszázadig), és Ottó a Nagy Szent Római Birodalom vezére (a 10. század végén). Mire a Bécsben uralkodó Habsburg ház átvette az uralmat a 13. században, az ország a vidéki nemesek által vezetett, németül beszélõ államok halmaza lett.
A Habsburgok küzdelme egészen a Harmincéves Háborúig (1618-48) tartott, melyet az állandó vallási és nacionalista konfliktusok váltottak ki. Európa vergõdése 1517-ben kezdõdött, amikor Luther kiszegezte a wittenbergi temploma ajtajára 95 pontból álló javaslatát az egyház megreformálására. Véres öldöklés után sikerült biztosítani mind a protestánsok mind a katolikusok jogait. Németország eközben elveszette népessége egyharmadát. A helyi hercegek teljes függetlenséggel bírtak több, mint 300 megyében, mely megkönnyítette Napóleon dolgát a 19. század elején. A franciáknak soha nem sikerült legyõzni Poroszországot, amely a német ellenállás központjává vált. A poroszok voltak azok, akik azt az 1813-as háborút vezették, mely véget vetett Napóleon Németországgal kapcsolatos vágyainak a lipcsei döntõ jelentõségû csatában. 1866-ban Bismarck Ottó, Poroszország kancellárja, bekebelezte Németország nagy részét, mely megerõsítette helyzetét, mint Európa legnagyobb hatalma. Németország 1871-ben végleges gyõzelmet aratott Franciaország felett. I. Wilhelm porosz királyt császárrá nevezték ki és az egyesült Németország elsõ ízben lett világhatalom. II. Wilhelm, aki Németországot bevezette az I. Világháborúba, 1890-ben bocsátotta el Bismarckot, mikor Hollandia elfoglalása után rá kellett jönnie, hogy a bevonulás nem ért véget a parádékkal. Németországnak harcolnia kellett a polgári engedetlenséggel és olyan megalázó békét kellett kötnie, mely a Weimari Köztársaság létrejöttét eredményezte. Ekkor lépett színre Adolf Hitler, aki képes volt az általános elégedetlenséget õrületté változtatni. 1933-ban Német Nemzeti Szocialista (vagy Náci) Pártja átvette a Németország feletti végleges hatalmat. A szélsõséges katonai költekezés és a határkiigazítás utat engedett a közvetlen agressziónak, a II. Világháborúnak és a Holocaust rémületének. Még a németeket is meglepte kezdeti invázióiknak sikere, de a súlyos veszteségek 1943-ra megteremtették az alapját az 1945-ös feltétel nélküli kapitulációnak.
A háború utáni Németországot felosztották a Szövetségesek, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA között, amely az ország nyugati részének a Német Szövetségi Köztársasággá történõ konszolidációjához vezetett, illetve a szovjet zónára, ahol létrejött a kommunista Német Demokratikus Köztársaság. A felosztás ezen formája Berlinben is megismétlõdött. Nyugat-Németország jelentõs segítséget kapott amerikai tõke formájában, sok munkaerõt vonzva a keleti rész nyomorúságos területeirõl, amikor egy hirtelen ötlet alapján felépítettek egy falat Nyugat Berlin körül és a határ többi részén. A Hidegháború fészke Berlinben volt. A következõ 25 évben Nyugat-Németország a világ egyik legvirágzóbb nemzetévé vált, miközben ennek kommunista társa szenvedett. A kommunizmus kelet-európai összeomlása a berlini fal euforikus ledöntését eredményezte 1989-ben.
Elektromosság: 220 V.
Ünnepek, rendezvények:
Az aratási ünnepségtõl az operagálákig, a németek mindent kihasználnak, hogy ünnepelhessenek. A téli fesztivál több helyszínen van jelen: Köln, München, Mainz. Néhány város csupán egy-egy zeneszerzõt ünnepel, gondoljunk csak a Türingiai Bach Fesztiválra márciusban, vagy a Bayreuthi Wagner Fesztiválra júliusban. Rendkívül népszerûek a Jazz Fesztiválok: márciusban Frankfurtban, áprilisban Stuttgartban, októberben Berlinben. Októberben érdemes ellátogatni a Müncheni Sörfesztiválra.
