Napsütötte Toszkána

Olaszország, Toszkána és környéke last minute utazás

Napsütötte Toszkána
Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána Napsütötte Toszkána
Legolcsóbb utazás:
Last minute utazás:119 900 Ft/fő (09.03)
Legolcsóbb akciós ár:119 900 Ft/fő (09.03)
Utazás azonosító:1118402
Utazás típus:Körutazás
Szállás:Szálloda * * *
Utazás módja:Autóbusszal
Ellátás:Reggeli
Az utazás ára tartalmazza:- Utazás busszal
- Szállás
- Ellátás megadott szerint
- Idegenvezetõ
Az utazás ára nem tartalmazza:- belépõk és helyszínen fizetendõ díjak
Ajánlatot kérek (kötelezettség nélkül)
Ingyenes visszahívást kérek

Olaszország Körutazás, Napsütötte Toszkána

1. nap: Budapest-Marina di Bibbona
Elutazás a kora reggeli órákban. Szálláshely elfoglalása az etruszkok riviéráján az esti órákban.

2. nap: Giannutri-Giglio
Szabadprogram vagy hajókirándulás a toszkán szigetvilág két lenyûgözõ szigetére. Vár Giannutri félhold alakú szigete, mely a legdélebbi a 7 toszkán sziget közül és mindössze 14 km-re fekszik Gigliotól. Giannutri szigetén sétálunk a szigorúan védett természetvédelmi terület mediterrán növényekkel teli ösvényein, majd fürdési lehetõség a gyönyörû 'Cala Spalmatoio' öbölben. Ízletes ebéd a tenger gyümölcseibõl a fedélzeten, majd továbbhajózunk a Liliom-szigetre. Séta a festõi kikötõben, szabadidõ, fürdési lehetõség vagy látogatás a Castello negyedben. Visszaérkezés a szállodába az esti órákban. (Ár: 55EUR/fõ)
 
3. nap: Roccalbegna-Monte Amiata-Grosseto
Délelõtt szabadprogram, pihenés a tengerparton, majd délután fakultatív kirándulási lehetõség Dél-Toszkána mesés dombvidékére. Elsõ megállónk a sziklatetõre épült Roccalbegna, a tartomány egyik legjellegzetesebb kisvárosa, majd továbbutazunk a festõi szépségû Monte Amiata területére, érintve néhány kevésbé ismert, de annál szebb toszkán kisvárost. Visszautazás a szálláshelyre, útközben rövid megálló Grosseto városában. (Ár: 20EUR/fõ)

4. nap: Elba szigete

Reggeli után egész napos kirándulás Elba szigetére, Napóleon számûzetésének színhelyére. Utazás Piombino kikötõvárosába, ahonnan egyórás hajóút során érkezünk meg Portoferraio városába. A "zöld sziget"ként is gyakran emlegetett gyönyörû toszkán szigeten megtekintjük a Napóleon  Villát, majd továbbutazás a sziget déli részén fekvõ Marina di Campo-ba, szabadidõ, jó idõ esetén fürdési lehetõség. Vásárolhatunk a helyi Aleatico desszertborból és az azzal készült süteménybõl. Visszautazás a szálláshelyre az esti órákban. (Ár: 45EUR/fõ).

5. nap: Cortona-Arezzo
A késõ délelõtti órákban elutazás a Napsütötte Toszkána cím filmbõl is ismert Cortona domboldalba épült kisvárosába, ahol a zegzugos kis utcákon járva megismerhetjük a legfontosabb nevezetességeket, illetve megcsodálhatjuk a Monte Amiata vulkánhegyére és a Trasimeno-tó vidékére nyíló kilátást is. Délután Toszkána egyik legjelentõsebb etruszk alapítású városába, Arezzo-ba folytatjuk utunkat, ahol a Szent Ferenc templomban megnézzük 'Piero della Francesca' híres freskósorozatát is a Szent Kereszt történetérõl. Érkezés a Montecatini Terme városában található szálláshelyre az esti órákban.

6. nap: Siena-San Gimignano-Volterra
Az utunk ma a gyönyörû toszkán tájakon keresztül Sienaba vezet. A város a középkori kereskedõk és bankok mekkája volt. Felkeressük a belváros egyik legjelentõsebb építészeti alkotását, a Dómot, majd a legfontosabb nevezetességek megtekintése után válogathatunk a hagyományaikat féltve õrzõ sienai kézmûvesek remekmûveibõl is. Délután San Gimignano-ban, a tornyok világhírû városában pihenhetünk meg, ahol a helyi specialitásokat is megkóstolhatják (Chianti és Vernaccia bor, szarvasgombával töltött vaddisznó szalámi). Programunk utolsó megállója a vulkanikus dombok között emelkedõ Volterra, melynek középkori hangulatot árasztó belvárosában sétálva gyönyörködhetünk a környezõ vidékre és a Tirrén-tengerre nyíló fantasztikus kilátásban is. Visszautazás a szálláshelyre.

7. nap: Torre del Lago-Pisa-Lucca
Szabadprogram Montecatini Terme-ben vagy egész napos fakultatív kirándulás. Rövid látogatás Torre del Lago városában, ahol a Puccini Villát is megtekinthetik (kérjük jelezni a részvételi szándékukat az irodánkban az utazás megkezdése elõtt). Majd Toszkána egyik legjelentõsebb városába, Pisa-ba utazunk. A Csodák tere, a Dóm és a Ferde Torony megtekintése után rövid szabadidõ  (A Ferde Toronyba a feljutás és a Dómba való bejutás csak a helyszínen, a szabad helyek függvényében lehetséges!), majd utazás Lucca városába, amely a fõbb látnivalókon kívül Puccini szülõvárosaként is ismert. Gyalogos városnézésünket az egykori római amfiteátrumból kialakított hangulatos téren kezdjük meg, majd végigsétálunk a város jellegzetes középkori hangulatot árasztó kis utcáin a város jelképéhez, a vörös téglából emelt XIII századi torony épületéhez. A 'San Michele' térre érve szabadidõ. A 'San Martino' katedrálisban megnézzük Ilaria sírját, majd a városnézés után látogatást teszünk egy kis gazdaságban, ahol az olívaolaj-készítés rejtelmeinek megismerése mellett megkóstoljuk a kiváló toszkán borokat is. Visszautazás a szálláshelyre az esti órákban. (Ár: 40EUR/fõ)

8. nap: Firenze

Ma reggel Toszkána tartomány fõvárosába, Firenzébe utazunk. Az Arno folyó mellett elsétálunk a 'Santa Croce' templomhoz, melyet Firenze Pantheonjának is neveznek a számos síremlék miatt. (Michelangelo sírja). Városnézésünket a 'Piazza della Signoria' terén folytatjuk, megnézzük a Városháza épületét, a 'Loggia dei Lanzit' híres szobraival, majd elsétálunk a város jelképéhez, a híres 'Ponte Vecchio' hídhoz. Gyalogos sétánkat a Dóm tér felé folytatjuk. A Keresztelõkápolna, a Giotto féle harangtorony és a lenyûgözõ 'Santa Maria del Fiore' épületének megtekintése után szabadidõ a város legnagyobb szabadtéri piacán vagy a városnézés folytatása. A 'San Lorenzo' negyedben megtekintjük a pazar díszítésû Medici kápolnát. A nagyhercegek csodálatos színekben pompázó, márvány borította temetkezõ kápolnájában Michelangelo világhírû szobrait találjuk. Ezt követõen szabadidõ vagy lehetõség az Uffizi Képtár megtekintésére részletes tárlatvezetéssel, (jelentkezéskor fizetendõ 9 000.- Ft/fõ), majd visszautazás a szálláshelyre az esti órákban.

9. nap: Bologna-Budapest
Hazautazás a kora reggeli órákban. Útközben még rövid belvárosi séta Bolognában, majd hazautazás. Folyamatos utazás rövid pihenõkkel. Érkezés Budapestre a késõ esti órákban.


Olaszország leírás

Nagykövetség, konzulátus:

Nagykövetség: Róma
Cím: Via dei Villini 12-16.
00161 Roma elõhívó (39)
telefon: 0644-23059, 06440-2032
ügyelet Mobil: 39-06-348-800-81-59
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Kovács István fax: 06440-3270
honlap: www.huembit.it
Konzulátusok esetében a felügyelõ külképviseletet Róma látja el.

Róma Konzuli hivatal
Cím: Via Messina 15., II. 17.
00198 Roma elõhívó (39)
telefon: 0644-249938, 0644-249939
ügyelet Mobil: 3488-008159
Konzul: Vujicsics Marietta fax 44-24-99-0
honlap: www.huembit.it

Milánó Fõkonzulátus
Cím: Via Gasparotto, 1.
20124 Milano elõhívó (39) (02)
telefon: 67-38-29-24, 67-38-27-97
ügyelet Mobil: 339/6219517
Fõkonzul: Dr. Raffay Géza fax: 67-38-15-55
honlap: www.consungmil.it

Bari
Cím: Bari Via F. Turati 12. 70125 elõhívó (39) (080)
telefon 501-7067
Tiszteletbeli konzul: Prof. Dr. Carmine Arena fax 871-7404

Bologna
Cím: Bologna Via Santa Caterina, 55 40123 elõhívó (39) (051)
telefon 331-708
Tiszteletbeli konzul: Dr. Miliczky Erzsébet fax 644-8197

Firenze
Cím: Firenze Via Belgio 2. 50126 elõhívó (39) (055)
telefon 653-1817
Tiszteletbeli konzul: Prof. Ungár Ferenc fax 653-1817

Genova
Cím: Genova Via R. Ceccardi, 4/20 16121 elõhívó (39) (010)
telefon 570-2210
Tiszteletbeli konzul: Albert Bruno Frank fax 561-795

Nápoly
Cím: Via Toledo 156 80132 Napoli elõhívó (39) (081)
telefon 5511-110
Tiszteletbeli konzul: Prof.Andrea Amatucci úr fax 5523-953

Palermo
Cím: Palermo Viale delle Alpi 30. 90144 elõhívó (39) (091)
telefon 685-0947
Tiszteletbeli konzul: Santamarináné Sótyi Adelaide fax 685-0947

Perugia
Cím: Perugia Piazzale Giotto 8 06121 elõhívó (39) (075)
telefon 582-21
Tiszteletbeli fõkonzul: Gr. Uff. Giuseppe Piria fax 308-59

Torino
Cím: Torino Piazza Solferino, 7 10121 elõhívó (39) (011)
telefon 562-9698
Tiszteletbeli konzul: Dott. Renato Martorelli fax 546-378

Trieste
Cím: Trieste(Trieszt) Via Francesco Parisi, 14 34147 elõhívó (39) (040)
telefon 833-0477
Tiszteletbeli konzul: Anna Rossi Illy fax 389-0492

Venezia
Cím:Venezia 30135 (Velence)
S. Croce, F.ta S. Chiara, 510 elõhívó(39) (041)
telefon 523-9408
Tiszteletbeli fõkonzul: Dr. Enrico R. Zoppas fax 522-5632

Verona
Cím: Verona Via Leoncino, 30 37121 elõhívó (39) (045)
telefon 807-4331
Tiszteletbeli fõkonzul: Prof. Dr. Pintér Lajos fax 807-4093

Kellemes éghajlat, pompás tengerparti strandok és egy kulturális emlékekkel gazdagon megáldott ország, mely évrõl évre turisták millióit ejti rabul - így él Olaszország a köztudatban. És valóban: a Földközi-tengerbe mélyen benyúló csizma alakú félsziget az északi Alpoktól a legdélibb pontjáig elbûvöl természeti szépségeivel. Vad, hegyvidéki tájak Szicíliában és Szardínián; és megannyi hangzatos nevû kis sziget a Tirrén-tengeren szétszóródva: Elba, Ischia, Montecristo. Róma világvárosi üzleti pezsgésében még megérint bennünket az antikvitás szelleme; a Római Birodalom, az egykori világhatalom kétezer éves töredezõ emlékei között járunk. Velence, Pisa, Firenze, Siena - ahol még ma is a középkorban vagy a reneszánsz virágzó korszakában érezhetjük magunkat.

Országnév: Olasz Köztársaság
Népesség: 57 517 000 fõ
Kiterjedés: 301 302 km2
Fõváros: Róma
Lakosság: olasz (98%), friuli (0,5%), francia (0,1%), egyéb (1,4%).
Hivatalos nyelv: olasz.
Vallás: római katolikus.
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. A vezetékes víz a legtöbb helyen iható, mégis palackozott víz fogyasztása javasolt.
Idõjárás: Az éghajlat nagyon változó, attól függõen, hogy éppen az Alpok lejtõire kirándulunk, vagy Olaszország sík vidékeit kedveljük. A hegyekben hosszú, havas, hideg tél jellemzõ. Az északi területeken csípõs tél és forró nyár uralkodik. A sirocco nevezetû szél Afrikából nagy meleget fúj a déli területekre, meghosszabbítva ezzel a forró nyári napok számát.
Étkezés: Konyhája világhírû. Az északi és déli területeken más-más étkezési szokások jellemzõek: a déliek a fûszeres, az északiak inkább a gazdag, krémes ételeket részesítik elõnyben. Világszerte ismert ételeik a bolognai spagetti, a lasagne, a tortellini és a pizza. Különösen kedvelik a paradicsomot, a zöldségeket, és a tengeri halakat. Desszertként szívesen fogyasztanak cassatát, cannolit, zabaglionét, granitát és marcipánt. A kávé, a sör és a híres olasz bor országszerte kedvelt italnak számít.
Közlekedés: az autóval utazóknak nemzetközi jogosítvány kiváltása kötelezõ.
Bármely közlekedési eszközzel kiváló körülmények között eljuthatunk az országba. Repülõvel Budapestrõl Rómába és Milánóba is eljuthatunk.
A nagy városok könnyedén elérhetõek, autóbérlésre van lehetõség. Lehetõleg vigyázzunk, mert az olaszok meglehetõsen temperamentumosan közlekednek.

Történelem:
Az i.e. II. évezredben a Pó-síkságra indoeurópai népek vándoroltak. Itália középsõ részén, Latiumban latin törzsek telepedtek meg. Az i.e. 10. században az etruszkok és a szamniszok elleni védekezésül szövetségbe tömörültek. A szövetségbõl kilépõ egyik csoport alapította meg Róma városát i.e. 753-ban. Az i.e. 8. századtól kezdve Itália déli partjain és Szicíliában görögök telepedtek meg. Az Appennini-félsziget északi és középsõ részét az i.e. 7. és 5. század között az etruszkok szállták meg, meghódítva Rómát is. Rómából i.e. 509-ben ûzték el õket, az etruszkok hatalma végül az i.e. 4. századi gall beáramlással szûnt meg teljesen. Róma az i.e. 4. és 2. század között meghódította Itáliát, kiépült a Római Birodalom, de hatalmas méretei miatt Itália elvesztette irányító szerepét. Itáliát az i.sz. 4-5. században elözönlötték a barbárok, i.sz. 476-ban a germán Odoáker megfosztotta trónjától az utolsó nyugat-római császárt, Romulus Augustulust, majd 493-tól a keleti gót Nagy Theodorik lett Itália ura. A Kelet-Római Birodalomnak sikerült ugyan visszahódítani a félszigetet a gótoktól, azonban 568-ban a longobárdok telepedtek le Észak- és Közép-Itáliában. 774-ben Nagy Károly elfoglalta és a Frank Birodalomhoz csatolta a Longobárd Királyságot, mely 886-ig a Karolingok fennhatósága alatt állt. A 9. században Szicíliát az arabok foglalták el, a Rómától délre esõ területeken kisebb fejedelemségek és Bizánc osztozkodott, a Pápai Állam önállósodott. I. Ottó német-római császár és utódai csak sorozatos hadjáratokkal tudták fenntartani uralmukat a félsziget északi és középsõ vidékei felett. A császár és a pápa közti invesztitúra harc két táborra szakította Itáliát: a guelfekre és a ghibbelinekre. Az észak-itáliai városok önkormányzatokat hoztak létre, önállósodtak, saját hadsereggel rendelkeztek, a Lombard Ligába tömörülve, a pápával szövetségben a legnanói csatában (1176) gyõzelmet arattak I. Barbarossa Frigyes császár felett, aki ezt követõen elismerte autonómiájukat. Az arabokat és a bizánciakat kiûzve a 11. században a normannok alapították meg a Dél-Itáliát is magában foglaló Szicíliai Királyságot, amely 1194-ben a Hohenstaufokra szállt. 1268-ban a szicíliai királyság trónjára a francia Anjouk kerültek. A 16. századtól a Habsburgok spanyol ága került a trónra.
A 16. században a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem központja áttevõdött az Atlanti-óceán partjára, az észak-olaszországi városállamok hanyatlásnak indultak. A 18. század elején a Habsburgok megszerezték a Milánói Hercegséget és Mantovát, a Nápoly-Szicíliai Királyság a spanyol Bourbonoké, Korzika a franciáké lett. Piemont 1720-ban megszerezte Szardíniát. A napóleoni háborúkban Szardínia és Szicília kivételével egész Itália Napóleon uralma alá került, de a bécsi kongresszus (1814-1815) visszaállította a régi rendet. A pápa visszatért a Pápai Államba, a Bourbonok Szicíliába, a Savoyai-ház Szardínia-Piemontba, Lombardiát és Velencét az Osztrák Császársághoz csatolták, Parma Modena és Toscana trónjára Habsburg fõhercegek kerültek. Az 1848-as forradalmi hullám hatására az uralkodók Nápolyban és Piemontban is alkotmány kibocsátására kényszerültek. Milánóban és Velencében elûzték az osztrákokat, kikiáltották a köztársaságot és csatlakozásukat a Szárd-Piemonti Királysághoz. Cavour szárd-piemonti miniszterelnök ügyes diplomáciával elnyerte Nagy-Britannia és Franciaország támogatását, és az 1859-es francia-piemonti-osztrák háborúban Ausztria vereséget szenvedett. A Piemont túlzott megerõsödésétõl tartó III. Napóleon nyomására az 1869-es villafrancai békében Piemont csak Lombardiát szerezte meg. Ugyanakkor 1860-ban Garibaldi felszabadította egész Szicíliát és Dél-Itáliát. Olaszország a velencei területek és Róma kivételével egyesült, 1861-ben II. Viktor Emánuelt olasz királlyá kiáltották ki, a fõváros Torinó, majd Firenze lett. Velencét az 1866-os porosz-osztrák háború, Rómát, az új fõvárost, 1870-ben, a francia-porosz háború alatt csatolták Olaszországhoz.
Az új állam alkotmányos monarchia lett, Róma visszafoglalása után a pápát megfosztották a világi hatalomtól. 1882-ben megkötötték a hármas szövetséget Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával. Olaszország aktív gyarmati terjeszkedésbe kezdett Szomáliában és Eritreában, majd az olasz-török háború (1911-1912) kapcsán Líbiában is. 1900-ban egy anarchista merénylõ meggyilkolta II. Umberto királyt, utódja III. Viktor Emánuel lett. Olaszország az elsõ világháború kitörésekor kinyilvánította semlegességét, 1915-ben pedig az antant oldalán szállt harcba az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Az antant gyõzelme után 1919-ben Ausztriától megszerezte Dél-Tirolt és Triesztet, Fiume pedig G. D"Anunzio költõ fegyveres akciója nyomán került hozzá.
A Benito Mussolini vezette Fasiszta Párt 1919-ben alakult, de 1921-ben már jelentõs választási sikereket könyvelhetett el. 1922. októberében III. Viktor Emánuel a marcia su Roma hatására Mussolinit miniszterelnökké nevezte ki. Ezzel a fasizmus 1944-ig Olaszország uralkodó ideológiájává vált. Az 1924-es választásokon a Fasiszta Párt abszolút többséget ért el. Felállították a Fasiszta Nagytanácsot, betiltották a Fasiszta Párton kívüli politikai szervezeteket, sajtócenzúrát vezettek be, felállították a politikai rendõrséget. 1928-ra a parlamentet megfosztották hatalmától, helyét az ún. korporációs (hivatásrendi) rendszer foglalta el. Mussolini, a Duce (vezér), egyedüli államvallássá tette a katolicizmust, a lateráni egyezményben (1929) elismerte a Vatikán függetlenségét. 1935-36-ban Olaszország meghódította Etiópiát. 1939-ben megszállta Albániát. 1936-ban létrejött a Berlin-Róma tengely, 1937-ben Olaszország csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. 1940-ben Olaszország Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, de Görögországot csak német segítséggel tudta elfoglalni, Afrikából pedig az angolok kiszorították csapatait. 1943. júliusában a szövetségesek Itáliában szálltak partra. Az ország északi és középsõ részét a németek szállták meg, a letartóztatott és késõbb kiszabadított Mussolini vezetésével, Salói Köztársaság (1943-1945) néven bábállamot hoztak létre. A németek végül 1945. májusában kapituláltak. A háborút lezáró békében Olaszország elveszítette gyarmatait és jóvátétel megfizetésére kötelezték. 1946-ban kikiáltották a köztársaságot, a Marshall-terv segítségével megfékezték az inflációt, megindították a gazdasági növekedést, 1949-ben az ország belépett a NATO-ba, 1957-ben az EGK-ba. A háborút követõen 1981-ig mindvégig kereszténydemokrata politikus volt a miniszterelnök, ekkor a köztársaság párti politikus, Giovanni Spadolini töltötte be a tisztséget, õt 1983 és 1987 között a szocialista Craxi váltotta.
1993. áprilisában az emberek a politikai reform mellett döntöttek, új miniszterelnököt, Carlo Azeglio Ciampit választották meg, aki korrupciós botrányok miatt 1994. januárjában lemondani kényszerült. Az 1994-es választások eredményeként kormányra került a médiacézár Silvio Berlusconi Forza Italia ("Hajrá Olaszország") pártja, amely a szeparatista Északi Ligával és a neofasiszta Nemzeti Szövetséggel alkotott koalíciót. Az Északi Liga még 1994-ben megvonta támogatását, így Berlusconi lemondott. 1995 és 1996 között Lamberto Dini volt a miniszterelnök. Az 1996-os választásokon az Olíva Fa koalíció gyõzött, amely a Baloldali Demokratikus Pártból, a volt Kereszténydemokratákból és Dini Olaszországi Megújulás Pártjából állt, de szüksége volt a kommunista párt támogatására is. A miniszterelnök a közgazdász Romano Prodi lett, akinek viszont a Jacques Santer vezette Európai Bizottság lemondását követõen felkínálták a Bizottság elnöki tisztségét, amit el is fogadott. A 2001-es választások eredményeképpen a miniszterelnök Silvio Berlusconi lett.

Elektromosság: 220 V. Egyes területeken a konnektor a magyarországitól eltérõ, átalakító szükséges.

Ünnepek, rendezvények:
A Velencei Karnevál mellett fontos ünnepük a San Nicola Ünnepe, a San Gennaro Ünnep, a Szardíniai Kavalkád, valamint a San Antonio Ünnep.

Sportolási lehetõségek:
A tengerparti sportokon kívül lehetõséget nyújt az ország a hegymászáshoz, síeléshez, kerékpározáshoz és a túrázáshoz is.

Fõbb látnivalók:

Róma színes történelme látogatók ezreit vonzza. A félsziget közepén található, a Tevere folyó mentén, mindössze 30 km-re a nyugati parttól. A Borghese Parkban található a Borghese Villa, mely most múzeumként üzemel, valamint az Állatkert. A Piazza del Popolo magaslatról egész Róma a turista szeme elé tárul. Érdemes elmenni a Trevi kúthoz is, melyhez az a monda fûzodik, hogy, aki ide bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". A grandiózus Colosseum Róma jelképe. Nem messze tõle találjuk a Forum Romanum-ot, mely a császári Római idején a város politikai és mûvészeti központja volt. Semmiképp ne hagyjuk ki a Vittorio Emanuel emlékmûvet, a Szent Péter templomot, a Vatikáni Múzeumot és a Sixtusi-kápolnát sem.

Firenze Olaszország egyik leghangulatosabb városa, nagyon kedvelt turisztikai célpont, ezért elég zsúfolt, hiszen naponta 2000 turistabusz gördül be a városba. Mindenképpen ajánlatos megtekinteni az Uffizi Galériát, a Ponte Vecchio bevásárló utcát, a Piazza delle Signoriat és a Medici Kápolnát.

Velence 117 kis szigetre épült. A belváros autóval nem közelítheto meg, csak vonattal és hajóval.
A város központja a Szent Márk tér, ahol a Dózse Palota és a Szent Márk Bazilika található. Híres a Galleria Dell"Accademia, a Peggy Guggenheim Galéria, a San Giorgio Maggiore és a Del Redentore templom.

Milánó divatjával, konyhájával, operájával -a la Scalaval-, templomaival, reneszánsz kastélyával és Leonardo da Vinci freskóival csalogatja a turistákatat, emellett pedig fontos üzleti és pénzügyi központ is.

Nápolyban, a királyi palotában kiállított képek tanúskodnak arról, hogy milyen is volt a város korábban. Híres a Santa Chiara-templom, és a S. Incoranata templom, melyben Szent Lászlót ábrázoló freskók láthatók.

Pisa
A pisai torony 1173-as megépítésétõl kezdõdõen folyamatosan dõl, s így már több mint nyolcszáz éve állandó rekonstrukcióra szorul. A ferde torony 293 lépcsõfokán felmászhatnak a vállalkozó turisták. A szemet gyönyörködtetõ látvány miatt mindenképpen megéri a fáradságot.
Utazás megosztása: