Törökországi útibeszámoló

Kedves Télen-nyáron csapat!

Olvastam  blogjukban egy útibeszámolót, és én is kedvet kaptam.

Erdal Salikoglu és a renoménk Antalyában

 Az Egri csillagokat Erdal Salikoglu, a Magyarországon tanult orvos idén lefordította törökre, így most már a törökök ismerhetik a mi verziónkat is arról a bizonyos 150 évrõl. De semmi pánik, mert ugyan Gárdonyi könyvébõl nem feltétlenül ez rajzolódik ki, ám a törökök szeretik a magyarokat. Ezt tapasztaltam én is. Õk azt tartják, hogy a magyarok testvérnépe a törököknek, voltaképpen a Nyugaton élõ unokatestvéreik vagyunk. Az õsi közös haza, a közös kultúra képe még mindig él a török köztudatban. Erre és a közös szavakra, nevekre, legendákra, a kölcsönös kapcsolatokra épül irántunk való szimpátiájuk.

 Utólag nyugodtan kijelenthetem, Erdal Salikoglu valóban nem rontotta el a renoménkat. Törökországban szerettek minket, mi is szerettük õket és minden csodálatos volt.

Antalyában, a Földközi-tenger partján lévõ paradicsomban voltunk a párommal. A gyönyörû öblöt nem mellesleg hegység veszi körül, biztosítva a tökéletes klímát. A szikrázó napsütésben azt éreztem, hogy most begyûjtöm az egész évre elegendõ napfényt, és fényképezés nélkül elviszem magammal a színeket, árnyalatokat.  Megnéztük a különleges hangulatú régi kikötõt, és a történelemben is kalandoztunk a Hadrianus-kapu mellett.

Szeretünk úszni, strandolni, egy alkalommal Kalkan és Kas között a Kaputas beachen voltunk. Jó visszagondolni erre is. A kulináris élményekrõl annyit, hogy Kalkan szélén, a Kaputas beach felõl van Husseinék vendéglõje (kb. 2 km távolságra), fantasztikus török ételeket fõznek, hangulatos hely. A Kaputas beachre különben érdemes délelõtt érkezni, mert olyan magas hegy lábánál van a strand, hogy utána már árnyékban van.

A szállodában is jól éreztük magunkat. Az étterem kicsit zsúfoltnak tûnt nekünk, nem is ebédeltünk ott, csak reggelizni és vacsorázni mentünk, az ebédet, ha éppen a szállodában voltunk, a snack bárban oldottuk meg.

Tenger gyümölcseit sokat ettünk, finom volt. Nem lehetett eleget enni a grillezett húsokból és zöldségekbõl, a kedvencen mégis csak töltött padlizsán volt. Párom javaslatára,felfüggesztettem a fogyókúrát, rengeteg édességet ettünk.  A különféle baklavákat is megkóstoltuk, de a fagylalt, nahát az Törökországban a legfinomabb. Ittunk rakit, nem is annyira rossz, de inkább a friss gyümölcs- és zöldségleveket választottam.  Voltam a hotel hamamjában is. Most próbáltam ki, eddig csak annyit tudtam róla, hogy a  hamam egy rituálé, ahol a test fizikális megtisztulása mellett a szellem is felfrissül.  Biztosan állíthatom, ez így történt. Érdemes kipróbálni.

Röviden ennyi. Visszamegyünk, az biztos!