Észak-erdélyi körutazás

Szlovénia last minute utazás

Észak-erdélyi körutazás
Észak-erdélyi körutazás
Legolcsóbb utazás:
Last minute utazás:90 000 Ft/fő (09.13)
Legolcsóbb akciós ár:90 000 Ft/fő (09.13)
Utazás azonosító:4100707
Utazás típus:Körutazás
Szállás:Szálloda * * *
Utazás módja:Egyénileg + hajó
Ellátás:Félpanzió
Az utazás ára tartalmazza:* utazás
* a leírásban felsorolt programok
* megadott ellátás
* útlemondási biztosítás
Az utazás ára nem tartalmazza:* BBP biztosítás
* vízum (vízumköteles ország esetén)
* fakultatív kirándulások
* belépõk
* a leírásban felsorolt azon díjak, melyeket az alapár nem tartalmaz
Ajánlatot kérek (kötelezettség nélkül)
Ingyenes visszahívást kérek
Hasonló utazások:
Szlovénia Körutazás Kereső

Szlovénia Körutazás, Észak-erdélyi körutazás

Festett fatemplomok, kolostorokSzatmárnémeti városnézésKoltón Teleki-kastély látogatás

1. nap: Szeged (Pécs, Debrecen) – Budapest – Szatmárnémeti – Szaplonca – Máramarossziget (440 km)

Reggel indulás, határátkelés, majd Szatmárnémetiben tartunk egy rövid városnézést. Látni fogjuk többek között a római katolikus Székesegyházat, a patinás Színházat, a szépséges szecessziós Pannonia Szállót és a Tûzoltó-tornyot. Ezt követõen Avasnagyfalun keresztül Szaploncába megyünk. A hely érdekessége a Vidám temetõ, mely nevét a színesre festett fakeresztjeirõl és humoros sírfeliratairól kapta. Majd Máramarosszigetre utazunk, ahol egy belvárosi séta keretében ismerkedünk a város nevezetességeivel és bepillantást nyerhetünk a kommunista államterrornak fájdalmas emléket állító Börtönmúzeumba is. Vacsora, szállás.

2. nap:Máramaros (50 km)

Reggeli után félnapos kirándulás a keskenyvágányú "Mokanica" kisvonattal. Ez kb. 5-5,5 órás utazás egy kis túrázással egybekötve. Aki szeretne, az egy különleges grill ebédet is elfogyaszthat (ára: kb.80 RON, csak vonatjegy 50 RON). A délutáni órákban 1-2 szépséges Máramarosi Fatemplomot látogatunk meg a Visó és az Iza folyó mentén. Vacsora, szállás Felsõvisón.

3. nap: Borsafüred – Bukovina (200 km)

Reggeli után egész napos kirándulásra indulunk. Elsõ megállónk Borsafüred, ahol egy különleges programban veszünk részt: székes felvonóval kirándulás majd túrázás a festõi Lóhavas vízeséshez. Továbbutazás Bukovinába, majd Hosszúmezõt érintve érkezünk Moldovicába. Itt található az elsõ, külsõ - belsõ freskókkal díszített kolostor. A templom a Világörökség része, ráadásul itt van UNESCO által adományozott "Arany-Alma" díj is. Az esti órákban szálláshelyünkre utazunk, majd vacsora.

4. nap: Szucsevica - Gura-Humorului – Voronet – Dornavátra (110 km)

Reggeli után a helyi Szucsevucai festett kolostort látogatjuk meg. Romániában a legtöbb vallásos témát ábrázoló kép ennek az épületnek a külsõ falain található, valós hagyatéka ez a korabeli moldvai mûvészetnek. Ezt követõen továbbutazás Gura-Humoruluira. Itt láthatjuk a csodás Szûz Mária mennybemenetele templom, mely az UNESCO Világörökség része. Ezt a megtisztelõ címet lenyûgözõ falfestményei és történelmi környezete révén érdemelte ki. Majd egy újabb világörökséget fedezünk fel a közelben, Voroneti kolostort. XV. századi gyönyörû festett kolostor a legrégebbi a környék 5 Világörökség részét képezõ templom közül. Ezt követõen Dornavátra utazunk, mely a Monarchia idejében megépített híres magaslati üdülõ település. Az esti órákban a Tihuca-szoroson keresztül érjük el szállásunkat, majd vacsora.

5. nap: Beszterce – Koltó – Csengersima – Nyíregyháza – Budapest (620 km)

Reggeli után hazaindulás. Elsõ megállónk Beszterce lesz, ahol egy kellemes belvárosi sétát teszünk. A fõtéren áll az impozáns Szász-evangélikus templom, melynek 76 méteres tornya a harmadik legmagasabb templomtornya Erdélynek. A következõ megállónk Koltó, ahol meglátogatjuk a híres Teleki-kastélyt. A kastély arról nevezetes, hogy Petõfi Sándor itt töltötte mézesheteit Szendrei Júliával. Ebben az idõben született számos híres verse Petõfinek. A délutáni órákban Csengersimánál lépünk határt és Nyíregyháza érintésével utazunk Budapestre. Útközben a Kelet-Magyarországon (Miskolc, Debrecen…) felszállt utasainkat visszatranszferáljuk felszállási helyükre. Budapest után a többi utasunkat is a felszállási helyére szállítjuk.

Szlovénia leírás

Országnév: Szlovén Köztársaság
Népesség: 1 964 036
Kiterjedés: 20 273 km²
Éghajlat: A tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és a völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghõmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
Fõváros: Ljubljana
Lakosság: Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5 % - 0,5%).
Hivatalos nyelv: szlovén, olasz, magyar
Vallás: római katolikus (+ 30 bejegyzett vallási közösség)
Idõeltolódás: UTC +1
Pénznem: szlovén Tolar
Vízum: nem kell
Borravaló: A szállodákban és az éttermekben a kiszolgálás díját már tartalmazza a számla. Szokás a figyelmes kiszolgálást 10% borravalóval díjazni. A taxisofõrök nem várják el a borravalót, de örülnek, ha a számlát felkerekítjük (maximum 10%-ig).
Történelem: Az õsi szlovénok a 6. században népesítették be a Duna medencéjének folyóvölgyeit és a Keleti-Alpokat. 748-ban Szlovénia germán uralom alá került, elõször a Caroling népcsoportok frank birodalmának hódításán keresztül, akik a lakosságot keresztény hitre térítették. Késõbb az ország a Szent Római Birodalom része lett a 9. században. Az osztrák-német monarchia a 14. század elején vette át az uralmat, (1804-tõl az osztrák Habsburg Császárság részeként) ami egészen 1918-ig tartott - egyetlen rövid idõszakot kivéve. Ezen hat évszázad alatt az ország felsõ osztálya teljes mértékben elnémetesedett, noha a parasztság megtartotta a szláv (késõbb szlovén) identitását. 1809-ben egy szerzõdésben, melynek az volt a célja, hogy elszigetelje az adriai területeket a Habsburg Császárságtól, Napóleon létrehozta az úgy nevezett illér tartományokat (Szlovénia, Dalmácia és Horvátország egy része), Ljubljanát jelölve ki fõvárosként (amely, még ma is az). Noha a Habsburgok visszatértek 1814-ben, a franciák által bevezetett reformok tartósnak bizonyultak az oktatásban, a törvénykezésben és a közigazgatásban is. Az a demokratikus forradalom is, amely 1848-ban végigsöpört Európában, megerõsítette a szlovénok politikai és nemzeti öntudatát. Így az I. Világháború, majd az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, Szlovénia királyságot hozott létre a szerbekkel, a horvátokkal és a szlovénokkal. A II. Világháború alatt Szlovénia nagy részét Németország, a kisebb részeit pedig Olaszország és Magyarország annektálta. A szlovén partizánok a hegyi táboraikból folytatták harcaikat a behatolókkal szemben. Szlovénia 1945-ben csatlakozott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz és évtizedeken keresztül a vasfüggöny mögé került.
A szlovénok nehéz idõket éltek át, amikor Szerbia az 1980-as évek végén lépéseket tett, hogy kulturális és gazdasági vezetésre tehessen szert a jugoszláv köztársaságok között. 1988 végén, amikor Belgrád hirtelen véget vetett Koszovó autonómiájának, a szlovénok is attól tartottak, hogy ugyanez megtörténhet velük is. A szlovénok törekvése, hogy elszakadhassanak Jugoszláviától, Szlovéniát az északon és nyugaton elterülõ kapitalista országok felé vezette. Eközben egyre inkább gazdasági teherré és politikai fenyegetéssé vált számára Jugoszlávia többi részével fenntartott kapcsolata. 1990 tavaszán Szlovénia lett az elsõ olyan Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott és elvetette a 45 éves kommunista uralmat. A következõ decemberben a választók túlnyomó többséggel (90 %) a függetlenség mellet döntöttek. A legrosszabbtól tartva a szlovén kormány elkezdett fegyverkezni és 1991. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból. A függetlenség iránti elkötelezettsége és a külsõ szimpátia érdekében Szlovénia szándékosan harcot provokált ki a jugoszláv szövetségi hadsereggel azzal, hogy ellenõrzõ pontokat állított fel a határpontjain. Egy 10-napos harc kezdõdött, de a szlovén milícia ereje olyan meggyõzõ volt, és mivel nem támasztott területi vagy kisebbségi igényeket, a jugoszláv kormány beleegyezett az Európai Közösség által támogatott fegyverszünetbe. Szlovénia azonnal új alkotmányt hozott, 1992. január 15.-én az EGK hivatalosan elismerte az országot. Szlovéniát 1992 májusában felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
1994 márciusa és 1996 júniusa között tíz közép- és kelet-európai ország kérte felvételét az EU tagjainak sorába. Szlovénia 1996. június 10-én nyújtotta be EU tagság iránti kérelmét az Európai Tanácshoz. 1998. március 31-én az Európai Unió tizenöt tagállama külön tárgyalásokat kezdett hat kérelmezõ országgal - többek között Szlovéniával is - az EU-hoz való csatlakozásról.
Szlovénia lakossága 2003 márciusában népszavazáson, majdnem 90 %-os szavazati aránnyal döntött az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Szlovénia 2004. május 1-tõl, a többi 9 csatlakozó országgal együtt, tagja lett az Európai Uniónak.
Elektromosság: 220 V
Gasztronómia: A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erõsen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglõkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Sportolási lehetõségek: A síelés a legnépszerûbb sport Szlovéniában, a lakosság 1/5-e aktív síelõ. Ez nem csoda, hiszen a Vogel és a szlovén Alpok egyes területei kitûnõ adottságokkal rendelkeznek. 9000 kilométer hosszú kiépített túraútvonalain 165 hegyi kunyhó várja a pihenni vágyó túrázókat. A Soca folyó sodrásában vadvízi raftingolás szerelmesei élhetik ki kalandvágyukat.

Fõbb látnivalók:
Szlovénia fõvárosa Ljubljana, az ország legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona eredeti méretû makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Mûvészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnézõ körutunk során. A Tivoli Park divatos rekreációs központ, ahol bowling és teniszpályák, korcsolyapálya és úszómedencék várják a kikapcsolódni vágyókat.
A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja, ami az ország nemzeti lobogóján is látható. Neve „háromfejût" jelent, amit a Bohinj völgyébõl látható alakja miatt kapott. A környék legendás alakja egy „Aranyagancs" nevû indián férfi, aki egy szlovén sörfõzde jelképévé vált.
A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelõtt, késõbb a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a "kívánságok tornyára".
A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkõbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet. A 20 570 m hosszú barlangrendszert a Pivka folyó vájta ki, ebbõl 5,3 km-nyi szakasz látogatható a turisták számára.
Az Adria partvidékének legismertebb üdülõvárosa Portoroz. A város a Pirani-öbölben található, és a Monarchia hangulatát idézi. A szórakozást játékkaszinó, tengerparti sétányán üzletek, kávézók, parkok, éttermek teszik lehetõvé.
Koper Szlovénia legnagyobb kereskedelmi kikötõje. A középkori épületekkel tarkított város kétnyelvû, ahol a szlovénon kívül az olasz nyelv is hivatalos.
Piran gótikus épületeirõl és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötõ történetét, valamint a sólepárlás mûveletét mutatja be.
A partvidék talán legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdõzni vágyókat.
Utazás megosztása: