Franciaország információk

Nagykövetség, konzulátus:

Nagykövetség: Párizs
Cím: 7/9, Square Vergennes
75015 Paris elõhívó: (33) (1)
telefon: 5636-0754, 5636-0253, 5636-0254
ügyelet: 5636-0754, 5636-0253
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Erdõs André fax: 5636-0268
Minden konzulátus felügyeleti külképviseletét Párizs látja el.

Konzuli hivatal (különálló) Párizs Cím: 92, Rue Bonaparte
75006 Paris elõhívó: (33) (1)
telefon: 4354-6696
ügyelet: 4354-6696
Fõkonzul: Kiss Gyula fax: 4326-06-27

Colmar
Cím: Colmar 68. Av. de la République 68001 elõhívó: (33) (89)
telefon: 231-331
Tiszteletbeli fõkonzul: Gilbert Charles Edmond Muller fax: 232-006

Nancy
Cím: Nancy 523, avenue André Malraux B.P.01 54602 Villers-lés-Nancy Cedex elõhívó: (33) (0) (383)
telefon: 927-033
Tiszteletbeli konzul: Jean-Pierre Prudhon fax: 927-068

Nantes
Cím: Nantes Centre de Communication de l"Ouest
Tour de Bretagne Place de Bretagne 44000 elõhívó: (33) (2)
telefon: 518-394-36
Tiszteletbeli konzul: Serge Leonce Comtat fax: 518-394-36
Levelezési cím: Nantes Résidence Le Longchamp 16, rue de la Siréne 44300

Rouen
Cím: 66, quai de Boisguilbert B.P.4032 76021 Rouen Cedex 3 elõhívó: (33)
telefon (6) 03-80-51-42
Tiszteletbeli konzul: László Mester de Parajd fax: (2) 99-40-24-00

A franciák nemzeti öntudatáról és mértéktelen büszkeségérõl már mindenki hallott. S ha valakinek negatív érzései támadnának emiatt, látogasson el Párizsba, vagy egy híres borvidékre, vagy csak sétálgasson az ország egyik csodás várában, ismerkedjen meg az ország történelmével. Talán átérez majd valamit ebbõl a büszkeségbõl, s valószínûleg csodálni is fogja az országot és népét.
Francia földön született a La Vie en Rose, a franciák tették gazdagabbá a világot Debussy-vel, a Tour de France-szal, az Eiffel-toronnyal és még számtalan értékes dologgal.

Országnév: Francia Köztársaság
Népesség: 57 372 000 fõ
Kiterjedés: 543 965 km2
Fõváros: Párizs
Lakosság: francia (94, 7%), német, spanyol, olasz, arab (5,3%)
Hivatalos nyelv: francia
Vallás: római katolikus.
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be-és kivitele nem korlátozott.
Vízum: nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: az ország belsejében kontinentális, délen mediterrán éghajlat.

Étkezés:
A francia ételek végtelen töprengésre nyújtanak lehetõséget. Vegyünk figyelembe csak néhányat az ország ínycsiklandozó finomságaiból - libamáj, szarvasgomba, Roquefort sajt, camembert, kagylók és rákok, zamatos csigák és borok, pikáns gyümölcstorták - és rögtön értékelni kezdjük a frank konyhamûvészet buzgalmát. De senki sem él csupán escargot-on (csiga)... A fazékhoz hozzájárult Franciaország afrikai és ázsiai népessége is, új fûszereket és ízeket adva számos ételhez.
Egy tipikus nap reggele nagy csésze tejeskávéval (cafe au lait), croissant-tal vagy lekvárral és vajjal megkent cipócskával kezdõdik. Az ebéd és a vacsora között gyakorlatilag nincs különbség, állhat elsõ fogásként fromage de tete páté (kocsonya sertéshússal) vagy bouillabaisse (halleves), követheti borjú vagy bárány ragu fehér szószban (blanquette de veau d" agneau), befejezésképp vegyes sajttállal (plateau de fromage) vagy almatortával (tarte aux pommes). Az ételek elõtt gyakran kínálnak egy étvágygerjesztõ apéritif-et, mint pl. a Kir-t (sziruppal édesített fehérbor), míg a digestifeket (konyak vagy armagnac brandy) az étkezés után szolgálják fel. Más, fõként a társalgás felélénkítésére szolgáló italok közé tartozik az eszpresszó kávé, a sör, a likõrök közül a pastis (90 fokos ánizs ízesítésû rokonai a régóta betiltott abszintnak) és néhány a világ legjobb borai közül.

Közlekedés:
A francia fõváros kiváló metróhálózattal és autóbusz közlekedési rendszerrel büszkélkedhet. (A tíz jegyet tartalmazó "carnet"-val általában jobban járunk). A fõváros környéki ismert kiránduló helyekre (Versailles, Eurodisney stb.) az RER (a HÉV-nek megfelelõ közlekedési eszköz) szállítja az utasokat.
Az ország elsõrangú vasúthálózattal rendelkezik, a gyorsvasúti rendszer, a TGV vetekszik a repülõgéppel. Megjegyzendõ, hogy a tömegközlekedésben igen gyakoriak az egy-két napos, vagy hosszabb munkabeszüntetések.

Történelem:
843-ban a verduni szerzõdéssel a mai Franciaország területén megalakult a Nyugati Frank Királyság, a késõbbi Franciaország. A Karoling dinasztia kihalása után a Capetingek (X - XIV. század) uralkodtak és hosszú harcok árán megszilárdították a királyi hatalmat. A Capeting dinasztia kihalása (1328) után kezdõdött meg a száz éves háború Angliával (1339-1453). A XVII. századra Franciaországban kialakult az abszolút monarchia, amely fénypontját XIV. Lajos uralkodása idején érte el (1643-1715), utódai azonban gyengének bizonyultak. A XVIII. századi nagy társadalmi és gazdasági változások (demográfiai robbanás, a bányászat és ipar fejlõdése, a bankhálózat kialakulása, a tõkefelhalmozás és a tõkés kereskedelem és ipar kialakulása) a polgárság gazdasági megerõsödéséhez vezettek. Az 1789-ben kirobbant francia forradalom eredményeként kialakult elsõ köztársaságot Napóleon császársága váltotta fel, majd Napóleon bukása után restaurálták a királyságot, de 1870-tõl ismét köztársaság lett az államforma. A XIX. században Franciaország is jelentõs gyarmatbirodalmat alakított ki, Nyugat-Afrikában (Francia-Afrika) és az Indokínai-félszigeten, ami a tõkefelhalmozást, a gazdaság és a kereskedelem fejlõdését segítette. A XX. század világháborúiból gyõztesként került ki, és bár az "50-es, "60-as években elvesztette gyarmatait, jelenleg Európa legfejlettebb országai közé tartozik, gazdasági fejlettség tekintetében Németország után a második helyen áll. Franciaországban jelenleg köztársaság az államforma és területe 22 körzetre (région) tagolódik.

Elektromosság: 220 V

Ünnepek, rendezvények:
A franciák bulizós társaság, sok város ad otthont minden évben különféle zene-, tánc-, színház- és filmmûvészeti eseménynek. A vidéki falvak minden alkalomból vásárokat és ünnepségeket (fetes) tartanak a helyi szentek névnapjától kezdve az éves fokhagymatermés megünneplésének tiszteletére. Provence-ban május végén Saintes-Maries-de-la-Mer -ben van a cigányok védõszentjének, Sárának a tiszteletére rendezett színpompás ünnepség találkozó helye. Dübörgõ éneklés és tánc jellemzi ezt a szertelen eseményt. A jelentõsebb állami ünnepek közé tartozik Május Napja (május 1-e), amikor sok ember völgyi liliomot (muguet) ajándékoz barátainak - úgy tartják ez jó szerencsét hoz - és a Bastille Napja (július 14-e), amit barátokra dobott petárdákkal ünnepelnek.
A helyi rendezvények közé tartozik a sok cicomával és tollászkodással járó Pret-a-porter divat- bemutató Párizsban (február elején), a csillogó Cannes-i Film Fesztivál (május közepe), a Nemzetközi Zenei Fesztivál Strasbourg-ban (3 hét júniusban), az Avignoni Fesztivál az alternatív színházakkal (július közepétõl augusztus közepéig) és a Nancy Jazz Fesztivál (október 9-24).

Sportolási lehetõségek:
Változatos földrajzának és éghajlatának köszönhetõen a szabadban lehetséges sportoknak széles választéka vár mindenkit. Minden területen találunk kitaposott ösvényeket, így a túrák szerelmesei nekivághatnak az útnak bármerre. A kerékpározás feltételei kitûnõek. A téli sportok szerelmesei itt Európa legjobb terepeinek egyikén hódolhatnak kedvenc tevékenységüknek.
Az Atlanti-óceán partjánál kitûnõen alkalmas a víz úszásra.
Találunk még itt lehetõséget hegymászásra, lovaglásra, sõt fõzõtanfolyamra is beiratkozhat az, aki otthon francia ételekkel szeretné feleleveníteni vakációjának élményeit.


Fõbb látnivalók:

Párizs
A fõváros és a turizmus központja. Akik már sokat hallottak Párizsról, néha túl sokat várnak tõle. Párizst olyannak kell szeretni amilyen és, ha valaki meg tud szabadulni a látatlanul kialakult képtõl, szeretni is fogja.

Saint Malo
Múltjáról, fallal övezett városáról és tengerpartjáról híres. A XVII-XVIII. században Franciaország egyik legfontosabb kikötõje volt. Néhány fontos nevezetessége: Szt. Vincent Katedrális, amely a XI. században épült; a Fort de la Cité; valamint a településtõl délre található partszakasz.
Könnyen ellátogathatunk innen az egyedülálló Mont Saint Michelre.

Château de Chambord
A XV. és a XVIII. század között a nemesek kedvelt kiránduló-és nyaralóhelye a Loire -völgy volt. Ekkor a már meglévõ várakból, erõdítményekbõl pompás palotákat varázsoltak, és újakat építtettek. A legnagyobb és legpazarabb a Château de Chambord, amelyet 1519-ben kezdtek el építeni.

Biarritz
1854 után az európai arisztokrácia kedvelt üdülõhelye volt. Manapság közkedvelt nyaralóhely, ahol az éjszakai élet is izgalmas. Bárjaiban, kaszinóiban pezseg az élet és a pezsgõ.
Nézzük meg a Musée de la Mer-t, ahol akváriumot is találunk, valamint a tengeri élõvilágot bemutató kiállítást.

Sarlat-La-Canéda
A kedves reneszánsz város a IX. századi bencés apátság köré épült. A százéves háború után sokáig romokban hevert, ennek ellenére ma is középkori hangulatot áraszt.
Látogassunk el a Cathédrale Saint Sacerdos-ba, amely eredetileg az apátság része volt, mai arculata viszont a XVII. századot idézi.

Chamonix
Völgyben épült település, festõi környezetben, a Mont Blanc felhõkkel övezett csúcsához közel. Természeti látványosságaiból egy kis ízelítõ: Aigulle du Midi, csodás sziklaorom; a Mer de Glace pedig az Alpok második legnagyobb gleccsere.

Arles
A bájos városka i.e. 49-46 között alakult ki, és fontos római központtá vált.
A XIX. században itt telepedett le Vincent Van Gogh, s a táj szépségét sok festményén megörökítette.
Hatalmas római amfiteátrumot, valamint Antik Színházat õriz a település.

Cannes
Híres üdülõparadicsom a Côte d" Azur-on. A Nemzetközi Film Fesztivál idején a város csordultig telik pénzzel és pezsgõvel.
A part közelében érdekes és csodás szigeteket találunk.
Weboldalunk sütiket (cookie) használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez, továbbá azért, hogy weboldalunkon minél relevánsabb utazási ajánlatokat nyújtsunk Önnek. Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztatónk