Egyesült Arab Emirátusok információk
Az Egyesült Arab Emirátusok egy olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu Dzabit, Adzsmánt, Dubait, Fudzsajrát, Rász al-Hajmát, Sardzsát és Umm al-Kuvajnot. 1971 elõtt úgy ismerték õket, hogy „fegyverszüneti államok", utalva a britek és néhány arab sejk közötti XIX. századi fegyverszünetre.
Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.
Országnév: Egyesült Arab Emírségek
Népesség: 3 480 000 fõ
Kiterjedés (szárazföldön): 75 150 km2
Éghajlat: Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú a levegõ és 40 Celsius-fok körüli hõmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegyekben lehet ilyenkor elviselni az idõjárást. Az év többi részén 25 fok körüli a hõmérséklet, ilyenkor azonban megerõsödik a szél.
Fõváros: Abu-Dhabi
Lakosság: arab (87%), pakisztáni (9%), iráni (2%)
Hivatalos nyelv: arab
Vallás: muszlin (96%), keresztény, hindu és egyéb
Idõeltolódás: UTC+4
Pénznem: Dirhem
Vízum: szükséges. Vízumdíj normál ára 15 000 Ft/fõ, ez 10 munkanapon belül készül el. A sürgõsségi 25 000 Ft/fõ, és 5 munkanap alatt állítják ki.
Borravaló: étteremben 10%, szállodában (takarítóknak, strandon dolgozó személyzetnek) az udvarias kiszolgálást 5-10 DHs-mel szokták honorálni.
Történelem:
Még 200 éve sincs, hogy az 1830-as években, a sivatagban, tevecsordákkal vándorló beduinok felhagytak nomád életmódjukkal, és letelepedtek a Perzsa-öböl bejáratánál, a Shindanga-félszigeten. A mai Dubai területén a Maktum család vezette Bani Yas törzs telepedett le, s mai napig a család leszármazottai - ma Mohamed sejk - vezetik a várost. A mai ultramodern metropolisz helyén 80 évvel ezelõtt még bádogházak álltak. Akkoriban a letelepedõ beduinok datolyát termeltek, hajókat építettek, halászatból és gyöngyhalászatból éltek. Ez utóbbiból a város gyorsan fejlõdött kereskedelmi központtá. Az 1870-es évek végére Dubai az öböl legfontosabb kikötõjévé vált. A századfordulón Dubai piaca volt a legnagyobb a térségben. A világ legkeresettebb árucikkei - a tömjén, a selyem, a sokféle fûszer Indiából, Iránból és a térség más országaiból - a fából készült arab vitorlásokon, a dhaw-okon érkezett ide, a „kereskedõk városába". Az áruk a lagúnaszerû csatorna, a Creek partján cseréltek gazdát, majd a dhaw-okon szállították tovább a Földközi-tengeren keresztül Európába. A XX. században egyre több helyen kutattak olajért a Közel-Keleten. Dubaiban 1966-ban fedezték fel az elsõ lelõhelyet. Az elsõ olajexport 1969-ben indult meg, amikor Anglia bejelentette, hogy kivonul a területrõl. 1971-ben a térség hét családjának vezetõi megállapodtak, hogy a fejlõdés érdekében létrehoznak egy közös államot, az Egyesült Arab Emirátusokat. A vezetés Zayed sejk kezébe került, hiszen az õ államának, Abu Dhabinak a területén találták a legtöbb olajat, így ez az állam lett a leggazdagabb.
Közlekedés:
Az emirátusok üzleti és lakónegyedeit, a régi és az új kikötõket, valamint a repülõtereket a legmodernebb úthálózat köti össze, a folyamatos építkezések miatt gyakoriak a részleges lezárások és a forgalomelterelések. A magas átlagjövedelem és az alacsony üzemanyagár következtében mindenki gépkocsival közlekedik, gyakran alakulnak ki dugók, még késõ éjjel is. A helyzetet tovább rontja, hogy a lakosság zöme külföldi, így az utakon eltérõ közlekedéskultúrák találkoznak, a sebességkorlátozások átlépése általános, gyakoriak a balesetek és magas a halálos áldozatok száma.
Elektromosság: 220 V, a magyar normától eltérõ, angol szabvány szerintiek az aljzatok. A szállodák recepcióin speciális aljzat átvehetõ.
Öltözködés: ajánlatos a könnyû len-, pamutruházat, a kényelmes cipõ, fejfedõ, napszemüveg, papucs, valamint a hûvösebb estékre melegebb ruhadarab. Az emírségek szigorú erkölcsi szokásai miatt tiltott a sort, valamint a miniszoknya és a kivágott nõi ruha viselete. Érdemes könnyû pulóvert is vinni, mert a légkondicionálás miatt gyakran fázhatunk.
Ünnepek, rendezvények: Az országban az iszlám vallás ünnepei a legnagyobb ünnepek. A ramadán ideje alatt napkeltétõl napnyugtáig a hívõk semmit sem érinthetnek a szájukhoz. Az egy hónapos böjtöt az Eid al-Fitr zárja. Ha a ramadán ideje alatt érkezünk az országba, legyünk nagyon figyelmesek, ne feledjük, hogy az emberek ilyenkor nagyon éhesek. A másik nagy ünnep, az Eid al-Adah, a mekkai zarándoklat idejét jelzi. A Próféta születésének napja és az iszlám újév szintén a nagy vallási ünnepek közé tartozik. A világi ünnepek közül az újév és a nemzeti nap (dec.2.) emelkedik ki.
Érdekességek: 1998-ig a pénzbedobós szerencsejáték- automaták megengedettek voltak a hotelekben, de a helyiek petíciót nyújtottak be a sejk feleségéhez ezek beszüntetésére. Indokuk az volt, hogy néhány szerencsétlenül járt játékos a havi fizetését mindig elvesztette, és ezzel a család megélhetését fenyegette. A feleség aztán rávette a férjét a kérvény elfogadására.
Aki moziba megy, ne csodálkozzon azon, hogy a filmek nem tartanak sokkal tovább, mint egy óra. A hollywoodi filmeket vágottan, a provokatív részektõl megszabadítva mutatják csak be.
Sportolási lehetõségek: Nagyon kedveltek a vízisportok, köztük a jetski, a vitorlásszörf és a vízisí a legnépszerûbbek. Dubaiban fedett sípálya is található. A golf is közkedvelt sport, és a sivatagi autókrossz is izgalmas idõtöltés.
Fõbb látnivalók:
Dubai
Dubai egyik nevezetes része, a Creek partja a város legrégebbi területei közé tartozik. A fûszer- arany- és selyembazárairól híres kikötõbe hagyományos arab hajók, dhaw-ok érkeznek. Ezek szállítják a különféle árukat Indiából és Iránból. A csatorna egyik partjáról a másikra kis hajók viszik át az embereket - az élénk vízi közlekedés Velencét idézi.
Dubai fennsíkján több száz ismeretlen eredetû kõedény található. Ezeket monolitból faragták, és egykor fedõkõvel takarták le õket. A kb. háromezer éves kincsek legnagyobbika a Király-edény, ami három méter magas, és hat tonnát nyom.
Aki ízletes arab sültet, saormát, helyi jellegzetességeket szeretne kóstolni, az a „kiskoszosban" találja meg, amit keres.
Dubai tengerpartján találjuk a híres szállodasort, melynek legismertebb épülete a Burj al Arab (Arab torony) szálloda. Ez a világ elsõ hétcsillagos szállodája, mely egy mesterséges szigeten áll, és egy vitorlás alakját formázza.
A Jumeriah Beach legdivatosabb helye a nemrég elkészült Madinat Jumeirah. Az arab stílusban épült szórakoztató-város vízi utakkal, széltornyokkal, bazárral, bevásárlóközponttal várja a látogatókat.
A Pálma, egy 17 pálmalevelet formázó, 5 x 5 kilométer nagyságú mesterséges sziget, amelyet a világ nyolcadik csodájaként említenek. A „The Palm, Jumeirah" elnevezésû mesterséges szigetcsoport pálmafa alakban „nõ ki" a tengerbõl, 8 kilométeres törzsén luxusszállodák, bevásárlóközpontok, mozik, szórakozóhelyek, pálmaágain pedig lakó- és irodaházak találhatók. A külsõ körív 11 kilométer hosszú és 200 méter szélességû, és amellett, hogy a belsõ szigetek védelmét szolgálja, számos ötcsillagos szállodának és látnivalónak is otthont ad.
Abu Dhabi
Abu Dhabi az emír székhelye. Egzotikus hely, ahol a szépség a mérhetetlen gazdagsággal ötvözõdik. Sajátos hangulata a régi és az új, az õsi és a modern világ keveredésébõl fakad. Az Al-Hush palota például modern iszlám stílusban épült. Itt található a világ legdrágább szállodája is, az Emirates Palace, amit a Kempinski Hotels and Resorts üzemeltet.
Sharjah
Sharjah, az Emirátusok kulturális központja mindössze 15 percnyi autóútra található Dubaitól. Itt található az ország legnagyobb mecsete és legérdekesebb régészeti múzeuma is. A Természeti Múzeum a leglátványosabb az egész Öbölben. A káprázatos King Khalid Lagúna köré épült, a város zajától távolabb esõ részen, bazárja pedig méltó vetélytársa lehet a hasonló dubai intézménynek.
Fujairah
A tartomány központi városa Fujairah, aminek múzeumai sok érdekességet rejtenek. A Le Meridien szállodalánc egy luxus nyaralóközpontot és hotelt épít, hogy a város egy központi nyaralóhellyé váljon.
Dibba, a Fujairah emírség egyik északi városa az õsi civilizációk nyomait õrzi. Dús növényzet tarkítja, és a vízkészlet errefelé bõséges. Számos õsi kastély, erõd és rom található a városban. Történelme az õsi civilizációk korszakába nyúlik vissza, amikor a fõniciai területek fontos kereskedelmi központjaként tartották számon.
Al Bidya szintén egy ókori település volt. A város mecsete az egyik legfontosabb régészeti kincse Fujairah-nak. A város Dibbától 25, Fujairah városától 38 km-re található.
Masafi a Fujairah-ból és Dibbából jövõ autóutak keresztezõdésében, a Hajar hegyek között elterülõ város. Forrásvizei, amik a hegybõl erednek, bõséges vízzel látják el a kiterjedt gyümölcsöket. Népszerû a Pénteki Piac, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, gyapjúszõnyegeket, kerti növényeket, vattacukrot, sült csöves kukoricát, játékokat és fazekas termékeket árulnak. Utóbbiak helyi motívumokkal díszítettek.
A Fujairah várostól tizennyolc kilométerre fekszik Qidfa. Építkezések közben egy patkó alakú, közösségi síremlékre bukkantak itt, ami a vaskorból származik. A lelet bõséges tárháza volt a korabeli fegyvereknek, edényeknek, ékszereknek és más használati tárgyaknak. Ezek a tárgyak a Fujeirah Múzeumban megtekinthetõk.
Ras al Khaimah
Az emírség története az ókorba nyúlik vissza. Hagyományosan halászatból, kereskedelembõl és mezõgazdaságból élnek meg az emberek. A mezõgazdaság igen modern, Digdaggán például egy hatalmas, korszerû farmgazdaság található, és a szomszédos emirátusokba Ras al Khaimából szállítanak gyümölcsöt, zöldséget, tejet és baromfikat. Az emírség tonhalban is bõvelkedik, olajmezõkkel bír, a hegyekben követ fejtenek, és cementgyárat mûködtetnek.
Érdemes tudni azt is, hogy a napi öt imádkozás idején a boltokat azonnal el kell hagyni, mert bezárják õket. Ismét kinyit minden, ha a müezzin elhallgatott.
Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.
Országnév: Egyesült Arab Emírségek
Népesség: 3 480 000 fõ
Kiterjedés (szárazföldön): 75 150 km2
Éghajlat: Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú a levegõ és 40 Celsius-fok körüli hõmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegyekben lehet ilyenkor elviselni az idõjárást. Az év többi részén 25 fok körüli a hõmérséklet, ilyenkor azonban megerõsödik a szél.
Fõváros: Abu-Dhabi
Lakosság: arab (87%), pakisztáni (9%), iráni (2%)
Hivatalos nyelv: arab
Vallás: muszlin (96%), keresztény, hindu és egyéb
Idõeltolódás: UTC+4
Pénznem: Dirhem
Vízum: szükséges. Vízumdíj normál ára 15 000 Ft/fõ, ez 10 munkanapon belül készül el. A sürgõsségi 25 000 Ft/fõ, és 5 munkanap alatt állítják ki.
Borravaló: étteremben 10%, szállodában (takarítóknak, strandon dolgozó személyzetnek) az udvarias kiszolgálást 5-10 DHs-mel szokták honorálni.
Történelem:
Még 200 éve sincs, hogy az 1830-as években, a sivatagban, tevecsordákkal vándorló beduinok felhagytak nomád életmódjukkal, és letelepedtek a Perzsa-öböl bejáratánál, a Shindanga-félszigeten. A mai Dubai területén a Maktum család vezette Bani Yas törzs telepedett le, s mai napig a család leszármazottai - ma Mohamed sejk - vezetik a várost. A mai ultramodern metropolisz helyén 80 évvel ezelõtt még bádogházak álltak. Akkoriban a letelepedõ beduinok datolyát termeltek, hajókat építettek, halászatból és gyöngyhalászatból éltek. Ez utóbbiból a város gyorsan fejlõdött kereskedelmi központtá. Az 1870-es évek végére Dubai az öböl legfontosabb kikötõjévé vált. A századfordulón Dubai piaca volt a legnagyobb a térségben. A világ legkeresettebb árucikkei - a tömjén, a selyem, a sokféle fûszer Indiából, Iránból és a térség más országaiból - a fából készült arab vitorlásokon, a dhaw-okon érkezett ide, a „kereskedõk városába". Az áruk a lagúnaszerû csatorna, a Creek partján cseréltek gazdát, majd a dhaw-okon szállították tovább a Földközi-tengeren keresztül Európába. A XX. században egyre több helyen kutattak olajért a Közel-Keleten. Dubaiban 1966-ban fedezték fel az elsõ lelõhelyet. Az elsõ olajexport 1969-ben indult meg, amikor Anglia bejelentette, hogy kivonul a területrõl. 1971-ben a térség hét családjának vezetõi megállapodtak, hogy a fejlõdés érdekében létrehoznak egy közös államot, az Egyesült Arab Emirátusokat. A vezetés Zayed sejk kezébe került, hiszen az õ államának, Abu Dhabinak a területén találták a legtöbb olajat, így ez az állam lett a leggazdagabb.
Közlekedés:
Az emirátusok üzleti és lakónegyedeit, a régi és az új kikötõket, valamint a repülõtereket a legmodernebb úthálózat köti össze, a folyamatos építkezések miatt gyakoriak a részleges lezárások és a forgalomelterelések. A magas átlagjövedelem és az alacsony üzemanyagár következtében mindenki gépkocsival közlekedik, gyakran alakulnak ki dugók, még késõ éjjel is. A helyzetet tovább rontja, hogy a lakosság zöme külföldi, így az utakon eltérõ közlekedéskultúrák találkoznak, a sebességkorlátozások átlépése általános, gyakoriak a balesetek és magas a halálos áldozatok száma.
Elektromosság: 220 V, a magyar normától eltérõ, angol szabvány szerintiek az aljzatok. A szállodák recepcióin speciális aljzat átvehetõ.
Öltözködés: ajánlatos a könnyû len-, pamutruházat, a kényelmes cipõ, fejfedõ, napszemüveg, papucs, valamint a hûvösebb estékre melegebb ruhadarab. Az emírségek szigorú erkölcsi szokásai miatt tiltott a sort, valamint a miniszoknya és a kivágott nõi ruha viselete. Érdemes könnyû pulóvert is vinni, mert a légkondicionálás miatt gyakran fázhatunk.
Ünnepek, rendezvények: Az országban az iszlám vallás ünnepei a legnagyobb ünnepek. A ramadán ideje alatt napkeltétõl napnyugtáig a hívõk semmit sem érinthetnek a szájukhoz. Az egy hónapos böjtöt az Eid al-Fitr zárja. Ha a ramadán ideje alatt érkezünk az országba, legyünk nagyon figyelmesek, ne feledjük, hogy az emberek ilyenkor nagyon éhesek. A másik nagy ünnep, az Eid al-Adah, a mekkai zarándoklat idejét jelzi. A Próféta születésének napja és az iszlám újév szintén a nagy vallási ünnepek közé tartozik. A világi ünnepek közül az újév és a nemzeti nap (dec.2.) emelkedik ki.
Érdekességek: 1998-ig a pénzbedobós szerencsejáték- automaták megengedettek voltak a hotelekben, de a helyiek petíciót nyújtottak be a sejk feleségéhez ezek beszüntetésére. Indokuk az volt, hogy néhány szerencsétlenül járt játékos a havi fizetését mindig elvesztette, és ezzel a család megélhetését fenyegette. A feleség aztán rávette a férjét a kérvény elfogadására.
Aki moziba megy, ne csodálkozzon azon, hogy a filmek nem tartanak sokkal tovább, mint egy óra. A hollywoodi filmeket vágottan, a provokatív részektõl megszabadítva mutatják csak be.
Sportolási lehetõségek: Nagyon kedveltek a vízisportok, köztük a jetski, a vitorlásszörf és a vízisí a legnépszerûbbek. Dubaiban fedett sípálya is található. A golf is közkedvelt sport, és a sivatagi autókrossz is izgalmas idõtöltés.
Fõbb látnivalók:
Dubai
Dubai egyik nevezetes része, a Creek partja a város legrégebbi területei közé tartozik. A fûszer- arany- és selyembazárairól híres kikötõbe hagyományos arab hajók, dhaw-ok érkeznek. Ezek szállítják a különféle árukat Indiából és Iránból. A csatorna egyik partjáról a másikra kis hajók viszik át az embereket - az élénk vízi közlekedés Velencét idézi.
Dubai fennsíkján több száz ismeretlen eredetû kõedény található. Ezeket monolitból faragták, és egykor fedõkõvel takarták le õket. A kb. háromezer éves kincsek legnagyobbika a Király-edény, ami három méter magas, és hat tonnát nyom.
Aki ízletes arab sültet, saormát, helyi jellegzetességeket szeretne kóstolni, az a „kiskoszosban" találja meg, amit keres.
Dubai tengerpartján találjuk a híres szállodasort, melynek legismertebb épülete a Burj al Arab (Arab torony) szálloda. Ez a világ elsõ hétcsillagos szállodája, mely egy mesterséges szigeten áll, és egy vitorlás alakját formázza.
A Jumeriah Beach legdivatosabb helye a nemrég elkészült Madinat Jumeirah. Az arab stílusban épült szórakoztató-város vízi utakkal, széltornyokkal, bazárral, bevásárlóközponttal várja a látogatókat.
A Pálma, egy 17 pálmalevelet formázó, 5 x 5 kilométer nagyságú mesterséges sziget, amelyet a világ nyolcadik csodájaként említenek. A „The Palm, Jumeirah" elnevezésû mesterséges szigetcsoport pálmafa alakban „nõ ki" a tengerbõl, 8 kilométeres törzsén luxusszállodák, bevásárlóközpontok, mozik, szórakozóhelyek, pálmaágain pedig lakó- és irodaházak találhatók. A külsõ körív 11 kilométer hosszú és 200 méter szélességû, és amellett, hogy a belsõ szigetek védelmét szolgálja, számos ötcsillagos szállodának és látnivalónak is otthont ad.
Abu Dhabi
Abu Dhabi az emír székhelye. Egzotikus hely, ahol a szépség a mérhetetlen gazdagsággal ötvözõdik. Sajátos hangulata a régi és az új, az õsi és a modern világ keveredésébõl fakad. Az Al-Hush palota például modern iszlám stílusban épült. Itt található a világ legdrágább szállodája is, az Emirates Palace, amit a Kempinski Hotels and Resorts üzemeltet.
Sharjah
Sharjah, az Emirátusok kulturális központja mindössze 15 percnyi autóútra található Dubaitól. Itt található az ország legnagyobb mecsete és legérdekesebb régészeti múzeuma is. A Természeti Múzeum a leglátványosabb az egész Öbölben. A káprázatos King Khalid Lagúna köré épült, a város zajától távolabb esõ részen, bazárja pedig méltó vetélytársa lehet a hasonló dubai intézménynek.
Fujairah
A tartomány központi városa Fujairah, aminek múzeumai sok érdekességet rejtenek. A Le Meridien szállodalánc egy luxus nyaralóközpontot és hotelt épít, hogy a város egy központi nyaralóhellyé váljon.
Dibba, a Fujairah emírség egyik északi városa az õsi civilizációk nyomait õrzi. Dús növényzet tarkítja, és a vízkészlet errefelé bõséges. Számos õsi kastély, erõd és rom található a városban. Történelme az õsi civilizációk korszakába nyúlik vissza, amikor a fõniciai területek fontos kereskedelmi központjaként tartották számon.
Al Bidya szintén egy ókori település volt. A város mecsete az egyik legfontosabb régészeti kincse Fujairah-nak. A város Dibbától 25, Fujairah városától 38 km-re található.
Masafi a Fujairah-ból és Dibbából jövõ autóutak keresztezõdésében, a Hajar hegyek között elterülõ város. Forrásvizei, amik a hegybõl erednek, bõséges vízzel látják el a kiterjedt gyümölcsöket. Népszerû a Pénteki Piac, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, gyapjúszõnyegeket, kerti növényeket, vattacukrot, sült csöves kukoricát, játékokat és fazekas termékeket árulnak. Utóbbiak helyi motívumokkal díszítettek.
A Fujairah várostól tizennyolc kilométerre fekszik Qidfa. Építkezések közben egy patkó alakú, közösségi síremlékre bukkantak itt, ami a vaskorból származik. A lelet bõséges tárháza volt a korabeli fegyvereknek, edényeknek, ékszereknek és más használati tárgyaknak. Ezek a tárgyak a Fujeirah Múzeumban megtekinthetõk.
Ras al Khaimah
Az emírség története az ókorba nyúlik vissza. Hagyományosan halászatból, kereskedelembõl és mezõgazdaságból élnek meg az emberek. A mezõgazdaság igen modern, Digdaggán például egy hatalmas, korszerû farmgazdaság található, és a szomszédos emirátusokba Ras al Khaimából szállítanak gyümölcsöt, zöldséget, tejet és baromfikat. Az emírség tonhalban is bõvelkedik, olajmezõkkel bír, a hegyekben követ fejtenek, és cementgyárat mûködtetnek.
Érdemes tudni azt is, hogy a napi öt imádkozás idején a boltokat azonnal el kell hagyni, mert bezárják õket. Ismét kinyit minden, ha a müezzin elhallgatott.
