Svédország információk
Országnév: Svéd Királyság
Népesség: 9 millió fõ
Kiterjedés: 449 964 km²
Éghajlat: A nyugati szelektõl a Skandináv-hegység által védett ország éghajlata kontinentális. Északon a tél kemény, hideg, középen az éghajlat hûvös, délen már enyhe, nedves. A hidegebb északi idõjárás oka elsõsorban a nagyobb magasság és a tengeri hatást gyengítõ magas hegyek. Az átlagos országos hõmérséklet februárban 0°C alatt van, Stockholmban ez inkább -3°C, Göteborgban -1°C, míg az északon fekvõ Haparandában mindössze -12°C. A legmelegebb hónapban, júliusban, az átlagos hõmérséklet Stockholmban 18°C, Göteborgban 17°C, Haparandában 15°C. A napsütéses órák száma télen jelentõsen csökken a sarkvidékhez való közelség miatt, a legészakibb területeken télen két hónapig folyamatosan sötét van, míg nyáron két hónapig nem megy le a nap. Az átlagos éves csapadék mennyisége körülbelül 535 milliméter, Stockholmban 385, Göteborgban 760 milliméter az átlag. A legtöbb esõ délnyugaton és a norvég határ mentén, a hegyekben esik.
Fõváros: Stockholm
Lakosság: 91%, finn 2,9%, lapp (szami) 0,1%, külföldi 6%
Hivatalos nyelv: a svéd, illetve 2000. április 1-je óta a finn és az országban beszélt többi nemzetiségi nyelv is: a szami, a romani és a jiddis
Vallás: evangélikus 89%, római katolikus 2%, pünkösdista 1%, egyéb 8%
Idõeltolódás: UTC +1 (NYISZ: +2)
Pénznem: Svéd korona (SEK)
Vízum: nem szükséges
Borravaló: Vendéglõben 10%, ha nincs feltüntetve a kiszolgálás díja; a hordárnak 1$-t szokás adni csomagonként; taxi esetén a viteldíj felkerekítése a megszokott.
Történelem:
Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történõ 1523-as kiválással kezdõdött.
A svéd nagyhatalom idõszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehetõ, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány észak-német tartományt is.
A nagyhatalmi idõszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Õk azonban késõbb az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a gyõztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a gyõzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselõ félnek exportált vasércet.
Közlekedés: Szárazföldi: Svédország út- és vasúthálózata rendkívül fejlett, megfelel az EU normáknak. Svédországban alacsonyabbak a sebességkorlátok, mint Magyarországon (pl. az autópályán a megengedett sebesség 110km/h). Svédországban december 1-e és március 1-e között kötelezõ a gépjármûveken a téli gumi (szöges, vagy legalább 3 mm-es bordamélységgel) használata. A nemzetközi repülõjáratok a Stockholm-Arlanda illetve Stockholm - Skavsta repülõtérre érkeznek, és onnan indulnak. A nagyobb települések belvárosába közlekedõ buszjáratok menetrendje a www.flygbussarna.se honlapon található. Fejlett az országon belüli légi közlekedés is, így a fõvárosból légi úton több nagyváros megközelíthetõ.
Telefonálás: Neophone hívókártyával vezetékes és fülkés telefonról 25 Ft, mobiltelefonról 110 Ft a hívás díja percenként.
Elektromosság: 220 V
Sportolási lehetõségek: A svéd sportban hagyományosan nagy hangsúlyt kap a kollektíva, a csapat. Ezt az elvet nemcsak a csapatsportokban, mint például a labdarúgásban vagy a jégkorongban alkalmazzák nagy sikerrel a svéd sportvezetõk, hanem a hagyományosan egyéni sportokban is, mint például a tenisz, a golf és az alpesi síszámok. A két svéd nemzeti sport, a labdarúgás és a jégkorong vezetõ pozícióját semelyik más sportág nem veszélyezteti. Ezek mellett az elmúlt években egy sor svéd világsztár tûnt fel az atlétikában is, férfiak, nõk egyaránt.
Fõbb látnivalók:
Stockholm a középkortól az ország fõvárosa, a Balti-tenger partján fekszik, és a Skandináv-félsziget legjelentõsebb kereskedelmi és tengerészeti központja. A város a legszebb arcát a tenger felõl mutatja. Az óváros, a Gammla Stan, a 13. századból származó középkori épületeivel és utcáival csábítja a turistákat. A múltat idézi az 1760-ban épült királyi palota, mely az eredeti, a tûz martalékává vált palota újjáépítetett változata. A fõvárostól keletre fekvõ Djurgarden nemcsak egy gyönyörû park, hanem számos látványos múzeum otthona. Itt alapították a világ elsõ skanzenjét, mely kiállításokból, állatkertbõl, akváriumból, erdészeti pavilonból és dohánymúzeumból áll. A park nyugati részén található a Vasamuseet, amely a tengerészek 17. századi életébe enged bepillantást.
Stockholm szíve a Riddarholmen és az Óváros Stockholm. Ez az a hely, ahol Stockholm történelme kezdõdött. Riddarholmen épületei akkor épültek, amikor Svédország ereje tetejében volt. A 17-ik században kezdõdött el a látványos fejlõdés, amikor a város lakóinak száma 40000-rel nõtt.
A Birger Jarls Torg nagyszerû kezdõpontja a történelmi városnézõ túrának. Itt található Stockholm 750 évvel ezelõtti alapítójának, Birger Jarl-nak a szobra. Stockholmot elõször 1252-ben említik az iratok Birger Jarl fiával való levelezésében.
A 17-ik században a Wrangelska Palarset volt a legnagyobb magánpalota Stockholmban. Amikor a Királyi Palota leégett 1967-ben a Királyi család rezidenciája itt volt 56 éven keresztül. Ma bíróság található az épületben.
Riddarholmskyrkan Stockholm legrégebben épült temploma (1280-1310) Majdnem a teljes svéd királyi család itt nyugszik.
A Stenbockska Palatset egy másik nagyszerû épület Svédország fénykorából. 1863-ban a Nemzeti Levéltár költözött az épületbe.
A Riddarhuset-be ingyenes belépést biztosít a Stockholm a la Carte kártya. Ahhoz, hogy Riddarholmen-ból eljussunk az Óvárosba, a Riddarholmsbron hídon kell átmennünk. Innen az elsõ dolog, amit látni lehet, az Riddarhuset. Ez a Nemesek Háza, és a mai napig a Svéd Nemesség tulajdonában van. Az épületet a 17. század közepén építették Jean de la Vallée tervei alapján. A víz felé tekintõ két pavilont 200 évvel késõbb emelték.
NorrströmCentralbron és Vasabron között található a Strömsborg, amely egy 19-ik századi étterem, manapság irodaház.
A Parlament és a Svéd Nemzeti Bank mai épülete a Riksdaghuset. Élvezze a csodálatos kilátást a Norrström fölött.
Kungliga Slottet-be is ingyenes belépés biztosít a Stockholm a la Carte. Az Óvárosban a Királyi Palota az uralkodó. A mostani Palotát az 1697-ben leégett helyére építették. ifj. Nicodemus Tessin és Carl Harleman voltak az építészek. Nagyon sok külföldi mûvészt (leginkább Franciaországból) kértek meg a belsõ dekorációk elkészítéséhez, ezért van hogy a belsõ tér annyira sokféle.
A Storkyrkan templomot 1306-ban építették, és ma ez Stockholm Katedrálisa. A 18-ik században átépítették, hogy jobban illeszkedjen a barokk környezetbe. Itt található a híres Szt.György a Sárkányal küzd c. szobor.
Vadstena
Svédország egyik legszebb, legkellemesebb városa. Reneszánsz kastélya a Vadstena slott, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a kikötõre és a Vattern-tóra. A 15. századi apátság (klosterkyrkan) a gótikus és reneszánsz építészet ötvözete. A régi királyi rezidencia, a Bjalboattens Palats, is itt található.
Göteborg
Svédország második legnagyobb városa, csodálatos kikötõjérõl és bevásárló utcájáról híres. Svédország legnépszerûbb, a világ egyik legjobb szórakoztatóparkja, a Liseberg, is itt található. Semmiképpen ne hagyjuk ki a történelmi gyûjteményeirõl híres Ostindiska Husetet, valamint a Konstmuseetet, mely többek között Rubens, Van Gogh és Rembrandt festményeit állítja ki.
Visby
Visbyben több mint 40 torony és templomrom található. A Gottlands Fornsal történeti múzeum a korai vikingkort mutatja be.
Öland
Öland kis szigete a vaskori erõdítményrõl, Graborgról, nevezetes. A Borgholm kastélyt is látogassuk meg, ha a szigeten járunk.
Népesség: 9 millió fõ
Kiterjedés: 449 964 km²
Éghajlat: A nyugati szelektõl a Skandináv-hegység által védett ország éghajlata kontinentális. Északon a tél kemény, hideg, középen az éghajlat hûvös, délen már enyhe, nedves. A hidegebb északi idõjárás oka elsõsorban a nagyobb magasság és a tengeri hatást gyengítõ magas hegyek. Az átlagos országos hõmérséklet februárban 0°C alatt van, Stockholmban ez inkább -3°C, Göteborgban -1°C, míg az északon fekvõ Haparandában mindössze -12°C. A legmelegebb hónapban, júliusban, az átlagos hõmérséklet Stockholmban 18°C, Göteborgban 17°C, Haparandában 15°C. A napsütéses órák száma télen jelentõsen csökken a sarkvidékhez való közelség miatt, a legészakibb területeken télen két hónapig folyamatosan sötét van, míg nyáron két hónapig nem megy le a nap. Az átlagos éves csapadék mennyisége körülbelül 535 milliméter, Stockholmban 385, Göteborgban 760 milliméter az átlag. A legtöbb esõ délnyugaton és a norvég határ mentén, a hegyekben esik.
Fõváros: Stockholm
Lakosság: 91%, finn 2,9%, lapp (szami) 0,1%, külföldi 6%
Hivatalos nyelv: a svéd, illetve 2000. április 1-je óta a finn és az országban beszélt többi nemzetiségi nyelv is: a szami, a romani és a jiddis
Vallás: evangélikus 89%, római katolikus 2%, pünkösdista 1%, egyéb 8%
Idõeltolódás: UTC +1 (NYISZ: +2)
Pénznem: Svéd korona (SEK)
Vízum: nem szükséges
Borravaló: Vendéglõben 10%, ha nincs feltüntetve a kiszolgálás díja; a hordárnak 1$-t szokás adni csomagonként; taxi esetén a viteldíj felkerekítése a megszokott.
Történelem:
Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történõ 1523-as kiválással kezdõdött.
A svéd nagyhatalom idõszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehetõ, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány észak-német tartományt is.
A nagyhatalmi idõszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Õk azonban késõbb az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a gyõztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a gyõzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselõ félnek exportált vasércet.
Közlekedés: Szárazföldi: Svédország út- és vasúthálózata rendkívül fejlett, megfelel az EU normáknak. Svédországban alacsonyabbak a sebességkorlátok, mint Magyarországon (pl. az autópályán a megengedett sebesség 110km/h). Svédországban december 1-e és március 1-e között kötelezõ a gépjármûveken a téli gumi (szöges, vagy legalább 3 mm-es bordamélységgel) használata. A nemzetközi repülõjáratok a Stockholm-Arlanda illetve Stockholm - Skavsta repülõtérre érkeznek, és onnan indulnak. A nagyobb települések belvárosába közlekedõ buszjáratok menetrendje a www.flygbussarna.se honlapon található. Fejlett az országon belüli légi közlekedés is, így a fõvárosból légi úton több nagyváros megközelíthetõ.
Telefonálás: Neophone hívókártyával vezetékes és fülkés telefonról 25 Ft, mobiltelefonról 110 Ft a hívás díja percenként.
Elektromosság: 220 V
Sportolási lehetõségek: A svéd sportban hagyományosan nagy hangsúlyt kap a kollektíva, a csapat. Ezt az elvet nemcsak a csapatsportokban, mint például a labdarúgásban vagy a jégkorongban alkalmazzák nagy sikerrel a svéd sportvezetõk, hanem a hagyományosan egyéni sportokban is, mint például a tenisz, a golf és az alpesi síszámok. A két svéd nemzeti sport, a labdarúgás és a jégkorong vezetõ pozícióját semelyik más sportág nem veszélyezteti. Ezek mellett az elmúlt években egy sor svéd világsztár tûnt fel az atlétikában is, férfiak, nõk egyaránt.
Fõbb látnivalók:
Stockholm a középkortól az ország fõvárosa, a Balti-tenger partján fekszik, és a Skandináv-félsziget legjelentõsebb kereskedelmi és tengerészeti központja. A város a legszebb arcát a tenger felõl mutatja. Az óváros, a Gammla Stan, a 13. századból származó középkori épületeivel és utcáival csábítja a turistákat. A múltat idézi az 1760-ban épült királyi palota, mely az eredeti, a tûz martalékává vált palota újjáépítetett változata. A fõvárostól keletre fekvõ Djurgarden nemcsak egy gyönyörû park, hanem számos látványos múzeum otthona. Itt alapították a világ elsõ skanzenjét, mely kiállításokból, állatkertbõl, akváriumból, erdészeti pavilonból és dohánymúzeumból áll. A park nyugati részén található a Vasamuseet, amely a tengerészek 17. századi életébe enged bepillantást.
Stockholm szíve a Riddarholmen és az Óváros Stockholm. Ez az a hely, ahol Stockholm történelme kezdõdött. Riddarholmen épületei akkor épültek, amikor Svédország ereje tetejében volt. A 17-ik században kezdõdött el a látványos fejlõdés, amikor a város lakóinak száma 40000-rel nõtt.
A Birger Jarls Torg nagyszerû kezdõpontja a történelmi városnézõ túrának. Itt található Stockholm 750 évvel ezelõtti alapítójának, Birger Jarl-nak a szobra. Stockholmot elõször 1252-ben említik az iratok Birger Jarl fiával való levelezésében.
A 17-ik században a Wrangelska Palarset volt a legnagyobb magánpalota Stockholmban. Amikor a Királyi Palota leégett 1967-ben a Királyi család rezidenciája itt volt 56 éven keresztül. Ma bíróság található az épületben.
Riddarholmskyrkan Stockholm legrégebben épült temploma (1280-1310) Majdnem a teljes svéd királyi család itt nyugszik.
A Stenbockska Palatset egy másik nagyszerû épület Svédország fénykorából. 1863-ban a Nemzeti Levéltár költözött az épületbe.
A Riddarhuset-be ingyenes belépést biztosít a Stockholm a la Carte kártya. Ahhoz, hogy Riddarholmen-ból eljussunk az Óvárosba, a Riddarholmsbron hídon kell átmennünk. Innen az elsõ dolog, amit látni lehet, az Riddarhuset. Ez a Nemesek Háza, és a mai napig a Svéd Nemesség tulajdonában van. Az épületet a 17. század közepén építették Jean de la Vallée tervei alapján. A víz felé tekintõ két pavilont 200 évvel késõbb emelték.
NorrströmCentralbron és Vasabron között található a Strömsborg, amely egy 19-ik századi étterem, manapság irodaház.
A Parlament és a Svéd Nemzeti Bank mai épülete a Riksdaghuset. Élvezze a csodálatos kilátást a Norrström fölött.
Kungliga Slottet-be is ingyenes belépés biztosít a Stockholm a la Carte. Az Óvárosban a Királyi Palota az uralkodó. A mostani Palotát az 1697-ben leégett helyére építették. ifj. Nicodemus Tessin és Carl Harleman voltak az építészek. Nagyon sok külföldi mûvészt (leginkább Franciaországból) kértek meg a belsõ dekorációk elkészítéséhez, ezért van hogy a belsõ tér annyira sokféle.
A Storkyrkan templomot 1306-ban építették, és ma ez Stockholm Katedrálisa. A 18-ik században átépítették, hogy jobban illeszkedjen a barokk környezetbe. Itt található a híres Szt.György a Sárkányal küzd c. szobor.
Vadstena
Svédország egyik legszebb, legkellemesebb városa. Reneszánsz kastélya a Vadstena slott, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a kikötõre és a Vattern-tóra. A 15. századi apátság (klosterkyrkan) a gótikus és reneszánsz építészet ötvözete. A régi királyi rezidencia, a Bjalboattens Palats, is itt található.
Göteborg
Svédország második legnagyobb városa, csodálatos kikötõjérõl és bevásárló utcájáról híres. Svédország legnépszerûbb, a világ egyik legjobb szórakoztatóparkja, a Liseberg, is itt található. Semmiképpen ne hagyjuk ki a történelmi gyûjteményeirõl híres Ostindiska Husetet, valamint a Konstmuseetet, mely többek között Rubens, Van Gogh és Rembrandt festményeit állítja ki.
Visby
Visbyben több mint 40 torony és templomrom található. A Gottlands Fornsal történeti múzeum a korai vikingkort mutatja be.
Öland
Öland kis szigete a vaskori erõdítményrõl, Graborgról, nevezetes. A Borgholm kastélyt is látogassuk meg, ha a szigeten járunk.
