A program tervezett útvonala:
„Itt pihenni és látni fogunk,
látunk és szeretünk,
szeretünk és dicséretet zengünk”
Szent Ágoston
A kora reggeli órákban indulunk Szegedrõl, majd Budapesten és a Dunántúli-középhegység lankáin áthaladva érkezünk meg Bábolna méltán híres nemzeti ménesbirtokára. A közel 230 éves birtok látogatását a ménestörténeti kiállítással kezdjük, ahol a nagy becsben õrzött emlékek és díszes serlegek mellett ismerkedünk a különbözõ kocsizási stílusokra jellemzõ hámokkal és a lovaszenekar hangszereivel. Látogatásunkat a ménesudvar felé folytatjuk, ahol a park árnyas fái alatt a kastélyépületen átkelve páratlan látvány tárul elénk. A történelmi lovarda, a szökõkút, az életnagyságú lovasszobor, nagy ménesparancsnokaink mellszobrai és a Ménesbirtok egyik szimbóluma, az 1710-ben ültetett öreg akác mind-mind elénk tárul. A kastélyépület istállóiban találkozhatunk Arab telivér és Shagya-arab fedezõménekkel és kancákkal is. Utunkat Pannonhalmára folytatjuk, ahol a Bencés Fõapátságot vesszük górcsõ alá. Az ezeréves épületben megtekintjük a bazilikát, az altemplomot, a kerengõt, az ebédlõt és a 400 ezer darabos könyvtárat. Tovább utazunk a népiesen csak „Nyúli Havasoknak” nevezett, Sokorói-dombság területén elhelyezkedõ impozáns nyúli borospincékhez, ahol ebédünk mellett, borkostolóban is részünk lesz (borkóstolás felár ellenében). Jóllakottan és jókedvûen indulunk tovább, a lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplomhoz, mely Árpád-kori templomunk ékes román kori építészeti gyöngyszeme. A mûemlék az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma, mely idõvel a tatárok, késõbb pedig a cseh Ottokár király csapatai, és a török erõk ostroma alatt többször is megsemmisült. Az apátságot elõbb a jezsuiták majd késõbb a Zichy-család újította fel és bár tûzvész is rombolta a templomegyüttest, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetébõl. A fõoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával. A lébényi Szent Jakab Templom legrégebbi harangja a lélekharang. Legnehezebb harangja a Hõsök harangja, melyek felcsendülését reményeink szerint sikerül meghallgatnunk. Utunk utolsó állomása a „Kisalföld fõvárosába”, a 700 éves Gyõr városába vezet. A megyei jogú, Európa Nostra díjas várost gyalogszerrel fedezzük fel. Sétánk során a gyönyörûen felújított belvárosát szeljük át, melyet a városháza épületénél kezdünk. Sétánkat a Gyõri Nemzeti Színház épülete mellett elhaladva a város hagyományos fõterére, a XIV. század óta piactérként használt központi fekvésû Széchenyi térre érkezünk, melynek föld alatti része a török idõkben börtön volt. A tér szinte minden háza mûemlék: Széchenyi patika, Bencés Gimnázium, kollégium és templom, Vastuskós ház, Mária oszlop, Xantus János Múzeum, Apátúr ház, régi Városháza. Sétánkat a Duna felé folytatva érkezünk a Dunakapu térre, a Kossuth híd lábához. Megtekintjük a Frigyláda-szobrot, a Vaskakas Díszkutat és a Mosoni Duna és a Rába folyók találkozásánál található, 2017 nyarán átadott Gyõr új látványosságát, a multimédiás úszó szökõkutat is. Utunkat a Káptalandombon folytatva megtekintünk a Püspökvárat, ahol szabadidõben lehetõség nyílik annak kilátótornyába is felkapaszkodni. A Nagyboldogasszony-székesegyház, a Bécsi kapu tér és Karmelita templom megtekintésével zárjuk városnézõ sétánkat. Egy kis szabadidõ után, a tartalmas gyõri látottakat a buszunkba visszaszállva pihenjük ki, és élményekkel tele indulunk haza Budapestre, majd tovább utazás Szegedre.
x