Hegyek vonzásában

Szlovénia last minute utazás

Legolcsóbb utazás:
Last minute utazás:166 500 Ft/fő (07.22)
Legolcsóbb akciós ár:166 500 Ft/fő (07.22)
Utazás azonosító:4100701
Utazás típus:Körutazás
Szállás:Szálloda * * *
Utazás módja:Egyénileg + hajó
Ellátás:Félpanzió
Az utazás ára tartalmazza:* utazás
* a leírásban felsorolt programok
* megadott ellátás
* útlemondási biztosítás
Az utazás ára nem tartalmazza:* BBP biztosítás
* vízum (vízumköteles ország esetén)
* fakultatív kirándulások
* belépõk
* a leírásban felsorolt azon díjak, melyeket az alapár nem tartalmaz
Ajánlatot kérek (kötelezettség nélkül)
Ingyenes visszahívást kérek
Hasonló utazások:
Szlovénia Körutazás Kereső

Szlovénia Körutazás, Hegyek vonzásában

A világ legnagyobb belül járható keresztjeA világ leghosszabb gyalogos függõhídjaAusztria leghosszabb vízeséseA téli olimpiai helyszínen, St. Moritzban túrázás

1. nap: Szeged (Pécs, Debrecen) – Budapest – Pillersee – Tirol (640 km)

Reggeli indulás és hegyeshalmi határátlépést követõen az uticél a tiroli Pillersee. Autópálya menti pihenõk után érjük el a világ legnagyobb belül járható hegycsúcskeresztjét. Ezt a kilátóként is funkcionáló különleges építményét 1456 m magasra építették. Négyüléses libegõvel jutunk fel a Szt. Jakab kereszthez, mely 29,6 m magas. Innen jó idõ esetén, gyönyörû panoráma tárul elénk a közeli hegyekre. Alpesi virágbemutató is van a kilátó szomszédságában. Csodás tiroli tájon folytatjuk utunkat szálláshelyünkig, ahol vacsorával zárjuk a napot.

2. nap: Krimmli-vízesés – Gerlos hágó – Reutte(330 km)

Programunkat Ausztria legmagasabb vízesésével, a Krimmlivel kezdjük. A folyó 3 lépcsõben zuhan 380 m-t. A vízesést egy gleccserbõl eredõ folyó táplálja, így nyáron is nagyon bõséges a vízhozama. A túrázni vágyók felgyalogolhatnak a zuhatag mellett jól kiépített, de igen meredek úton, a többiek pedig az alsó ösvényen juthatnak el a vízesés aljához. Séta közben jó fotók készülhetnek. Ezt követõen a Gerlos-hágón folytatjuk utunkat. Fotószünetet beiktatunk, mivel a hágóról a Krimmli-vízesés teljes hosszában látható. Panoráma úton haladunk tovább, melyet meseszép táj, csinos alpesi falvak tesznek változatossá. Délután érkezünk a világ leghosszabb gyalogos függõhídjához. Az egy éve megnyitott 408 m hosszú, drótkötelekkel biztosított hídon végiggyalogolni fantasztikusélmény. A híd 110 m magasan ível át a völgy felett, gyalogosan túrázva jutunk fel a fém építmény hídfõjéhez. Hídról a látvány leírhatatlan, a hegyek és a völgyek mellett 2 várrom teszi még változatosabbá apanorámát. A felejthetetlen élmény után megyünk tiroli szállásunkra, ahol vacsora (2 éj).

3. nap: St. Moritz – Bernina-hágó (300 km)

A mai napot Svájcban töltjük, az Alpok havas csúcsihoz buszozunk. Az Inn völgyében jutunk el a folyó eredéséhez, St. Moritz tavához. Téli olimpiát is rendeztek már itt, de nyáron is kiváló túralehetõségekkel vonzza az idelátogatókat a 3 – 4000 m-es csúcsok lábainál, közel 1800 m magasan fekvõ alpesi település, St Moritz. A faluból kabinos felvonók, hegyi vonatok szállítják a kirándulókat a környezõ hegyekre. Mi is ezeken jutunk fel elõször a Corviglia 2486 m-en lévõ hegyi állomására. Itt élvezhetjük a csodás panorámát, majd a kijelölt túraútvonalakon lehet kisebb-nagyobb gyalogtúrákat tenni. Aki akar, innen még tovább is emelkedhet egy nagykabinos felvonóval, egészen 3057 m-re, ahonnan - tiszta idõben - fantasztikus élményt nyújtanak a havas hegycsúcsok, zöldellõ völgyek és a tengerszemek látványa. Délután fogaskerekû vonattal jutunk vissza St. Moritz faluba. A végállomástól gyalog jövünk le a tóhoz, közben élvezzük a híres település hangulatát, lefényképezhetjük elegáns szállodáit. Szabadidõ alatt lehet emléktárgyakat is vásárolni, vagy a tó körül sétálni. Nem marad ki a Bernina-hágó sem.A 2330 m magasságra autóbuszunk visz fel bennünket. Pazar hegyi úton indulunk vissza szálláshelyünkre, ahol vacsora vár bennünket.

4. nap: Serfaus – Farkas-szurdok (230 km)

Alig egy órás buszozással érjük el a híres síparadicsomot, Sefaust. A tengerszint felett 1427 m-en fekvõ falu tipikus tiroli hangulattal várja nyáron is a kirándulókat. A település legnagyobb része csak gyalogosan járható, de ingyenesen használhatjuk a helyi metrót. Ezzel jutunk el a buszparkolótól a felvonóig. Kabinos liftek röpítenek bennünket 2091 m-re, ahonnan csodás panorámaúton sétálunk át a szomszédos hegyre. Itt van a szabadidõparkjáról is híres Komperdell fennsík. Megérkezésünk után pihenõ, ebédelési lehetõség, de túrázni is lehet még a környéken. Kabinos felvonóval jutunk vissza Serfausba. Rövid szabadprogram, majd felszállunk buszunkra és indulunk Innsbruck irányába. Délután egy híres szurdokot járunk be. A Farkas-szurdok vízeséssekkel tarkított soklépcsõs szoros, igazi csemege és kihívás a keményebb túrázást kedvelõk számára. Kellemesen elfáradva érkezünk este szállásunkra, ahol vacsorával zárul a látványos, sportos napunk.

5. nap: Zell am See – Semmering – Budapest (650 km)

Reggeli után indulunk a térség híres kiránduló városkájába, Zell am Seebe. Az Alpok igen jelentõs turista- és síközpontja többszáz éves emlékekkel is rendelkezik. Mi többek közt megnézzük a román és gótikus részekkel is rendelkezõ plébániatemplomot, a bájos díszkutas fõteret és lesétálunk a hangulatos tópartra. Szabadprogram is lesz, mely után indulunk Semmering irányába, majd hegyeshalmi határátlépéssel érkezünk Budapestre az esti órákban. Ezt követõen mindenkit a felszállási helyére szállítunk.

Szlovénia leírás

Országnév: Szlovén Köztársaság
Népesség: 1 964 036
Kiterjedés: 20 273 km²
Éghajlat: A tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és a völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghõmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
Fõváros: Ljubljana
Lakosság: Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5 % - 0,5%).
Hivatalos nyelv: szlovén, olasz, magyar
Vallás: római katolikus (+ 30 bejegyzett vallási közösség)
Idõeltolódás: UTC +1
Pénznem: szlovén Tolar
Vízum: nem kell
Borravaló: A szállodákban és az éttermekben a kiszolgálás díját már tartalmazza a számla. Szokás a figyelmes kiszolgálást 10% borravalóval díjazni. A taxisofõrök nem várják el a borravalót, de örülnek, ha a számlát felkerekítjük (maximum 10%-ig).
Történelem: Az õsi szlovénok a 6. században népesítették be a Duna medencéjének folyóvölgyeit és a Keleti-Alpokat. 748-ban Szlovénia germán uralom alá került, elõször a Caroling népcsoportok frank birodalmának hódításán keresztül, akik a lakosságot keresztény hitre térítették. Késõbb az ország a Szent Római Birodalom része lett a 9. században. Az osztrák-német monarchia a 14. század elején vette át az uralmat, (1804-tõl az osztrák Habsburg Császárság részeként) ami egészen 1918-ig tartott - egyetlen rövid idõszakot kivéve. Ezen hat évszázad alatt az ország felsõ osztálya teljes mértékben elnémetesedett, noha a parasztság megtartotta a szláv (késõbb szlovén) identitását. 1809-ben egy szerzõdésben, melynek az volt a célja, hogy elszigetelje az adriai területeket a Habsburg Császárságtól, Napóleon létrehozta az úgy nevezett illér tartományokat (Szlovénia, Dalmácia és Horvátország egy része), Ljubljanát jelölve ki fõvárosként (amely, még ma is az). Noha a Habsburgok visszatértek 1814-ben, a franciák által bevezetett reformok tartósnak bizonyultak az oktatásban, a törvénykezésben és a közigazgatásban is. Az a demokratikus forradalom is, amely 1848-ban végigsöpört Európában, megerõsítette a szlovénok politikai és nemzeti öntudatát. Így az I. Világháború, majd az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, Szlovénia királyságot hozott létre a szerbekkel, a horvátokkal és a szlovénokkal. A II. Világháború alatt Szlovénia nagy részét Németország, a kisebb részeit pedig Olaszország és Magyarország annektálta. A szlovén partizánok a hegyi táboraikból folytatták harcaikat a behatolókkal szemben. Szlovénia 1945-ben csatlakozott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz és évtizedeken keresztül a vasfüggöny mögé került.
A szlovénok nehéz idõket éltek át, amikor Szerbia az 1980-as évek végén lépéseket tett, hogy kulturális és gazdasági vezetésre tehessen szert a jugoszláv köztársaságok között. 1988 végén, amikor Belgrád hirtelen véget vetett Koszovó autonómiájának, a szlovénok is attól tartottak, hogy ugyanez megtörténhet velük is. A szlovénok törekvése, hogy elszakadhassanak Jugoszláviától, Szlovéniát az északon és nyugaton elterülõ kapitalista országok felé vezette. Eközben egyre inkább gazdasági teherré és politikai fenyegetéssé vált számára Jugoszlávia többi részével fenntartott kapcsolata. 1990 tavaszán Szlovénia lett az elsõ olyan Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott és elvetette a 45 éves kommunista uralmat. A következõ decemberben a választók túlnyomó többséggel (90 %) a függetlenség mellet döntöttek. A legrosszabbtól tartva a szlovén kormány elkezdett fegyverkezni és 1991. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból. A függetlenség iránti elkötelezettsége és a külsõ szimpátia érdekében Szlovénia szándékosan harcot provokált ki a jugoszláv szövetségi hadsereggel azzal, hogy ellenõrzõ pontokat állított fel a határpontjain. Egy 10-napos harc kezdõdött, de a szlovén milícia ereje olyan meggyõzõ volt, és mivel nem támasztott területi vagy kisebbségi igényeket, a jugoszláv kormány beleegyezett az Európai Közösség által támogatott fegyverszünetbe. Szlovénia azonnal új alkotmányt hozott, 1992. január 15.-én az EGK hivatalosan elismerte az országot. Szlovéniát 1992 májusában felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
1994 márciusa és 1996 júniusa között tíz közép- és kelet-európai ország kérte felvételét az EU tagjainak sorába. Szlovénia 1996. június 10-én nyújtotta be EU tagság iránti kérelmét az Európai Tanácshoz. 1998. március 31-én az Európai Unió tizenöt tagállama külön tárgyalásokat kezdett hat kérelmezõ országgal - többek között Szlovéniával is - az EU-hoz való csatlakozásról.
Szlovénia lakossága 2003 márciusában népszavazáson, majdnem 90 %-os szavazati aránnyal döntött az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Szlovénia 2004. május 1-tõl, a többi 9 csatlakozó országgal együtt, tagja lett az Európai Uniónak.
Elektromosság: 220 V
Gasztronómia: A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erõsen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglõkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Sportolási lehetõségek: A síelés a legnépszerûbb sport Szlovéniában, a lakosság 1/5-e aktív síelõ. Ez nem csoda, hiszen a Vogel és a szlovén Alpok egyes területei kitûnõ adottságokkal rendelkeznek. 9000 kilométer hosszú kiépített túraútvonalain 165 hegyi kunyhó várja a pihenni vágyó túrázókat. A Soca folyó sodrásában vadvízi raftingolás szerelmesei élhetik ki kalandvágyukat.

Fõbb látnivalók:
Szlovénia fõvárosa Ljubljana, az ország legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona eredeti méretû makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Mûvészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnézõ körutunk során. A Tivoli Park divatos rekreációs központ, ahol bowling és teniszpályák, korcsolyapálya és úszómedencék várják a kikapcsolódni vágyókat.
A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja, ami az ország nemzeti lobogóján is látható. Neve „háromfejût" jelent, amit a Bohinj völgyébõl látható alakja miatt kapott. A környék legendás alakja egy „Aranyagancs" nevû indián férfi, aki egy szlovén sörfõzde jelképévé vált.
A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelõtt, késõbb a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a "kívánságok tornyára".
A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkõbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet. A 20 570 m hosszú barlangrendszert a Pivka folyó vájta ki, ebbõl 5,3 km-nyi szakasz látogatható a turisták számára.
Az Adria partvidékének legismertebb üdülõvárosa Portoroz. A város a Pirani-öbölben található, és a Monarchia hangulatát idézi. A szórakozást játékkaszinó, tengerparti sétányán üzletek, kávézók, parkok, éttermek teszik lehetõvé.
Koper Szlovénia legnagyobb kereskedelmi kikötõje. A középkori épületekkel tarkított város kétnyelvû, ahol a szlovénon kívül az olasz nyelv is hivatalos.
Piran gótikus épületeirõl és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötõ történetét, valamint a sólepárlás mûveletét mutatja be.
A partvidék talán legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdõzni vágyókat.
Utazás megosztása: