Kína információk
Nagykövetség, konzulátus: Magyar Köztársaság Nagykövetsége San Li Tun, Dong Zhi Men Wai No.10 , Beijing 100600, PRC Tel.: (86) 10 6532-1431, 6532-1432, 6532-1433
Kínai Népköztársaság
Népesség: 1 315 884 000 fõ
Kiterjedés: 9,6 millió km2
Éghajlat: Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelõen Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszunhatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felõl érkezõ meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az idõjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentõsen módosítja ezeket a tendenciákat.
Fõváros: Peking
Hivatalos nyelv: mandarin kínai
Vallás: buddhista (80%), taoista (4%), muszlim, protestáns
Idõeltolódás: UTC+8
Pénznem: Renminbi - Jüan (RMB¥) (1 jüan=10 jiao=100 fen)
Vízum: Szükséges. A hatóságok a kérelmezõ személy státuszának, a látogatás céljának, illetve útlevele típusának megfelelõen kiállíthatnak „Diplomáciai", „Udvariassági", „Szolgálati" vagy „Általános" Vízumot. Az Általános Vízum további nyolc alkategóriára osztható (C, D, F, G, J-1, J-2, L, X és Z típusú). Borravaló: A borravalót adni Kínában a szállodán kívül nem szokásos, sem az étteremben, sem pedig a taxisnak.
Történelem: Kína az egyik legõsibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földmûvelõ életmód. A mondabeli elsõ kínai császár Huang-ti volt, aki i. e. 2100-ban megalapította az elsõ kínai államot a mai Peking környékén. I. e. 221-re teszik, hogy a Csin állam Cseng vezetésével legyõzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, és létrejött az egységes kínai állam. A létrejött császárság etnikumok szempontjából igen változatos volt. Területe a legtöbb irányból védett volt, keletrõl a tenger, délrõl az áthatolhatatlan erdõségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhetõ a vidék. A nomád népek támadásainak kivédése volt a cél, amikor megépült i. e. 5-1. évszázad között a Kínai Nagy Fal erõdrendszer, melynek egységesítése Cseng császár érdeme. A Csin-dinasztia, majd az azt követõ Han- és 2. Csin-dinasztia uralkodása során Kína óriási fejlõdésen ment keresztül. Azonban a virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása végetvetett. Ennek következtében Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd a Szuj-dinasztia által újra egyesült. Késõbb a Tang-dinasztia vezetésével 875-ig egységes volt, amikor is sok fejedelemségre esett szét. Ekkor megkezdõdött az „öt dinasztia kora", amely 960-ig tartott. A Szung-dinasztia vezetése alatt Kína újraegyesült, majd 1127-es dzsürcsi hódítás, majd az 1279-es mongol betörés után véget ért a kínai uralkodók kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár, és megalapította a Jüan-dinasztiát, amely helyébe 1368-ban a Ming-dinasztia lépett. Végül, 1644 és 1911 között a mandzsu Csing-dinasztia uralkodott. Ez a dinasztia húzta meg Kína jelenlegi határait Tajvan és Tibet elfoglalásával, valamint Oroszországgal való egyeztetésekkel Kína északi határáról. A terjeszkedés a 18. század végéig tartott, majd Csien-lung császár halálával megindult Kína bomlása. Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína lényegében angol függõségbe került. Közben az elnyomott tömegek egyre növelték erejüket, az 1901-ben levert boxerlázadás után, 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot, és Kína köztársasággá alakult. Azonban hamar kitört a káosz az országban. A közben megalakult népi egységfront 1925-ben polgárháborúba kezdett, amely 1949-ig tartott. Ekkor a kommunisták a szárazföldrõl kiszorították a Kuomintang (Nemzeti Párt) pártot Tajvan szigetére, és létrejött a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság, majd 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság. 1958-ban Mao Ce-tung meghirdette a sztálinista politikát átvevõ „Nagy ugrást", amely az 1966-69-es kulturális forradalomban teljesedett ki. A 70-es évektõl kezdve Kína folyamatosan bontja le merev, diktatórikus rendszerét, és halad a kapitalista gazdaságpolitika felé. Eközben a kommunizmus végig hatalmon maradt, így a demokráciát követelõ 1989-es diáklázadást is vérbe fojtotta a karhatalom.
Közlekedés: Magyar jogosítvánnyal Kínában nem lehet autót vezetni, a magyar hatóság által kiállított nemzetközi jogosítványt honosíttatni kell az illetékes kínai hatóságnál. Belföldi közlekedés repülõgéppel vagy vonattal lehetséges. Kínában magánszemély csak egyszeri útra szóló vonatjegyet válthat, s gyakori, hogy egy-egy vonatra az indulás elõtt több nappal sem lehet már jegyet kapni. Tibet tartományba csak kínai utazási iroda által szervezett keretek között, kínai kísérõvel, külön engedéllyel lehet beutazni, s így is csak meghatározott körzetekbe. A nagyvárosok tömegközlekedése megfelelõ és olcsó, de kínai nyelvismeret hiányában nem áttekinthetõ.
Telefonálás: Kínából külföldre telefonálni újságárusoknál vagy vegyesboltokban könnyen beszerezhetõ 50-, 100- vagy 200 jüanos telefonkártyával ajánlatos, egyébként igen drága. Egy 50 jüanos (6 USD) kártyával kb. 10 percig lehet Magyarországra telefonálni. A telefonvonalak minõsége jó, az összeköttetés könnyen megteremthetõ. Ha Kínából Magyarországra akarunk telefonálni, elõbb 00-t, majd utána a körzetszámot kell tárcsázni, 06 hívása nem szükséges.
Elektromosság: 220 V
Gasztronómia: A kínai konyha méltán világhírû, a legízletesebb specialitások azonban kizárólag éttermekben és szállodákban kaphatók, a hétköznapi étkezésben a híres kínai ételek nem szerepelnek. Négy különbözõ tájjellegû ételkészítési mód figyelhetõ meg az országban. A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gõzölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig fõtt húsokból és zöldségekbõl állnak. A shanghai-i konyha a vörösre fõtt ételekrõl, a szecsuáni pedig az erõs fûszerekrõl híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erõs gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerûbb a maotai, amely annyira erõs, hogy üzemanyag helyett is használható.
Ünnepek, rendezvények: A Nemzeti Nap október 1. A Kínai Újév beköszöntét februárban ünneplik, petárdákkal, tûzijátékkal. A Lámpás Fesztivál zárja az ünneplést a híres oroszlán táncokkal. A Ching Ming a mi Mindenszentek ünnepünkhöz hasonló, és áprilisban ünneplik. Júniusban Hong Kongban tartják a híres Sárkány Hajó Fesztivált. Rengeteg vallási ünnepük is van a buddhistáknak, ezek közül a legnagyobbak: Guanyin születésnapja, Mazu születésnapja, a Szellemek Hónapja és a Hold Fesztivál.
Sportolási lehetõségek: A futball mellett a legnépszerûbb sportok Kínában a katonai játékok, asztalitenisz, fallabda és a golf. A fiatalok körében a kosárlabda is népszerû. Jónéhány hagyományos sportot is ûznek Kínában, ilyen például a "sárkány hajó verseny", amibõl megmérettetést a Duan Wu fesztivál alkalmával rendeznek. Népszerû még a mongol stílusú bírkózás és lóverseny is. A sakk, a go és a speciális kínai sakk is kedvelt játékok. A kínaik számára a fizikai erõnlét és fittség nagyon fontos. A nyugdíjas embereket is gyakran lehet látni, amint különféle gyakorlatokat végeznek egészségük megõrzése érdekében.
Fõbb látnivalók: Peking az ország fõvárosa. Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élõk sorsáról is. Az idõzónákkal mit sem törõdve a pekingi idõt kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota. Shanghai 15 órás vonatútra van Pekingtõl, és az ország legnyugatiasabb városa. A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is. Hongkong 1997-ben került vissza Kína uralma alá. A világ legforgalmasabb kikötõje, és egyik legnagyobb pénzügyi központja. A brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el eredeti kultúráját, szokásait. A Gyöngy-folyó déltájától keletre, az ország délkeleti részén található Hongkong, ami Kína leggazdagabb városa, köszönhetõen liberális gazdaságpolitikájának, és a pénzügyben valamint a kereskedelemben betöltött központi szerepének. A világ legforgalmasabb kikötõje Hongkong. 1997-ben került vissza Kína uralma alá, de a brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el kultúráját, szokásait. Nagyon híres az itt rendezett Sárkány Hajó Fesztivál. A Disneyland és az Óceán Park a Föld legszínvonalasabb tematikus parkjai. Hongkongot gyakran írják le úgy, mint Kelet és Nyugat találkozását. Ez megmutatkozik a kultúrában is, de különösen a vásárlás, az éjszakai élet és az étkezés területén észrevehetõ. A világ minden tájáról érkeznek ide vásárolni az emberek, mert itt a legújabb európai divattól kezdve a hagyományos kínai viseletig mindent kapni lehet. A sétálóutcák, áruházak, különféle tervezõk butikjai között sétálgathatunk, máskor meg elveszhetünk a nyüzsgõ Stanley és Jade Piacok forgatagában. Minden negyedben találunk ódivatú üzleteket, ahol gyógynövényekbõl készült kínai orvosságokat árulnak. A legjelentõsebb ezek közül a Sheung Wanban található Bonham Strand, ahol sokféle tabletta, növény és szárított állat várja vevõket. Hongkongban a nyüzsgõ éjszakai életnek két fõ központja van, Lan Kwai Fong és Wanchai, ezeket a helyiek és a külföldiek egyaránt látogatják. A csendesebb idõtöltésre vágyók ellátogathatnak a Viktória Csúcsra, ahonnan elképesztõ kilátás nyílik a városra. A Tsim Sha Tsui partszakasz sétányán sétáló ifjú párok szállingóznak. Mivel a hongkongiak számára a vásárlás is a szórakozás egy formája, népszerû hely a Templom Utcai Éjszakai Vásár is. Hongkong világváros jellege a konyháján is megmutatkozik. Bár a változatos kínai ételek a legnépszerûbbek, különösen a tengeri herkentyûk, megtalálhatóak itt az európai, amerikai, japán, koreai és sok más konyha éttermei is. A szórakoztatás és az elõadó-mûvészet szintén visszatükrözi a kínai és nyugati kultúra keveredését Hongkongban. A nyugati stílusú színház és a hagyományos kínai opera egymást váltják a színpadokon. Xian valamikor a világ kulturális központja volt, az ókorban fejlettebb volt, mint a Római Birodalom. A város legnagyobb nevezetessége a 10.000 agyagkatona, melyek rendezett sorban, fegyverekkel védik a rájuk bízott dolgokat. Érdemes felkeresni a régi városfalat, a muzulmán negyedet és Banpo kõkori falvát is. Macao nemrég került vissza Kína fennhatósága alá. A város a portugálok ideérkezése óta kultúrák találkozóhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szent Pál székesegyház, melyet olaszok terveztek, japánok építettek, portugálok használtak és melyet egy kínai tájfun döntött romba. A legszebb kilátás a városra az Erõd hegyrõl, vagy a Guia erõdbõl nyílik. A látnivalókat a fenséges helyi konyha remekmûvei egészítik ki. A játékos kedvûek szintén elõszeretettel keresik fel Ázsia Las Vegasát.
