Mauritius információk
Nagykövetség, konzulátus: Port Louis
Felügyelõ külképviselet: Nairobi
Cím: Port Louis 2nd Floor-The Travel House Cnr. Sir William Newton & Royal Roads
Telefon: (230) 208-2041
Tiszteletbeli konzul: Marie Jacques Guy Hugnin
Mauritius: Ez a gyönyörû sziget az Indiai-óceán egyik legszebb, egyre többek által ismert turisztikai desztinációja. Régebben, ha az ember trópusi szigetre gondolt, mindenkinek a Karib-térség vagy egy csendes-óceáni sziget jutott az eszébe. Mára ez megváltozott, kedvezõ árai és csodálatos környezete évrõl-évre több turistát vonzanak, sõt napjainkban már Mauival és Martinique-kel említik egy lapon. Bár Afrikához esik legközelebb, történelmében és életében a brit, a francia és az indiai hatás érvényesül leginkább. Az éttermekben, kávéházakban a legismertebb szigetországi és francia ételeket kínálják, miközben a háttérben indiai zene szól. Érdemes tehát iderepülni, mivel a kellemes tengerparti pihenést ez az érdekes hármasság még egyedibbé teszi.
Népesség: 1 179 368 fõ
Kiterjedés: 1 860 km2
Fõváros: Port Louis
Lakosság: indo-pakisztáni (68%), kreol (27%), kínai, fehér
Hivatalos nyelv: angol, kreol, francia
Vallás: hindu (51%), keresztény (30%), mohamedán (16%).
Idõeltolódás: +2 óra
Pénznem: mauritiusi rúpia, 1 MUR = 100 cent.
A nemzetközi hitelkártyákat és utazási csekkeket általában szállodákban és üzletekben elfogadják. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges maximum 15 napos tartózkodás esetén. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Idõjárás: A keleti partvidék idõjárása nagyban eltér a nyugati területekétõl. Az ország keleti része januárban és februárban sokkal szárazabb, a csapadék nagy része a hegyekben, a középsõ és a nyugati tájakon hullik. Igaz, hogy monszun idõszak a szigeten nincsen, de 15 évente november és május között a ciklonok hatására rengeteg csapadék hull. A legmagasabb hõmérséklet január és április között mérhetõ, a legkellemesebb idõ 20-24 C° július és szeptember között van. A legpárásabb az októbertõl júniusig terjedõ idõszak.
Öltözködés: könnyû, szellõs öltözék, szandál, vászoncipõ, kalap, napszemüveg. Esetenként néhány szállodában esti viseletként hölgyeknek elegáns öltözék, férfiaknak hosszú nadrág és galléros ing kötelezõ.
Étkezés: A helyi konyha kiválóan ötvözi a kreol, az európai, a kínai és az indiai ízeket. Különösen kedvelt az országban a muszlim eredetû biryani, az indiai currys csirke, a kínai sült malac, a kreol roston sült marhahús valamint a francia stílusban készített zöldségek. Nem feledkezhetünk meg a rizsrõl sem, amelyet legtöbbször fõzve tálalnak. A sör és a rum nagyon finom és olcsó, a bor viszont szinte megfizethetetlen és ráadásul nem is helyben készítik, hanem Franciaországból vagy Dél-Afrikából importálják.
Közlekedés: A buszközlekedés színvonala megfelelõ, legnagyobb hibája a viszonylagos lassúság. A legtöbb városban bérelhetünk autót és motorbiciklit, így a legkönnyebb a sziget szépségeit felfedezni. A helyi közlekedés baloldali. A legtöbb turistaközpontban van kerékpár- és hajóbérlési lehetõség.
Történelem: 1598-ban a sziget nevét egy holland tengerészrol, Maurice Nassavski hercegrol kapta, de egészen a 18. századig, a francia gyarmatosításig lakatlan volt. A franciák Ile de France-nak nevezték, és afrikai rabszolgákat hoztak ide, akiket a cukornádültetvényeken dolgoztattak, miképpen a Mauritiushoz tartozó Rodrigues szigeten is. 1810-ben mindkét szigetet Nagy-Britanniának ítélték, de a francia és a keverék kreol lakosság megtartotta saját nyelvét és kultúráját. A rabszolgafelszabadítás után a szigeten egyre több indiai iparos és kínai kereskedo telepedett le. A II.világháború után Mauritius saját önkormányzattal rendelkezett, és új gazdasági reformokat vezettek be. 1968-tól a Brit Nemzetközösséghez tartozó önálló állam, amely a demokratikus kormánynak és parlamentnek köszönhetoen 1992-ben köztársasággá alakult.
Elektromosság: 220 V
Vásárlás: Mauritius a vásárlók paradicsoma, mivel kitûnõ minõségû áruk találhatóak a szigeten. Legkeresettebbek a helyi szuvenírek, kagylók, melyek speciális üzletekben kaphatók, valamint a kézzel készített hajómodellek, arany- és gyémántékszerek, kézzel kötött pulóverek, különbözo helyi fûszerek, természetes eredetû esszenciák és olajok. Kedvezõ áron beszerezhetõk továbbá a búvárkodáshoz, úszáshoz, strandoláshoz szükséges kellékek, illetve a bõrbõl készült ruházati cikkek.
Ünnepek, rendezvények: A számos ünnep közül a leghíresebb a decemberben és januárban tartott Teemeedee és a hinduk által rendezett Thaipoosam Cavadee. Fergeteges felvonulással, tûzijátékkal, evéssel-ivással ünneplik a Pongal fesztivált valamint a kínai Újévet. Az Indián kívül tartott hindu ünnepek közül a legnagyobbat, a Maha Shivaratrit, Mauritiuson tartják. A sziget hindu vallású népessége Shiva tiszteletére minden évben elzarándokol a vulkanikus eredetû Grand Bassin tóhoz, hogy egy flaska vizet vihessen haza a szent vízbõl. Egyéb kiemelkedõ jelentõségû ünnepek: a Holi februárban vagy márciusban, a Függetlenség Napja március 12-én, Pére Laval Napja szeptemberben, valamint a Ramadán végének ünnepe, az Eid-al-Fitr.
Sportolási lehetõségek: A szigetet körülölelõ tenger ezernyi vízisport lehetõséget kínál a nyaralók számára. A szörfözés, a kajakozás, a sétahajózás, a búvárkodás, a mélytengeri búvárkodás, a napfürdõzés és az úszás szerelmesei igazi viziparadicsomot találnak itt. A mélytengeri halászatnak is nagy hagyományai vannak az országban, fantasztikus élményben lesz része annak, aki egy ilyesmin részt vesz. A rengeteg látnivalónak és a csodás természeti környezetnek köszönhetõen számos túrázási és hegymászási lehetõséget is találunk a szigeten. A barlangászok feltétlenül látogassák meg a Rodrigues szigeten található a Caverne Patate barlangot.
Fõbb látnivalók: Port-Louis - a fõváros- a sziget északnyugati részén fekszik. Napközben nyüzsgõ, forgalmas kereskedelmi központ, éjszaka viszont a szórakozásé a fõszerep. A Le Caudan sétányon forr a levegõ, rengeteg kaszinó, mozi, üzlet, bár, étterem és disco szórakoztatja a vendégeket. A piac szerves részét képezi a város életének, forgatagában mindenféle egzotikus gyümölcsöt, zöldséget, halat, ajándéktárgyat és fûszert vásárolhatunk. A Természettörténeti Múzeum a 17.századtól kezdve mutatja be a galambok, dodók és egyéb különleges madárfajok életét. Érdemes megtekinteni a Postamúzeumot is, ahol nagyon régi bélyegkollekciókat mutatnak be. Akiket az iszlám építészet érdekel, mindenképpen látogassa meg az 1850-ben épült Jummah mecsetet valamint az Adelaide erõdöt. A város északkeleti részének legnevezetesebb látnivalója Pére Laval sírja, ahol évrõl-évre zarándokok ezrei merítenek erõt az emlékhelybõl. A Seewoosagur Ramgoolam botanikus kert a Pamplemousses nevû kicsiny falucska mellett található. A kert - különleges növényeivel - Mauritius egyik legfontosabb látnivalója. Moka a fõvárostól délre fekszik. Egyeteme mellett az indiai bevándorlók múzeumáról híres. Akit érdekel a történelem, az tekintse meg a Le Réduit épületet, melyet 1874-ben építettek, de jó ha tudjuk, hogy az épület csak évente két napot tart nyitva márciusban és októberben. Az 1830-as években épült Eureka Házat 1986-ban nyitották meg a nagyközönség elõtt. Kiállítási anyaga mûvészeti, zenei alkotásokból, antik térképekbõl és kínai valamint indiai háztartási eszközökbõl áll. Curepipe nevezetességei: a Hotel de Ville, a botanikus kert, a Trou aux Cerfs valamint a Tamarind vízesés.