A karácsony vásár igazán hangulatos, különösképp Münchenben, Nürnbergben, Essenben és Heidelbergben.
Sportolási lehetõségek: A kerékpározás feltételei kitûnõek, a nyugati országrészben nagyon sok városban találunk kerékpárutat.
A Feketeerdõben jelzett útvonalak ösztönzik a kirándulókat egy-egy hosszabb túrára.
Télen síelõk népesítik bel a térséget. A folyók és tavak az evezés, hajókázás, szörfözés és vitorlázás szerelmeseit hívogatják.
Fõbb látnivalók:
Berlin
Németország szíve. Csodás múzeumaival, színházaival, városi éttermeivel, éjszakai bárjaival sokféle szórakozási lehetõséget biztosít az ide látogatóknak.
München
Fontos látnivaló a Német Nemzeti Múzeum, ahol a világ legnagyobb tudományos és technológiai kiállítását láthatjuk. Az Angol Kert Európa egyik legnagyobb parkja. Kiránduljunk a hegyekben, ahol festõi falvakon sétálhatunk keresztül. A várostól északnyugatra találjuk a Dachau koncentrációs tábort. A sörfõzés hagyománya mintegy 600 évre tekint vissza a városban. Ez a tevékenység München életében - különösen a gasztronómiában - meghatározó. Hazánkban leginkább az Oktoberfest ismert, mint a sör ünnepe, holott a bajorok egész évben találnak alkalmat a habzó nedû fogyasztására. Gondoljunk csak a márciusi Starkbierzeit-re, a májusi Maybock vagy a nyáron megrendezésre kerülõ Biergartenzeit nevû fesztiválra. A sört minden esetben egyliteres korsókban szolgálják fel, hozzá sósperecet (Brezen), retket (Radi) és sült marhahúst baconnel (Leberkäs) kínálnak. Számítsunk arra, hogy a turisták az Oktoberfest idején ellepik a várost. Aki nem szeretne lekésni az idei "szezonzáró" mulatságot, annak a megfelelõ szálláshelyrõl is idõben (legkésõbb 1 hónappal indulás elõtt!) kell gondoskodnia. Van, akinek a város neve hallatán kizárólag a sör és a sörfesztivál jut eszébe, holott sok minden más is van itt: világszínvonalú múzeumok és fantasztikus paloták váltják egymást, és persze a belvárosban is hosszan lehet nézelõdni. A Marienplatz, a Königsplatz, a Residenz vagy az Olympia Park mind számtalan érdekességet nyújt. München, szemben a közhiedelemmel, igazi multikulturális város, hiszen lakosainak egyötöde külföldi. Érdemes felfedezni!
Frankfurt am Main
A nyugati országrész pénzügyi és földrajzi központja. Látogassuk meg a Städel Múzeumot és a Modern Mûvészet Múzeumát is. Zenei eseményekben is bõvelkedik a város.
Helyi specialitás az Ebbelwei, az erõs almabor.
Egy órányira északra található Marburg, a bájos egyetemi város kávézóival és pubjaival.
Heidelberg
Az évszázados, híres egyetemváros gótikus-reneszánsz vára csodálatos látványt nyújt.
Lübeck
Németország legészakibb fekvésû városa. Mivel kissé távol fekszik, sokkal kevesebb a turista, mint délebbre. Óvárosa romantikus séták kitûnõ helyszíne. Itt könnyen találunk olcsó szállást és van néhány kevésbé drága étterem is. A marionett színházát kár lenne kihagyni. A Mária Templom harangja a bombázások idején lezuhant, melynek darabjait a lakosok otthagyták a következõ felirattal: " A háború és az erõszak ellen."
