Marokkó információk
Nagykövetség, konzulátus:
Rabat Nagykövetség, Zankat Ait Melloul, Route des Zairs - Souissi, Rabat B.P.5026,
Online a konzuli védelem: https://konzuliszolgalat.kormany.hu
Telefon.: 212 (37) 037-75-75-03, 037-75-07-57, Ügyelet: 063-444-867 (mobil), Fax: 037-75-41-23,
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Váradi László.
Országnév: Marokkói Királyság
Népesség: 24 millió fõ
Kiterjedés: 446 550 km²
Éghajlat: Az afrikai kontinens leghûvösebb országa Marokkó. A hegyekben télen rengeteg csapadék, általában hó hullik, és nagy hideg uralkodik. Az ország egyéb részeire a meleg, néha a forróság és a kevés csapadék a jellemzõ. A csapadékos idõszak szeptembertõl áprilisig tart, de ez csak Afrikában számít csapadékosnak, európai szemmel nézve ilyenkor sem esik nagy mennyiségû esõ.
Fõváros: Rabat
Lakosság: Legnagyobbrészt arabok (50%), berberek (30-40%) és az õk keverékei alkotják. Mintegy 100 000 fõ francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidó nép létszáma lecsökkent 7000 fõre.
Hivatalos nyelv: arab
Vallás: hivatalos és legelterjedtebb vallás az iszlám.
Idõeltolódás: -1 óra a magyar idõhöz képest.
Pénznem: az ország valutája a Marokkói Dirham. Ennek ki és bevitele szigorúan tilos. A külföldi valuták ki és bevitele korlátlan.
Vízum: vízum nem szükséges, beutazáskor legalább még 6 hónapig érvényes útlevéllel kell rendelkezni.
Borravaló: Vendéglõben aprópénzt, a hordárnak 50 centet szokás adni csomagonként. A taxi esetén a viteldíj felkerekítése mûködik.
Történelem: Az ókorban Mauretániának nevezték. A legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendõs föníciai hódítással kezdõdött. Az i.e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i.sz. 42-ben a tengerparttól távol esõ, belsõ területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 - 534) után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletrõl érkezõ új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-tõl különbözõ arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15. században kezdõdött a spanyol és portugál hódítás. Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségrõl, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségrõl. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével. 1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát.
Közlekedés: a nagyvárosokban van autóbusz-közlekedés, de színvonala kevés kivételtõl eltekintve alacsony. Vasút Tanger-Rabat-Casablanca-(El Jadida)-Marrakesh, illetve Rabat-Meknes-Fes-Oujda között van. A casablancai repülõtér épületébõl óránként van vonat Casablancába, illetve Rabat felé, valamint kis kitérõvel Marrakesh felé. Mûszaki és biztonsági színvonala jó. A magyarországitól vagy európaitól eltérõ közlekedési szabályok, illetve szokások: a közlekedési lámpa pirossá válásával egy idõben vált a másik, keresztirányú forgalmat irányító lámpa zöldre. Biztonsági idõköz nincs, zöld jelzésbe is ajánlott körültekintéssel behajtani, mivel néha a piros jelzésen is áthaladnak vagy mert a lámpák egy része nem vagy rosszul mûködik, a körforgalmak elsõbbségi rendjét külön táblák jelzik, az irányjelzõt nagyon ritkán használják, a gyalogosok többsége körültekintés nélkül lép le bárhol az úttestre, az úttesten való gyalogosforgalom gyakori, a sávtartás nem jellemzõ, a taxik a legnagyobb forgalomban is hirtelen megállnak tiltott helyen. A nem órával ellátott parkolóhelyeken mindenütt kék ruhás ember "felügyel" a kocsikra borravaló (1-2 dirham) ellenében. A közlekedési bírságok magasak és a helyszínen fizetendõk. Telefonálás: nyilvános telefonfülkék a pályaudvarokon, postahivatalokban és sok kávéházban találhatunk. Készpénzzel és telefonkártyával is mûködnek.
Magyarország elõhívószáma: 0036.
Elektromosság: 110 V
Kultúra: A marokkói konyha általában kitûnõ és egészen különleges csemegéket kínál. A nagyvárosokban bõven találunk fényûzõ és egészen szerény vendéglõket is melyekben rendszerint francia és marokkó specialitások rendelhetõk. Az út menti kocsmák, büfék Marokkóban ismeretlenek. Nagyobb helységekben kiépülõben vannak a nemzetközi gyorsétterem hálózatok is.
Sportolási lehetõségek: a marokkói partok mentén mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger számos helyen alkalmas a vízisportok ûzésére. A tengert kevéssé ismerõ de a tengerbe beúszó turisták számára óriási veszélyt jelentenek a különösen az óceánban igen erõs partmenti vízfelszíni áramlatok, amelyek a legjobb úszót is visszafordíthatatlanul besodorják az óceán, tenger belseje felé, ami végzetes lehet. Nagyobb szállodákban van lehetõség teniszezni, golfozni, a medencéikben úszni. A nagyvárosokban és környékükön számtalan lovaglási lehetõség van lovas klubokban. Édesvizû közstrand vagy közuszoda gyakorlatilag nincs az országban. Uszodák kizárólag szállodákban vagy klubrendszerben üzemelnek.
Fõbb látnivalók: A fõváros, Rabat, a múlt és a jelen különleges ötvözete. A város különlegessége abból fakad, hogy kultúrája és építészeti emlékei fele részben arab fele részben európai gyökerekbõl erednek. Rabat leghíresebb látnivalója a Tour Hassan, a befejezetlen minaret. Szemben a minarettel található V. Mohammed mauzóleuma. A város leghíresebb múzeumai a Kasbah des Oudais és a Chella. Casblancát a világhírû film és Humphrey Bogart tette híressé, de aki a film hangulatát keresi itt, az csalódni fog. A város forgalmas kikötõ, ipari központ, az ország legnagyobb városa. A legtöbb látnivalót, csakúgy, mint általában a többi arab városban, a medina, az óváros, rejti. Itt csodálható meg a világ egyik legnagyobb mecsete, a II.Hassan mecset. Az V.Mohammed téren az ország leglenyûgözõbb építészeti emlékeit tekinthetjük meg. Marrakesh az ország kulturális központja, számos híres fesztivál helyszíne. Az óváros központjában található Djemaa el-Fna tér lélegzetelállító. Kígyóbûvölõk, varázslók, akrobaták szórakoztatják az embereket az óriási téren. A souq, a helyi piac Marokkó egyik legnagyobb piaca. A város további látnivalói közül érdemes még felkeresni a Koubba Ba"adiyn mecsetet, a Palais Dar Si Said szépmûvészeti múzeumot és a Koutoubia mecsetet. Fés a legrégebbi marokkói város, kacskaringós utcái és a történelmi hangulat lenyûgözi a turistákat. A medina a világ legnagyobb ma is élõ középkori városrésze, az óvárost körülvevõ falak és kapuk szinte mesébe illõvé varázsolják a negyedet. A legnevezetesebb épület az óvárosban az 1350-ben épített Medersa Bou Inania, az egyházi fõiskola. Érdemes felkeresni a zsidónegyedet, a Fés el-Jdid-et is.
