Nagy-Britannia információk
Fehéren csillogó sziklapartok, festõi halászfalvak és kikötõk, normann várak és kastélyok, kõcsipkés gótikus katedrálisok, patinás régi ivók és fogadók, õsi egyetemek és füstös iparvárosok országa.
Országnév: Nagy-Britannia
Népesség: 57 998 000 fõ
Kiterjedés: 241 752 km2
Fõváros: London
Lakosság: angol (85%), skót (10%), ír és walesi (2%), egyéb (3%).
Hivatalos nyelv: angol.
Vallás: protestáns (88,5%), római katolikus (10%).
Idõeltolódás: -1 óra.
Pénznem: angol font. 1 GBP = 100 penny. Nemzetközi bankkártyák és utazási csekkek széles körben elfogadottak. Pénzváltásra lehetõség van a nagyobb utazási irodákban, a nagy áruházakban és hotelekben, illetve számos független pénzváltóirodában is. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a beutazástól számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: óceáni.
Étkezés: Közismert a hagyományos angol reggeli: a babpüré, a sült kolbász, a mogyoróvajas pirítós marmalade-del, narancslével és persze az elengedhetetlen teával. Az angolok ebédre többnyire csak egy tonhalas szendvicset, hamburgert, vagy ún. "jacket potatoe"-t esznek, mely valójában hajában fõtt krumpli, különféle töltelékekkel (túró, babpüré, saláta) megtöltve. A délutáni teázás egy kis teasüteménnyel (biscuits) sok angol családnál még ma is külön szertartás. Fõfogásként kedvelik a marhasültet (beefsteak), de a nemzetközi konyha remekeibõl is van bõven kínálat (kínai, indiai stb). Az angol sörök világszerte híresek, de akár csak a hangulat kedvéért is mindenképpen érdemes ellátogatni egy helyi pub-ba. Kedvelt desszert a cheescake (sajtos sütemény áfonyaöntettel), a különféle muffinok és piték.
Közlekedés: A többi európai országoktól eltérõen a bal oldali közlekedés szabályai vannak érvényben. Ezt nemcsak autósként, de gyalogosként is ajánlatos észben tartani. A gépkocsival érkezõ turistáknak azt ajánljuk, hogy a fõváros, London belsõ kerületeit mindenképpen kerüljék el a zsúfoltság, a rendkívüli parkolási nehézségek miatt. A parkolás szabályai bonyolultak, a belsõ kerületekben a parkolás csak az arra kijelölt helyeken megengedett, idõben korlátozott, sok helyen maximum 2 óra. A parkolási díjak igen magasak, s a szabálytalanságokat pénzbüntetéssel sújtják a hatóságok, nem ritka a gépjármûvek elszállítása. Magyar állampolgárok egy évig vezethetnek az országban magyar jogosítvánnyal.
Ajánlott inkább metróval vagy busszal közlekedni, a metró-hálózat a fõváros jelentõs területét lefedi. A jegyek a budapesti metrótól eltérõen nem egy vonalra, hanem zónákra érvényesek, zónán belüli átszállási lehetõséggel. Hosszabb tartózkodás vagy a metró rendszeres igénybevétele esetén tanácsos napi vagy heti jegyet (London Travel Card) vásárolni.
Elektromosság: 240 V. A konnektorok típusa a magyarországitól eltérõ. Átalakító szükséges.
Ünnepek, rendezvények: A sportrendezvényeket kedvelõk örömére március végén tartják az Oxford/Cambridge Egyetemek evezõversenyét Londonban, a Temzén. A nemzeti akadálylovagló versenyt április elsõ szombatján rendezik meg Liverpool-ban. Az FA focikupa döntõje májusban, a Wembley Stadionban zajlik, és tartja lázban a focirajongókat, a Wimbledoni Grand Slam tenisztorna pedig június végén pezsdíti fel a tenisz szerelmeseinek vérét.
A sporteseményeken kívül részt vehetünk egyéb kulturális rendezvényeken is, mint például a májusban megrendezett Chelsea virágkarnevál Londonban, a királynõ születésnapján szervezett parádés zászlós-díszszemle június közepén, vagy a Karibi-karnevál Notting Hill-en augusztus végén.
Sportolási lehetõségek: A végtelennek tûnõ, friss zöld környezet, a hangulatos kis ösvények gyalogtúrához, kerékpározáshoz ideálisak. Fürdésre legalkalmasabb a devoni és a cornwalli partszakasz, melynek nyugati partja szörfözéshez is kitûnõ.
Nagy-Britannia részei: A Brit-szigetek egymáshoz közel fekvõ szigeteinek összefoglaló neve. A fõsziget - a magukat briteknek nevezõ angolokról - a Brit-sziget (ami Európa legnagyobb tenger ölelte szárazföldje), tõle nyugatra helyezkedik el az Ír-sziget. E két nagy szigetet az Ír-tengert fogja közre, melynek az Atlanti-óceán felé két kijárója van, a Szt. György-csatorna és az Északi-csatorna. Az Ír-tengerben két nagyobb sziget található: a walesi partok elõtt Anglesey, tõle északra pedig az autonóm közigazgatású, kelták lakta Man-sziget. Az Északi-csatorna is bõvelkedik szigetekben, különösen skóciai oldalán.
A fõsziget északi végét, a skót partokat a kéregmozgások, a jégkorszak és a tenger az idõk során csipkézett szigetvilággá szabdalta. A skót partok elõtt fekszenek a Belsõ-Hebridák, tõlük északnyugatra a Minch-csatorna által elválasztva a Külsõ-Hebridák. Skócia északi partjainál az Orkney-szigetek (összesen 67 sziget együttese) küzdenek az örökké ostromló hullámokkal, míg északabbra pedig a Shetland-szigetek (ez összesen 100 szigetet jelent) ködös, viharos szirtjei tartoznak a Brit-szigetekhez.
Ezzel szemben délen alig találunk szigeteket: itt más a geográfiai szerkezet. A La Manche-csatorna nyugodtabb vízében Wight elragadó kis szigete közkedvelt tengeri fürdõzõhely. Délnyugaton, Cornwall nagy félszigetének régóta rombolt, elõreugró fokát az örökzöld növényzetérõl híres Scilly-szigetek alkotják.
Fõbb látnivalók:
London
Európa legnagyobb városa. Kevés város létezik a világon, ahol annyi náció élne együtt, mint itt. A látogatóknak gyakran az az érzése, hogy ma már csak a grandiózus épületek emlékeztetnek arra, hogy ez a város volt valaha a Brit Birodalom központja. Az indiai éjjel-nappali üzletek, a notting hill-i karibi karnevál, a kínai újév ünneplése a Kínai Negyedben, a fekete utcai zenészek ugyanúgy hozzátartoznak a városhoz, mint az õrségváltás a Buckingham Palota elõtt, a zárás elõtti harangozás a pubokban, vagy a szombati krikett.
Fõbb látnivalók:
A galambok övezteTrafalgar Square, Nelson Admirális grandiózus oszlopával.
A Nemzeti Galéria a tér északi oldalán található, a világ egyik leghíresebb gyûjteményének ad otthont.
A Buckingham Palota az 1700-as évek elején épült Buckingham és Normandia hercege részére. Tõle vásárolta meg III. György király, s azóta egy-egy rövid megszakítástól eltekintve a királyi család londoni otthona. Április és július között színes látványosság az õrségváltás.
Viktória Királynõ emlékmûve a palota elõtt áll. Mesterét a mû leleplezésekor, 1911-ben, a helyszínen avatták lovaggá.
A Westminster Katedrálist 1903-ban nyitották meg. Építészetileg bizánci stílusjegyeket mutat, így kizár bármiféle összevetést a Westminster Apátsággal. Az Apátság a legenda szerint a VII. században épült és személyesen Szt. Péter szentelte fel. Az apátság a gótikus építészeti stílus kimagasló alkotása, egyben Nagy-Britannia koronázó temploma.
A 13 tonnás nagyharang, a Big Ben az óratoronyban található. Érdekes, hogy ezzel a névvel illetik az egész tornyot, holott az eredetileg Szt. István nevét viseli.
A Tower Bridge 1886 és 1894 között épült. Tornyaiban kiállítás mutatja be a híd történetét, valamint az emelõgépezet mûködését.
A Tower 900 éves története során volt már erõdítmény, várbörtön, királyi palota. 1303-tól napjainkig itt õrzik a koronaékszereket.
A British Museum Sir Hans Sloane mûgyûjtõ mintegy 80 000 darabos hagyatékából jött létre, melyet végrendeletében hazájának ajándékozott. Itt található jelenleg a világ egyik leggazdagabb és legértékesebb régiségkollekciója. Könyvtára szintén egyedülálló, itt láthatjuk az elsõ géppel nyomtatott könyvet, a Guttenberg-bibliát, 1455-bõl. A múzeum klasszicista stílusban épült.
Madam Tussaud Panoptikuma: Madam Tussaud Franciaországban, mestere kérésére elkészítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját. 1802-ben költözött Angliába, mûveivel bejárta az egész országot, végül 1835-ben a Baker Streeten nyitotta meg állandó galériáját. Fiai helyezték át a kiállítást jelenlegi helyére 1884-ben.
A híres Picadilly Circus jól ismert már képeslapokról, nyüzsgõ forgatagát mégis látni kell.
A Rock Circus viaszfigurái megelevenednek, robotgépek, lézerfények, eredeti CD hangfelvételek keltenek páratlan illúziót.
A Soho: a XVI. század végéig vadászterület volt, erre utal neve is (vadászkiáltás). Itt jóformán minden nemzet megtalálja a maga kis éttermét, közösségét.
Oxford
Fõként egyetemérõl híres város, bár a település már öt évszázaddal az egyetem alapítása elõtt létezett. Oxford fõ látványossága ma 22 kollégiuma. Ezek festõien szép épületei, az öreg házak és templomok, a hangulatos sikátorok teszik különlegessé a város légkörét. Az Oxford Story Múzeum az Oxfordi Egyetem 800 éves múltjáról és jelenérõl mesél.
Canterbury Katedrális
A Canterbury érsek székhelye, Anglia talán legszebb katedrálisa. Mint a legtöbb hasonló épületet, ezt is többször átépítették, így több stílus jegyeit fedezhetjük fel rajta. A XII. században a zarándoklatok egyik európai központjává vált, melyet Geoffrey Chaucer tett halhatatlanná a Canterbury-i mesék címû mûvében. A második világháborúban a város súlyosan megrongálódott, s egyes részeit már oly módon építették újjá, hogy az eredeti arculatot figyelmen kívül hagyták. Ennek ellenére még ma is turisták tömegét vonzza, mint ahogyan ez az elmúlt 800 évrõl is elmondható...
Stonehenge
Az 5000 éves Stonehenge Európa leghíresebb történelmi idõk elõtti helyszíne. Egy hatalmas kövekbõl álló gyûrû, melyeken egy-egy ugyanolyan grandiózus kõ fekszik, mint áthidaló gerenda, egy belsõ patkóalakzat, egy külsõ kör és egy árok alkotják. Keveset tudunk létrejöttének okáról és körülményeirõl. A legenda szerint a köveket valószínûleg Wales déli részébõl hozták ide. Számítások szerint úgy 600 ember kell ahhoz, hogy egy ilyen 50 tonnás tömböt felemeljen.
Bath
Római fürdõjérõl, valamint elegáns, aranyszínû György király korabeli építészetérõl vált híressé. A város a XVIII. századi arisztokrácia kedvelt pihenõhelye volt: flörtöltek, szerencsejáték ûztek és persze pletykálkodtak. Õk hozták ide azokat a híres építészeket, akiknek a város arculatát köszönheti. Fõbb látnivalók: Bath-i Apátság, a Római Fürdõ, valamint az üzletekkel szegélyezett Pultney-híd. Bath a világörökség része, s egyszersmind a turisták paradicsoma.
Edinburgh
Edinburgh a világ egyik legnagyszerûbb, leghangulatosabb városa. Drámai fekvése, kiemelkedõ építészeti öröksége és a kulturális élet ereje elbûvöl minden látogatót. A történelmi óváros zsúfolt bérházai kontrasztban állnak a György-kori újváros rendezett soraival, mely más városokban akár történelmi negyed is lehetne... A háttérben megpillanthatjuk a Forth torkolatát, a Pentland Hills-t, és a Calton Hill-t. Legjobb, ha gyalog járjuk be Edingburght, a sétát kezdjük az Edinburgh kastélynál: gyönyörû, romantikus, bár a város véres múltjának emléke. Edinburgh-t gazdag és változatos kulturális élet jellemzi, a Tattoo-tól a Fringe fesztiválig sok érdekesség vonzza ide a látogatókat. A fesztiválok idején érdemes jó elõre szállást foglalni.
Glasgow
Edinburgh sokáig elhomályosította a tõle mindössze 30 mérföldre (48 km) fekvõ várost, de Glasgow-ban valójában rengeteg a látnivaló. Mára már maga mögött hagyta a munkanélküliség, a gazdasági depresszió és az erõszak miatt kialakult rossz hírnevét, az 1980-as és 90-es évektõl kulturálisan és szociálisan egyaránt újjáéledt. Kétségkívül skót város, csordultig vibrálással és energiával. A városközpont a hajóépítõ folyó, a Clyde északi partján épült. A látnivalók nagy területen szétszórva találhatók, a Sauchiehall Street-re a boltok, pubok és éttermek miatt érdemes ellátogatni.
Andrews
Ez a gyönyörû és szokatlan város mámorító fõzetté olvasztja a középkori romokat, a golfmekkát, a szeles tengerpartot és az egyetemet. Egykor Skócia egyházi fõvárosa volt, ma a golf a város "vallása". Itt kapott otthont a Royal and Ancient Golf Club és itt található a világ leghíresebb pályája, az Old Course is. A kikötõ fölött áll egy lerombolt kastély, a romok körül az ország egykor legnagyobb katedrálisa, melyet a reformáció alatt kifosztottak. A városközpontban sikátorok torkollanak a macskaköves utcákba, gyalogtávolságra van egymástól a városkapu, a kápolnák, egy középkori kereszt és a múzeumok. Ahogy Cambridge-ben és Oxfordban, itt sincs külön egyetemi negyed, épületei szétszórva találhatók a központban.
York
A város látogatók millióit vonzza. Közel 2000 évig volt az északi területek fõvárosa, s jelentõs szerepet töltött be Anglia történelmében a római, szász és viking uralom alatt. Különleges gótikus katedrálisa, középkori városfala, történelmi utcái, teaházai és pubjai egyedi hangulatot teremtenek. A York Minster katedrális az egyik legnagyobb Európában. A város múzeumkertje, ahol néhány festõi épület és rom található, Britannia legszebbike.
Cardiff
A pezsgõ kereskedelmi és egyetemi város nem tartozik a turisták által leglátogatottabb helyek közé. Akik mégis megnézik, felfedezhetik maguknak a kastélyt, a Nemzeti Múzeumot és a galériát, a felújított kikötõt és jónéhány építészeti szépséget is találhatnak. Remek kiindulási pont a környék érdekességeinek bebarangolásához.
Snowdon Nemzeti Park
Nagy-Britannia második legnagyobb parkja (a Lake District után) 1352 km2 területen terül el. A park területén található a Snowdon (1068 m), ami a Skót Felföldtõl délre Britannia legmagasabb pontja. Évente átlagosan ötszázezren látogatják. A parkot folyók, tavak, vízesések, erdõk, lápok, völgyek tarkítják, sõt kõ- és bronzkori temetkezési helyek, római erõdök, normann kastélyok, gõzmozdony-sínek és az ország bányászmúltjának különféle emlékei is megtalálhatók itt.
Tóvidék (Lake District)
Csodálatos környezet, zöldellõ völgyek, csapadékos hegyek és békés tavak váltják itt egymást, nem is csoda, hogy az angol romantikusok szívesen töltötték itt idejüket. Évente 10 millió látogató érkezik a Tóvidékre. Minden tónak megvan a sajátos, csak rá jellemzõ arculata, karaktere. Ulswater, Drasmere és Windermere a legszebbek, de Wast Water, Crummockwater és Buttermere ugyancsak egyedülállóak és sokkal kevésbé zsúfoltak.
Országnév: Nagy-Britannia
Népesség: 57 998 000 fõ
Kiterjedés: 241 752 km2
Fõváros: London
Lakosság: angol (85%), skót (10%), ír és walesi (2%), egyéb (3%).
Hivatalos nyelv: angol.
Vallás: protestáns (88,5%), római katolikus (10%).
Idõeltolódás: -1 óra.
Pénznem: angol font. 1 GBP = 100 penny. Nemzetközi bankkártyák és utazási csekkek széles körben elfogadottak. Pénzváltásra lehetõség van a nagyobb utazási irodákban, a nagy áruházakban és hotelekben, illetve számos független pénzváltóirodában is. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a beutazástól számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: óceáni.
Étkezés: Közismert a hagyományos angol reggeli: a babpüré, a sült kolbász, a mogyoróvajas pirítós marmalade-del, narancslével és persze az elengedhetetlen teával. Az angolok ebédre többnyire csak egy tonhalas szendvicset, hamburgert, vagy ún. "jacket potatoe"-t esznek, mely valójában hajában fõtt krumpli, különféle töltelékekkel (túró, babpüré, saláta) megtöltve. A délutáni teázás egy kis teasüteménnyel (biscuits) sok angol családnál még ma is külön szertartás. Fõfogásként kedvelik a marhasültet (beefsteak), de a nemzetközi konyha remekeibõl is van bõven kínálat (kínai, indiai stb). Az angol sörök világszerte híresek, de akár csak a hangulat kedvéért is mindenképpen érdemes ellátogatni egy helyi pub-ba. Kedvelt desszert a cheescake (sajtos sütemény áfonyaöntettel), a különféle muffinok és piték.
Közlekedés: A többi európai országoktól eltérõen a bal oldali közlekedés szabályai vannak érvényben. Ezt nemcsak autósként, de gyalogosként is ajánlatos észben tartani. A gépkocsival érkezõ turistáknak azt ajánljuk, hogy a fõváros, London belsõ kerületeit mindenképpen kerüljék el a zsúfoltság, a rendkívüli parkolási nehézségek miatt. A parkolás szabályai bonyolultak, a belsõ kerületekben a parkolás csak az arra kijelölt helyeken megengedett, idõben korlátozott, sok helyen maximum 2 óra. A parkolási díjak igen magasak, s a szabálytalanságokat pénzbüntetéssel sújtják a hatóságok, nem ritka a gépjármûvek elszállítása. Magyar állampolgárok egy évig vezethetnek az országban magyar jogosítvánnyal.
Ajánlott inkább metróval vagy busszal közlekedni, a metró-hálózat a fõváros jelentõs területét lefedi. A jegyek a budapesti metrótól eltérõen nem egy vonalra, hanem zónákra érvényesek, zónán belüli átszállási lehetõséggel. Hosszabb tartózkodás vagy a metró rendszeres igénybevétele esetén tanácsos napi vagy heti jegyet (London Travel Card) vásárolni.
Elektromosság: 240 V. A konnektorok típusa a magyarországitól eltérõ. Átalakító szükséges.
Ünnepek, rendezvények: A sportrendezvényeket kedvelõk örömére március végén tartják az Oxford/Cambridge Egyetemek evezõversenyét Londonban, a Temzén. A nemzeti akadálylovagló versenyt április elsõ szombatján rendezik meg Liverpool-ban. Az FA focikupa döntõje májusban, a Wembley Stadionban zajlik, és tartja lázban a focirajongókat, a Wimbledoni Grand Slam tenisztorna pedig június végén pezsdíti fel a tenisz szerelmeseinek vérét.
A sporteseményeken kívül részt vehetünk egyéb kulturális rendezvényeken is, mint például a májusban megrendezett Chelsea virágkarnevál Londonban, a királynõ születésnapján szervezett parádés zászlós-díszszemle június közepén, vagy a Karibi-karnevál Notting Hill-en augusztus végén.
Sportolási lehetõségek: A végtelennek tûnõ, friss zöld környezet, a hangulatos kis ösvények gyalogtúrához, kerékpározáshoz ideálisak. Fürdésre legalkalmasabb a devoni és a cornwalli partszakasz, melynek nyugati partja szörfözéshez is kitûnõ.
Nagy-Britannia részei: A Brit-szigetek egymáshoz közel fekvõ szigeteinek összefoglaló neve. A fõsziget - a magukat briteknek nevezõ angolokról - a Brit-sziget (ami Európa legnagyobb tenger ölelte szárazföldje), tõle nyugatra helyezkedik el az Ír-sziget. E két nagy szigetet az Ír-tengert fogja közre, melynek az Atlanti-óceán felé két kijárója van, a Szt. György-csatorna és az Északi-csatorna. Az Ír-tengerben két nagyobb sziget található: a walesi partok elõtt Anglesey, tõle északra pedig az autonóm közigazgatású, kelták lakta Man-sziget. Az Északi-csatorna is bõvelkedik szigetekben, különösen skóciai oldalán.
A fõsziget északi végét, a skót partokat a kéregmozgások, a jégkorszak és a tenger az idõk során csipkézett szigetvilággá szabdalta. A skót partok elõtt fekszenek a Belsõ-Hebridák, tõlük északnyugatra a Minch-csatorna által elválasztva a Külsõ-Hebridák. Skócia északi partjainál az Orkney-szigetek (összesen 67 sziget együttese) küzdenek az örökké ostromló hullámokkal, míg északabbra pedig a Shetland-szigetek (ez összesen 100 szigetet jelent) ködös, viharos szirtjei tartoznak a Brit-szigetekhez.
Ezzel szemben délen alig találunk szigeteket: itt más a geográfiai szerkezet. A La Manche-csatorna nyugodtabb vízében Wight elragadó kis szigete közkedvelt tengeri fürdõzõhely. Délnyugaton, Cornwall nagy félszigetének régóta rombolt, elõreugró fokát az örökzöld növényzetérõl híres Scilly-szigetek alkotják.
Fõbb látnivalók:
London
Európa legnagyobb városa. Kevés város létezik a világon, ahol annyi náció élne együtt, mint itt. A látogatóknak gyakran az az érzése, hogy ma már csak a grandiózus épületek emlékeztetnek arra, hogy ez a város volt valaha a Brit Birodalom központja. Az indiai éjjel-nappali üzletek, a notting hill-i karibi karnevál, a kínai újév ünneplése a Kínai Negyedben, a fekete utcai zenészek ugyanúgy hozzátartoznak a városhoz, mint az õrségváltás a Buckingham Palota elõtt, a zárás elõtti harangozás a pubokban, vagy a szombati krikett.
Fõbb látnivalók:
A galambok övezteTrafalgar Square, Nelson Admirális grandiózus oszlopával.
A Nemzeti Galéria a tér északi oldalán található, a világ egyik leghíresebb gyûjteményének ad otthont.
A Buckingham Palota az 1700-as évek elején épült Buckingham és Normandia hercege részére. Tõle vásárolta meg III. György király, s azóta egy-egy rövid megszakítástól eltekintve a királyi család londoni otthona. Április és július között színes látványosság az õrségváltás.
Viktória Királynõ emlékmûve a palota elõtt áll. Mesterét a mû leleplezésekor, 1911-ben, a helyszínen avatták lovaggá.
A Westminster Katedrálist 1903-ban nyitották meg. Építészetileg bizánci stílusjegyeket mutat, így kizár bármiféle összevetést a Westminster Apátsággal. Az Apátság a legenda szerint a VII. században épült és személyesen Szt. Péter szentelte fel. Az apátság a gótikus építészeti stílus kimagasló alkotása, egyben Nagy-Britannia koronázó temploma.
A 13 tonnás nagyharang, a Big Ben az óratoronyban található. Érdekes, hogy ezzel a névvel illetik az egész tornyot, holott az eredetileg Szt. István nevét viseli.
A Tower Bridge 1886 és 1894 között épült. Tornyaiban kiállítás mutatja be a híd történetét, valamint az emelõgépezet mûködését.
A Tower 900 éves története során volt már erõdítmény, várbörtön, királyi palota. 1303-tól napjainkig itt õrzik a koronaékszereket.
A British Museum Sir Hans Sloane mûgyûjtõ mintegy 80 000 darabos hagyatékából jött létre, melyet végrendeletében hazájának ajándékozott. Itt található jelenleg a világ egyik leggazdagabb és legértékesebb régiségkollekciója. Könyvtára szintén egyedülálló, itt láthatjuk az elsõ géppel nyomtatott könyvet, a Guttenberg-bibliát, 1455-bõl. A múzeum klasszicista stílusban épült.
Madam Tussaud Panoptikuma: Madam Tussaud Franciaországban, mestere kérésére elkészítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját. 1802-ben költözött Angliába, mûveivel bejárta az egész országot, végül 1835-ben a Baker Streeten nyitotta meg állandó galériáját. Fiai helyezték át a kiállítást jelenlegi helyére 1884-ben.
A híres Picadilly Circus jól ismert már képeslapokról, nyüzsgõ forgatagát mégis látni kell.
A Rock Circus viaszfigurái megelevenednek, robotgépek, lézerfények, eredeti CD hangfelvételek keltenek páratlan illúziót.
A Soho: a XVI. század végéig vadászterület volt, erre utal neve is (vadászkiáltás). Itt jóformán minden nemzet megtalálja a maga kis éttermét, közösségét.
Oxford
Fõként egyetemérõl híres város, bár a település már öt évszázaddal az egyetem alapítása elõtt létezett. Oxford fõ látványossága ma 22 kollégiuma. Ezek festõien szép épületei, az öreg házak és templomok, a hangulatos sikátorok teszik különlegessé a város légkörét. Az Oxford Story Múzeum az Oxfordi Egyetem 800 éves múltjáról és jelenérõl mesél.
Canterbury Katedrális
A Canterbury érsek székhelye, Anglia talán legszebb katedrálisa. Mint a legtöbb hasonló épületet, ezt is többször átépítették, így több stílus jegyeit fedezhetjük fel rajta. A XII. században a zarándoklatok egyik európai központjává vált, melyet Geoffrey Chaucer tett halhatatlanná a Canterbury-i mesék címû mûvében. A második világháborúban a város súlyosan megrongálódott, s egyes részeit már oly módon építették újjá, hogy az eredeti arculatot figyelmen kívül hagyták. Ennek ellenére még ma is turisták tömegét vonzza, mint ahogyan ez az elmúlt 800 évrõl is elmondható...
Stonehenge
Az 5000 éves Stonehenge Európa leghíresebb történelmi idõk elõtti helyszíne. Egy hatalmas kövekbõl álló gyûrû, melyeken egy-egy ugyanolyan grandiózus kõ fekszik, mint áthidaló gerenda, egy belsõ patkóalakzat, egy külsõ kör és egy árok alkotják. Keveset tudunk létrejöttének okáról és körülményeirõl. A legenda szerint a köveket valószínûleg Wales déli részébõl hozták ide. Számítások szerint úgy 600 ember kell ahhoz, hogy egy ilyen 50 tonnás tömböt felemeljen.
Bath
Római fürdõjérõl, valamint elegáns, aranyszínû György király korabeli építészetérõl vált híressé. A város a XVIII. századi arisztokrácia kedvelt pihenõhelye volt: flörtöltek, szerencsejáték ûztek és persze pletykálkodtak. Õk hozták ide azokat a híres építészeket, akiknek a város arculatát köszönheti. Fõbb látnivalók: Bath-i Apátság, a Római Fürdõ, valamint az üzletekkel szegélyezett Pultney-híd. Bath a világörökség része, s egyszersmind a turisták paradicsoma.
Edinburgh
Edinburgh a világ egyik legnagyszerûbb, leghangulatosabb városa. Drámai fekvése, kiemelkedõ építészeti öröksége és a kulturális élet ereje elbûvöl minden látogatót. A történelmi óváros zsúfolt bérházai kontrasztban állnak a György-kori újváros rendezett soraival, mely más városokban akár történelmi negyed is lehetne... A háttérben megpillanthatjuk a Forth torkolatát, a Pentland Hills-t, és a Calton Hill-t. Legjobb, ha gyalog járjuk be Edingburght, a sétát kezdjük az Edinburgh kastélynál: gyönyörû, romantikus, bár a város véres múltjának emléke. Edinburgh-t gazdag és változatos kulturális élet jellemzi, a Tattoo-tól a Fringe fesztiválig sok érdekesség vonzza ide a látogatókat. A fesztiválok idején érdemes jó elõre szállást foglalni.
Glasgow
Edinburgh sokáig elhomályosította a tõle mindössze 30 mérföldre (48 km) fekvõ várost, de Glasgow-ban valójában rengeteg a látnivaló. Mára már maga mögött hagyta a munkanélküliség, a gazdasági depresszió és az erõszak miatt kialakult rossz hírnevét, az 1980-as és 90-es évektõl kulturálisan és szociálisan egyaránt újjáéledt. Kétségkívül skót város, csordultig vibrálással és energiával. A városközpont a hajóépítõ folyó, a Clyde északi partján épült. A látnivalók nagy területen szétszórva találhatók, a Sauchiehall Street-re a boltok, pubok és éttermek miatt érdemes ellátogatni.
Andrews
Ez a gyönyörû és szokatlan város mámorító fõzetté olvasztja a középkori romokat, a golfmekkát, a szeles tengerpartot és az egyetemet. Egykor Skócia egyházi fõvárosa volt, ma a golf a város "vallása". Itt kapott otthont a Royal and Ancient Golf Club és itt található a világ leghíresebb pályája, az Old Course is. A kikötõ fölött áll egy lerombolt kastély, a romok körül az ország egykor legnagyobb katedrálisa, melyet a reformáció alatt kifosztottak. A városközpontban sikátorok torkollanak a macskaköves utcákba, gyalogtávolságra van egymástól a városkapu, a kápolnák, egy középkori kereszt és a múzeumok. Ahogy Cambridge-ben és Oxfordban, itt sincs külön egyetemi negyed, épületei szétszórva találhatók a központban.
York
A város látogatók millióit vonzza. Közel 2000 évig volt az északi területek fõvárosa, s jelentõs szerepet töltött be Anglia történelmében a római, szász és viking uralom alatt. Különleges gótikus katedrálisa, középkori városfala, történelmi utcái, teaházai és pubjai egyedi hangulatot teremtenek. A York Minster katedrális az egyik legnagyobb Európában. A város múzeumkertje, ahol néhány festõi épület és rom található, Britannia legszebbike.
Cardiff
A pezsgõ kereskedelmi és egyetemi város nem tartozik a turisták által leglátogatottabb helyek közé. Akik mégis megnézik, felfedezhetik maguknak a kastélyt, a Nemzeti Múzeumot és a galériát, a felújított kikötõt és jónéhány építészeti szépséget is találhatnak. Remek kiindulási pont a környék érdekességeinek bebarangolásához.
Snowdon Nemzeti Park
Nagy-Britannia második legnagyobb parkja (a Lake District után) 1352 km2 területen terül el. A park területén található a Snowdon (1068 m), ami a Skót Felföldtõl délre Britannia legmagasabb pontja. Évente átlagosan ötszázezren látogatják. A parkot folyók, tavak, vízesések, erdõk, lápok, völgyek tarkítják, sõt kõ- és bronzkori temetkezési helyek, római erõdök, normann kastélyok, gõzmozdony-sínek és az ország bányászmúltjának különféle emlékei is megtalálhatók itt.
Tóvidék (Lake District)
Csodálatos környezet, zöldellõ völgyek, csapadékos hegyek és békés tavak váltják itt egymást, nem is csoda, hogy az angol romantikusok szívesen töltötték itt idejüket. Évente 10 millió látogató érkezik a Tóvidékre. Minden tónak megvan a sajátos, csak rá jellemzõ arculata, karaktere. Ulswater, Drasmere és Windermere a legszebbek, de Wast Water, Crummockwater és Buttermere ugyancsak egyedülállóak és sokkal kevésbé zsúfoltak.
