Olaszország információk

Nagykövetség, konzulátus: Nagykövetség: Róma Cím: Via dei Villini 12-16. 00161 Roma elõhívó (39) telefon: 0644-23059, 06440-2032 ügyelet Mobil: 39-06-348-800-81-59 Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Kovács István fax: 06440-3270 honlap: www.huembit.it Konzulátusok esetében a felügyelõ külképviseletet Róma látja el. Róma Konzuli hivatal Cím: Via Messina 15., II. 17. 00198 Roma elõhívó (39) telefon: 0644-249938, 0644-249939 ügyelet Mobil: 3488-008159 Konzul: Vujicsics Marietta fax 44-24-99-0 honlap: www.huembit.it Milánó Fõkonzulátus Cím: Via Gasparotto, 1. 20124 Milano elõhívó (39) (02) telefon: 67-38-29-24, 67-38-27-97 ügyelet Mobil: 339/6219517 Fõkonzul: Dr. Raffay Géza fax: 67-38-15-55 honlap: www.consungmil.it Bari Cím: Bari Via F. Turati 12. 70125 elõhívó (39) (080) telefon 501-7067 Tiszteletbeli konzul: Prof. Dr. Carmine Arena fax 871-7404 Bologna Cím: Bologna Via Santa Caterina, 55 40123 elõhívó (39) (051) telefon 331-708 Tiszteletbeli konzul: Dr. Miliczky Erzsébet fax 644-8197 Firenze Cím: Firenze Via Belgio 2. 50126 elõhívó (39) (055) telefon 653-1817 Tiszteletbeli konzul: Prof. Ungár Ferenc fax 653-1817 Genova Cím: Genova Via R. Ceccardi, 4/20 16121 elõhívó (39) (010) telefon 570-2210 Tiszteletbeli konzul: Albert Bruno Frank fax 561-795 Nápoly Cím: Via Toledo 156 80132 Napoli elõhívó (39) (081) telefon 5511-110 Tiszteletbeli konzul: Prof.Andrea Amatucci úr fax 5523-953 Palermo Cím: Palermo Viale delle Alpi 30. 90144 elõhívó (39) (091) telefon 685-0947 Tiszteletbeli konzul: Santamarináné Sótyi Adelaide fax 685-0947 Perugia Cím: Perugia Piazzale Giotto 8 06121 elõhívó (39) (075) telefon 582-21 Tiszteletbeli fõkonzul: Gr. Uff. Giuseppe Piria fax 308-59 Torino Cím: Torino Piazza Solferino, 7 10121 elõhívó (39) (011) telefon 562-9698 Tiszteletbeli konzul: Dott. Renato Martorelli fax 546-378 Trieste Cím: Trieste(Trieszt) Via Francesco Parisi, 14 34147 elõhívó (39) (040) telefon 833-0477 Tiszteletbeli konzul: Anna Rossi Illy fax 389-0492 Venezia Cím:Venezia 30135 (Velence) S. Croce, F.ta S. Chiara, 510 elõhívó(39) (041) telefon 523-9408 Tiszteletbeli fõkonzul: Dr. Enrico R. Zoppas fax 522-5632 Verona Cím: Verona Via Leoncino, 30 37121 elõhívó (39) (045) telefon 807-4331 Tiszteletbeli fõkonzul: Prof. Dr. Pintér Lajos fax 807-4093 Kellemes éghajlat, pompás tengerparti strandok és egy kulturális emlékekkel gazdagon megáldott ország, mely évrõl évre turisták millióit ejti rabul - így él Olaszország a köztudatban. És valóban: a Földközi-tengerbe mélyen benyúló csizma alakú félsziget az északi Alpoktól a legdélibb pontjáig elbûvöl természeti szépségeivel. Vad, hegyvidéki tájak Szicíliában és Szardínián; és megannyi hangzatos nevû kis sziget a Tirrén-tengeren szétszóródva: Elba, Ischia, Montecristo. Róma világvárosi üzleti pezsgésében még megérint bennünket az antikvitás szelleme; a Római Birodalom, az egykori világhatalom kétezer éves töredezõ emlékei között járunk. Velence, Pisa, Firenze, Siena - ahol még ma is a középkorban vagy a reneszánsz virágzó korszakában érezhetjük magunkat. Országnév: Olasz Köztársaság Népesség: 57 517 000 fõ Kiterjedés: 301 302 km2 Fõváros: Róma Lakosság: olasz (98%), friuli (0,5%), francia (0,1%), egyéb (1,4%). Hivatalos nyelv: olasz. Vallás: római katolikus. Idõeltolódás: nincs. Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott. Vízum: nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie. Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. A vezetékes víz a legtöbb helyen iható, mégis palackozott víz fogyasztása javasolt. Idõjárás: Az éghajlat nagyon változó, attól függõen, hogy éppen az Alpok lejtõire kirándulunk, vagy Olaszország sík vidékeit kedveljük. A hegyekben hosszú, havas, hideg tél jellemzõ. Az északi területeken csípõs tél és forró nyár uralkodik. A sirocco nevezetû szél Afrikából nagy meleget fúj a déli területekre, meghosszabbítva ezzel a forró nyári napok számát. Étkezés: Konyhája világhírû. Az északi és déli területeken más-más étkezési szokások jellemzõek: a déliek a fûszeres, az északiak inkább a gazdag, krémes ételeket részesítik elõnyben. Világszerte ismert ételeik a bolognai spagetti, a lasagne, a tortellini és a pizza. Különösen kedvelik a paradicsomot, a zöldségeket, és a tengeri halakat. Desszertként szívesen fogyasztanak cassatát, cannolit, zabaglionét, granitát és marcipánt. A kávé, a sör és a híres olasz bor országszerte kedvelt italnak számít. Közlekedés: az autóval utazóknak nemzetközi jogosítvány kiváltása kötelezõ. Bármely közlekedési eszközzel kiváló körülmények között eljuthatunk az országba. Repülõvel Budapestrõl Rómába és Milánóba is eljuthatunk. A nagy városok könnyedén elérhetõek, autóbérlésre van lehetõség. Lehetõleg vigyázzunk, mert az olaszok meglehetõsen temperamentumosan közlekednek. Történelem: Az i.e. II. évezredben a Pó-síkságra indoeurópai népek vándoroltak. Itália középsõ részén, Latiumban latin törzsek telepedtek meg. Az i.e. 10. században az etruszkok és a szamniszok elleni védekezésül szövetségbe tömörültek. A szövetségbõl kilépõ egyik csoport alapította meg Róma városát i.e. 753-ban. Az i.e. 8. századtól kezdve Itália déli partjain és Szicíliában görögök telepedtek meg. Az Appennini-félsziget északi és középsõ részét az i.e. 7. és 5. század között az etruszkok szállták meg, meghódítva Rómát is. Rómából i.e. 509-ben ûzték el õket, az etruszkok hatalma végül az i.e. 4. századi gall beáramlással szûnt meg teljesen. Róma az i.e. 4. és 2. század között meghódította Itáliát, kiépült a Római Birodalom, de hatalmas méretei miatt Itália elvesztette irányító szerepét. Itáliát az i.sz. 4-5. században elözönlötték a barbárok, i.sz. 476-ban a germán Odoáker megfosztotta trónjától az utolsó nyugat-római császárt, Romulus Augustulust, majd 493-tól a keleti gót Nagy Theodorik lett Itália ura. A Kelet-Római Birodalomnak sikerült ugyan visszahódítani a félszigetet a gótoktól, azonban 568-ban a longobárdok telepedtek le Észak- és Közép-Itáliában. 774-ben Nagy Károly elfoglalta és a Frank Birodalomhoz csatolta a Longobárd Királyságot, mely 886-ig a Karolingok fennhatósága alatt állt. A 9. században Szicíliát az arabok foglalták el, a Rómától délre esõ területeken kisebb fejedelemségek és Bizánc osztozkodott, a Pápai Állam önállósodott. I. Ottó német-római császár és utódai csak sorozatos hadjáratokkal tudták fenntartani uralmukat a félsziget északi és középsõ vidékei felett. A császár és a pápa közti invesztitúra harc két táborra szakította Itáliát: a guelfekre és a ghibbelinekre. Az észak-itáliai városok önkormányzatokat hoztak létre, önállósodtak, saját hadsereggel rendelkeztek, a Lombard Ligába tömörülve, a pápával szövetségben a legnanói csatában (1176) gyõzelmet arattak I. Barbarossa Frigyes császár felett, aki ezt követõen elismerte autonómiájukat. Az arabokat és a bizánciakat kiûzve a 11. században a normannok alapították meg a Dél-Itáliát is magában foglaló Szicíliai Királyságot, amely 1194-ben a Hohenstaufokra szállt. 1268-ban a szicíliai királyság trónjára a francia Anjouk kerültek. A 16. századtól a Habsburgok spanyol ága került a trónra. A 16. században a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem központja áttevõdött az Atlanti-óceán partjára, az észak-olaszországi városállamok hanyatlásnak indultak. A 18. század elején a Habsburgok megszerezték a Milánói Hercegséget és Mantovát, a Nápoly-Szicíliai Királyság a spanyol Bourbonoké, Korzika a franciáké lett. Piemont 1720-ban megszerezte Szardíniát. A napóleoni háborúkban Szardínia és Szicília kivételével egész Itália Napóleon uralma alá került, de a bécsi kongresszus (1814-1815) visszaállította a régi rendet. A pápa visszatért a Pápai Államba, a Bourbonok Szicíliába, a Savoyai-ház Szardínia-Piemontba, Lombardiát és Velencét az Osztrák Császársághoz csatolták, Parma Modena és Toscana trónjára Habsburg fõhercegek kerültek. Az 1848-as forradalmi hullám hatására az uralkodók Nápolyban és Piemontban is alkotmány kibocsátására kényszerültek. Milánóban és Velencében elûzték az osztrákokat, kikiáltották a köztársaságot és csatlakozásukat a Szárd-Piemonti Királysághoz. Cavour szárd-piemonti miniszterelnök ügyes diplomáciával elnyerte Nagy-Britannia és Franciaország támogatását, és az 1859-es francia-piemonti-osztrák háborúban Ausztria vereséget szenvedett. A Piemont túlzott megerõsödésétõl tartó III. Napóleon nyomására az 1869-es villafrancai békében Piemont csak Lombardiát szerezte meg. Ugyanakkor 1860-ban Garibaldi felszabadította egész Szicíliát és Dél-Itáliát. Olaszország a velencei területek és Róma kivételével egyesült, 1861-ben II. Viktor Emánuelt olasz királlyá kiáltották ki, a fõváros Torinó, majd Firenze lett. Velencét az 1866-os porosz-osztrák háború, Rómát, az új fõvárost, 1870-ben, a francia-porosz háború alatt csatolták Olaszországhoz. Az új állam alkotmányos monarchia lett, Róma visszafoglalása után a pápát megfosztották a világi hatalomtól. 1882-ben megkötötték a hármas szövetséget Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával. Olaszország aktív gyarmati terjeszkedésbe kezdett Szomáliában és Eritreában, majd az olasz-török háború (1911-1912) kapcsán Líbiában is. 1900-ban egy anarchista merénylõ meggyilkolta II. Umberto királyt, utódja III. Viktor Emánuel lett. Olaszország az elsõ világháború kitörésekor kinyilvánította semlegességét, 1915-ben pedig az antant oldalán szállt harcba az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Az antant gyõzelme után 1919-ben Ausztriától megszerezte Dél-Tirolt és Triesztet, Fiume pedig G. D"Anunzio költõ fegyveres akciója nyomán került hozzá. A Benito Mussolini vezette Fasiszta Párt 1919-ben alakult, de 1921-ben már jelentõs választási sikereket könyvelhetett el. 1922. októberében III. Viktor Emánuel a marcia su Roma hatására Mussolinit miniszterelnökké nevezte ki. Ezzel a fasizmus 1944-ig Olaszország uralkodó ideológiájává vált. Az 1924-es választásokon a Fasiszta Párt abszolút többséget ért el. Felállították a Fasiszta Nagytanácsot, betiltották a Fasiszta Párton kívüli politikai szervezeteket, sajtócenzúrát vezettek be, felállították a politikai rendõrséget. 1928-ra a parlamentet megfosztották hatalmától, helyét az ún. korporációs (hivatásrendi) rendszer foglalta el. Mussolini, a Duce (vezér), egyedüli államvallássá tette a katolicizmust, a lateráni egyezményben (1929) elismerte a Vatikán függetlenségét. 1935-36-ban Olaszország meghódította Etiópiát. 1939-ben megszállta Albániát. 1936-ban létrejött a Berlin-Róma tengely, 1937-ben Olaszország csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. 1940-ben Olaszország Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, de Görögországot csak német segítséggel tudta elfoglalni, Afrikából pedig az angolok kiszorították csapatait. 1943. júliusában a szövetségesek Itáliában szálltak partra. Az ország északi és középsõ részét a németek szállták meg, a letartóztatott és késõbb kiszabadított Mussolini vezetésével, Salói Köztársaság (1943-1945) néven bábállamot hoztak létre. A németek végül 1945. májusában kapituláltak. A háborút lezáró békében Olaszország elveszítette gyarmatait és jóvátétel megfizetésére kötelezték. 1946-ban kikiáltották a köztársaságot, a Marshall-terv segítségével megfékezték az inflációt, megindították a gazdasági növekedést, 1949-ben az ország belépett a NATO-ba, 1957-ben az EGK-ba. A háborút követõen 1981-ig mindvégig kereszténydemokrata politikus volt a miniszterelnök, ekkor a köztársaság párti politikus, Giovanni Spadolini töltötte be a tisztséget, õt 1983 és 1987 között a szocialista Craxi váltotta. 1993. áprilisában az emberek a politikai reform mellett döntöttek, új miniszterelnököt, Carlo Azeglio Ciampit választották meg, aki korrupciós botrányok miatt 1994. januárjában lemondani kényszerült. Az 1994-es választások eredményeként kormányra került a médiacézár Silvio Berlusconi Forza Italia ("Hajrá Olaszország") pártja, amely a szeparatista Északi Ligával és a neofasiszta Nemzeti Szövetséggel alkotott koalíciót. Az Északi Liga még 1994-ben megvonta támogatását, így Berlusconi lemondott. 1995 és 1996 között Lamberto Dini volt a miniszterelnök. Az 1996-os választásokon az Olíva Fa koalíció gyõzött, amely a Baloldali Demokratikus Pártból, a volt Kereszténydemokratákból és Dini Olaszországi Megújulás Pártjából állt, de szüksége volt a kommunista párt támogatására is. A miniszterelnök a közgazdász Romano Prodi lett, akinek viszont a Jacques Santer vezette Európai Bizottság lemondását követõen felkínálták a Bizottság elnöki tisztségét, amit el is fogadott. A 2001-es választások eredményeképpen a miniszterelnök Silvio Berlusconi lett. Elektromosság: 220 V. Egyes területeken a konnektor a magyarországitól eltérõ, átalakító szükséges. Ünnepek, rendezvények: A Velencei Karnevál mellett fontos ünnepük a San Nicola Ünnepe, a San Gennaro Ünnep, a Szardíniai Kavalkád, valamint a San Antonio Ünnep. Sportolási lehetõségek: A tengerparti sportokon kívül lehetõséget nyújt az ország a hegymászáshoz, síeléshez, kerékpározáshoz és a túrázáshoz is. Fõbb látnivalók: Róma színes történelme látogatók ezreit vonzza. A félsziget közepén található, a Tevere folyó mentén, mindössze 30 km-re a nyugati parttól. A Borghese Parkban található a Borghese Villa, mely most múzeumként üzemel, valamint az Állatkert. A Piazza del Popolo magaslatról egész Róma a turista szeme elé tárul. Érdemes elmenni a Trevi kúthoz is, melyhez az a monda fûzodik, hogy, aki ide bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". A grandiózus Colosseum Róma jelképe. Nem messze tõle találjuk a Forum Romanum-ot, mely a császári Római idején a város politikai és mûvészeti központja volt. Semmiképp ne hagyjuk ki a Vittorio Emanuel emlékmûvet, a Szent Péter templomot, a Vatikáni Múzeumot és a Sixtusi-kápolnát sem. Firenze Olaszország egyik leghangulatosabb városa, nagyon kedvelt turisztikai célpont, ezért elég zsúfolt, hiszen naponta 2000 turistabusz gördül be a városba. Mindenképpen ajánlatos megtekinteni az Uffizi Galériát, a Ponte Vecchio bevásárló utcát, a Piazza delle Signoriat és a Medici Kápolnát. Velence 117 kis szigetre épült. A belváros autóval nem közelítheto meg, csak vonattal és hajóval. A város központja a Szent Márk tér, ahol a Dózse Palota és a Szent Márk Bazilika található. Híres a Galleria Dell"Accademia, a Peggy Guggenheim Galéria, a San Giorgio Maggiore és a Del Redentore templom. Milánó divatjával, konyhájával, operájával -a la Scalaval-, templomaival, reneszánsz kastélyával és Leonardo da Vinci freskóival csalogatja a turistákatat, emellett pedig fontos üzleti és pénzügyi központ is. Nápolyban, a királyi palotában kiállított képek tanúskodnak arról, hogy milyen is volt a város korábban. Híres a Santa Chiara-templom, és a S. Incoranata templom, melyben Szent Lászlót ábrázoló freskók láthatók. Pisa A pisai torony 1173-as megépítésétõl kezdõdõen folyamatosan dõl, s így már több mint nyolcszáz éve állandó rekonstrukcióra szorul. A ferde torony 293 lépcsõfokán felmászhatnak a vállalkozó turisták. A szemet gyönyörködtetõ látvány miatt mindenképpen megéri a fáradságot.