Dánia információk
Ha Dánia, akkor viking emlékek, Andersen, ’hygge és nem utolsó sorban isteni dán édességek. Hogy a dánok szívében az elsõ helyen áll Andersen, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Koppenhága és egész Dánia jelképe a már jól ismert Kis hableány. Ez a „mesebirodalom”, telis teli van a többi, már igen ismert mesékbõl vett tulajdonságokkal. A dánokra jellemzõ, hogy nyugodtak, toleránsak, kedvesek és szeretik az egyediséget. Ezt mutatja, többek között az a törvény is, mely már 1989-ben megengedte, hogy két azonos nemû összeházasodhasson. Mindemellett szeretik a vidámságot és imádnak szórakozni, szórakoztatni. Modern életszemléletükkel meglepik a többi nemzetet, hiszen az európai földrészen a régi hagyományokhoz való kötõdés a megszokott, viszont az idõk során a dánoknál ez a múlthoz való ragaszkodás kevésbé maradt fenn.
A királynõ mottója: Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje.
Ezzel a tömör mondattal máris jól lehet jellemezni a dánokat. A legbarátságosabb skandináv népnek tartják õket, természetesen a viking korszak elmúltával. Az emberek udvariasak, segítõkészek, jókedvûek és kreatívak. Nem hiába mondják õket ötletes népnek, hiszen õk voltak azok, akik megismertették a világgal a legó játék fogalmát. Egy felmérés szerint a skandináv országok közül Dánia az Európai Unió legjobban fejlõdõ és legboldogabb tagja. Ezen kívül ez, a világ egyik legrégebbi alkotmányos monarchiája (1849), a skandináv jóléti modell mintaállama. Európán belül az egyik legolcsóbb északi országnak számít, de ha az összes államot tekintjük, igen a pénztárcánkba kell nyúlnunk.
Dánia, hivatalosan Dán Királyság egy észak-európai független ország. Szomszédjai délen Németország, nyugaton Norvégia, keleten pedig Svédország. Igaz, hogy ezek (kivéve Németország) a tengerekkel kapcsolódnak össze Dániával- Balti-tenger és az Északi-tenger.
Szó volt már róla, hogy skandináv országnak tartják, méghozzá a legkisebbnek és a legdélebbi fekvésûnek. Ezt többen azért is kétségbe vonhatják, hiszen nem a Skandináv-félszigeten található az ország, mégis kulturális és történelmi öröksége miatt ezen kategóriába sorolható. A Jütland-félszigetet, s több mint 400 kisebb- és nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül nagyjából 80 lakott. Legnagyobb szigetek: Fyn, Sjælland és Bornholm. A történelme folyamán a Balti-tenger bejáratát ellenõrizték a dánok, innen kapták nevüket a dán szorosok. Egyéb jelentõsebb birtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer.
Általános tudnivalók:
Terület:
43 094 km²
Államforma:
alkotmányos monarchia
Fõváros:
Koppenhága
Hivatalos nyelv:
dán
Beszélt nyelv:
angol, német
Hivatalos fizetõeszköz:
dán korona
Történelem
Régészeti leletek miatt mondható azt, hogy ezen a területen már a Kr.e. 12000 táján is volt élet, igaz írásos lelet csak a Kr.e. IV. században tesz róla említést. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatot tarthattak fenn a dánokkal, vagyis az akkori lakosokkal (jütök). 700 körül a királyi hatalom megerõsödött, és ebben az idõszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is. A VIII. századtól a dánokat csak úgy emlegetik a tankönyvek, mint vikingek. Általános jellemzésben elmondható, hogy igen harcias hajós népek voltak. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezõk bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, mindemellett eljutottak még Grönlandra és Amerika partjaira is. A dánokat I. (Kékfogú) Harald Hildetand, Dánia második elismert királya egyesítette és vezette be a keresztény vallást. A svédországi háborúk, majd a gyarmatosítás tette ki az ország mindennapjait. Dánia az I. világháború ideje alatt semleges maradt, a versailles-i békekötéskor kapta vissza Schleswig-Holsteint, melyet még a porosz-osztrák-dán háborúban vesztett el. A II. Világháború idején is semleges maradt az ország, de a német katonai megszállást nem kerülhette el. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörû autonómiát kapott. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a késõbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.
Domborzat
Dánia nagyon kis ország, legnagyobb része a Jütland-félszigetbõl áll, ezen kívül több mint 440 szigetbõl áll. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze. A kisebb szigetekre komppal, vagy rövid távú utazásokra használt kisrepülõkkel lehet eljutni. Egyéb jelentõsebb birtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer. Az országban jelentõs alföldi területeket találunk, a dombos tájak igen ritkák. Legmagasabb pontja így is csak 172 méter magasan helyezkedik el (Yding Skovhøj). Átlagosan a tengerszint feletti magassága, mindössze 31 méter! Az ország területe azért nem határozható meg pontosan, mert az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat. Jütland délnyugati partvidékén, az akár 1-2 méter magas, árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog. A Golf-áramlatnak köszönhetõen az országban enyhe éghajlat uralkodik. Északi fekvése miatt a nappali világosság közel 18 órán keresztül is tarthat, évszaktól függõen. Az ország partvonala igen tagolt, hossza körülbelül 7300 km.
Gasztronómia
Dánia az az ország, ahol mindig lehet enni, hiszen mindig akad egy étvágygerjesztõbb falat, amit ha meglátunk, feltétlen meg kell kóstolnunk, még ha elõtte már többször is éreztünk ilyet. A dánok szeretnek enni, ez is talán az életörömük és jókedvük titka. A nap náluk egy finom reggelivel indul, ami kávé vagy tea, zsemle, sajt, tojás vagy müzli. Ebédkor, hasonlóan az angolokhoz szendvicseket és salátákat fogyasztanak. Ha kinn tartózkodunk, feltétlen kóstoljuk meg a tipikusan dán óriásszendvicset vagy a három kicsi szendvicset. A salátákat olajjal, kaporral vagy petrezselyemmel, citrommal ízesítik meg. A fõ étkezés náluk a vacsora, melyet 6 körül fogyasztanak családi körben. Kedvelik a leveseket, fõleg a sörlevest és a savanykás hallevest. A dán ételek fõleg halakból, húsfélékbõl és krumpliból áll. Kedvelik a sertést, szinte minden formában fogyasztják, legyen az sült (flaskesteg), pácolt (gravad laks), vagy éppen pörköltként (hvid labskovs) elkészítve. Dánia nemzeti étele a smørrebrød (ami egy gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Köretként leginkább káposztát, burgonyát vagy zöldségeket adnak. Dániában különösen finom sajtokat készítenek, a leginkább egyedi dán sajt a Dambo, sajnos a többi sajtfajtánál a francia készítési eljárást követik. Édességeik is világhírûek (danish), akár csak söreik (Calsber, Tuborg). A legnépszerûbb rövidital az Aquavit és a pálinka.
Látnivalók
Dánia rengeteg csodás dologgal kápráztatja el az utasokat. Legyen szó nagyobb vagy kisebb városról, szinte mindegyiket a tenger mellett találjuk, nem hiába mondják azt a dánokra, hogy hajós/halász nép. A kikötõk szerepe igen fontos az ország életében. Ide érkeznek a különbözõ nemzetek kereskedelmi- illetve turista hajói. Ezáltal a kikötõk a kereskedelem és a kultúra fõbb központjai. Ilyen régi kikötõi hangulatot õriz a fõváros, Koppenhága, Aarhus vagy éppn Odense városok. A városokról általánosságban elmondható, hogy templomok, történelmi emlékmûvek, múzeumok és régi stílusú épületekkel várják a turistákat. Az UNESCO Világörökségi listáján találjuk a következõket: kulturális kategóriában: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom, a Roskilde-székesegyház (1080-ban épített háromhajós bazilia), a Kronborg-kastély (Hamlet vára). Természeti kategóriában pedig a 2004-ben felkerült Ilulissat Icefjord-ot találjuk (ez egy sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl Grönland nyugati részén, az Északi-sarkkörtõl 250 km-re északra, amely egy gleccservájta teknõvölgy, tenger által keletkezve). Egyéb látnivalók az országban: Hirtshals (Európa legnagyobb tengeri akváriuma), a Koppenhágai királyi palota és kikötõ, Lyo szigetének falvai, Andersen szülõháza az odense-i Den Fynske Landsby skanzenben, a Sonderborgi bányamúzeum és a Dybboli malom, ami Dánia egyik nemzeti jelképének is számít.
Érdemes megnézni!
Arhus : Jütland kulturális központja, egyben egy igazán pezsgõ hangulatú egyetemi város. Rengeteg itt a színház, a szórakozási lehetõség. Virágzik a jó hangulat, legyen az nappal egy hangulatos kis kávézóban, vagy éjszaka egy igazán modern klubban. Az óvárosi rész igazából egy kisvárost mintázó skanzen, hiszen itt 75 különbözõ korokból való, újjáépített házakból álló részt tekinthetünk meg.
Arhus Domkirke Katedrális : Dánia legnagyobb temploma. Román stílusú kápolnája a XII. században épült. A templom többi része viszont a XV. századi gótikus stílust õrzi.
Ribe : ez a legrégebbi település az egész Skandináv területen. A IX. században épülhetett, bár feltehetõleg egy másik kereskedelmi város helyén épült fel a város. A Jütland déli részén fekvõ város mind a mai napig õrzi a múltat. Utcáin sétálgatva olyan mintha visszarepülnénk az idõbe, egészen a XVI: századig. Ezen kívül más érdekes látnivalóval is találkozhatunk, ilyen például a Ribe Katedrális, a Ribes Vikinger (viking emlékeket bemutató múzeum), Vikingcenter.
Egeskov Kastély : ez a reneszánsz stílust képviselõ kastély az 1550-es években építették az Egeskov tó közepén. Több ezer tölgyfacölöpön áll. Felvonóhídon keresztül lehet megközelíteni. A kastélyban antik bútorokat, festményeket és különbözõ vadászatokból megmaradt trófeákkal találkozhatunk. Mindemellett a kastélyban található az az autómúzeum, mely a régi korok autócsodáit engedi megtekinteni. Van egy „útvesztõje” és egy gyönyörû parkja is, ahol az angol típusú kertben még pávákkal is találkozhatunk. A kastély Funen-szigetén található.
Legoland : említettük már, hogy a dánok találták fel a legót, mint játékot, fejlesztõ programot. Ez egy 10hektáros park, mely Koppenhága után a második leglátogatottabb hely Dániában (Billund). Területén több mint 42 millió legóból épített építményt tekinthetünk meg. Felnõtteknek, gyermekeknek egyaránt ajánlott, hiszen igazán gyönyörûen és élethûen vannak megépítve a különbözõ építmények, állatok, mesefigurák, történeti alakok.
Mons Klint : a 128 méter magas fehér mészkõsziklák Dánia egyik legszebb látványosságának számítanak. Feltehetõleg 5000 évvel ezelõtt keletkeztek. A sziklák között le lehet sétálni a tengerpartig.
Érdekességek
* Andersen a Rút kiskacsa címû mese történetét állítólag magáról, életérõl mintázta.
* A dánok nagyon édesszájú nemzet, étkezéseiket rendszeresen valamilyen finom cukrászsüteménnyel fejezik be.
* A smorrebrod (vajaskenyér) náluk egy féloldalas szendvicsfajta, amelyet a legegyszerûbb elkészítési módoktól a mesterfokozatig terjedõen készítenek el.
* Talán semmi sem tudja jobban megmutatni, milyen is az igazi és egyedülálló dán életszemlélet. Egy szóval lehet leginkább jellemezni, ez pedig nem más mint a hygge. Nyers tükörfordításban: kényelmet, meghittséget jelent. Legfõképpen akkor alkalmazzák a dánok ezt a szót, ha magánéletükrõl, otthonukról, kicsi kocsmákról vagy igazi dán hangulatról van szó.
* A lego Dániából származik. Az elnevezés a dán “leg godt” kifejezésbõl ered, ami azt jelenti, hogy játssz jól. Csak késõbb született meg az a magyarázat, mely szerint latin eredetû inkább a szó, melynek az alapja az “összerakom” kifejezés volt.
* Kezdetben (1932-ben) fából készültek a lego termékek. Csak 1947-ben tértek át a mûanyag használatára.
* Bornholm tengerparti homokja annyira finom, hogy valaha ezt használták a homokórákba.
* A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplõje: Hamlet, a dán királyfi.
* 1996-ban a dán Bjarne Riist nyerte meg a Tour de France-t. Késõbb a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség arra szólította fel a versenyzõt, hogy adja vissza a gyõzelmét szimbolizáló sárga trikót, hiszen elért eredményét különbözõ szereknek köszönheti.
Koppenhága
Koppenhága Dánia fõvárosa egyben legnagyobb városa is. Sjalland sziget keleti oldalán fekszik. Ez a „játékváros” 16 településbõl áll összesen. A város neve magyarul vásári kikötõt jelent (Koben-vásár, Havn-kikötõ). Dánia legpezsgõbb városa szinte annyi történelmi emlékmûvel, templommal, nevezetességgel, épülettel, látványos kikötõvel vár bennünket, hogy szinte lehetetlen mindegyiket megtekinteni. Az utcákon sétálva egyszerû, klasszikusnak mondott épületeket láthatunk, melyeken eljuthatunk a fontosabb helyekre, parkokba. Mint kicsi világváros bõven találunk itt kikapcsolódásra alkalmas helyet, utcát legyen szó kávézóról, étteremrõl, kocsmáról, vagy éppenséggel szórakozóhelyrõl (Tipp: Stroget, Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája). Történelme során egy kis halászfaluból nõtte ki magát a világ egyik legfontosabb kikötõjének. Fõbb nevezetességek, melyeket nem szabad kihagyni: Amalienborg palota (a dán királyi család téli rezidenciája), Christiansborg palota (dán parlament, Kék torony, és a királyi fogadószobák találhatók benne), Kastellet (ez egy erõdítmény), Városháza, Koppenhágai Operaház (a világ egyik legmodernebb operaháza). Ezen kívül Christiania (ez egy nagyon egyedi városrésze Koppenhágának), Rosenborg kastély (egykori királyi rezidencia), Jens Olsens Világórája, Tivoli vidámpark, Nemzeti Múzeum, Thorvaldsen Múzeum, Hristianshavn városrész (itt megtekinthetõ a Keresztény és a Megváltó templom), Márványtemplom vagy más néven Frigyes templom. S természetesen, a város szimbólumát is feltétlen meg kell tekinteni, ami nem más, mint az Andersen meséjébõl már jól ismert Kis Hableány szobor a koppenhágai kikötõben. Edvard Eriksen szobrász tervezte. S ha már a mesefigurát láttuk sétáljunk el Andersen ülõ szobrához is. Ezek mellett még számtalan szobor, szökõkút díszíti a várost pl.: Gofien szökõkút, Sárkány szökõkút.
Tudta?
* A királynõ, II. Margit, nagy tiszteletnek örvend hazájában. Imádják õt a dánok.
* Jens Olsens híres Világórája ½ másodpercet késik 300 év alatt.
* Koppenhágában, mint minden nagyobb városban, rengeteg utcai muzsikussal találkozhatunk.
* A parlament elõtt egy sertés szobor áll, mely arra utal, hogy Dánia igazi sertéstenyésztõ nagyhatalom. Ezáltal köszöni meg a dán kormány a gazdák és farmerek munkáját.
* A parlamenti folyosók, társalgók falszegélyeit egy Rasmus Larsen nevû festõ festette, akit a képviselõk csak „gonosz festõnek” neveznek. A mûvész úgy dolgozott, ahogy szerinte a képviselõk. Szimbolikus festményei igen „találóak”. Például a csiga a képviselõk „gyorsaságát” jelképezi, a befõttes csuporban látható fejek a betáblázottságot, a lerágott csonton lakomázó patkányok az adófizetést ábrázolják, a felemelt farkú tehén pedig a képviselõk munkájának hatékonyságáról tükröz nem is annyira szolid véleményt.
* A Rosenborg kastélyban ma egy világhírû koronaékszerekbõl és jelvényekbõl nyílt kiállítást tekinthetünk meg, többek közt itt találjuk az „Ezüst oroszlánokat” is.
* Andersen sokat utazgatott Európába, még Magyarországra is eljött egyszer.
A királynõ mottója: Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje.
Ezzel a tömör mondattal máris jól lehet jellemezni a dánokat. A legbarátságosabb skandináv népnek tartják õket, természetesen a viking korszak elmúltával. Az emberek udvariasak, segítõkészek, jókedvûek és kreatívak. Nem hiába mondják õket ötletes népnek, hiszen õk voltak azok, akik megismertették a világgal a legó játék fogalmát. Egy felmérés szerint a skandináv országok közül Dánia az Európai Unió legjobban fejlõdõ és legboldogabb tagja. Ezen kívül ez, a világ egyik legrégebbi alkotmányos monarchiája (1849), a skandináv jóléti modell mintaállama. Európán belül az egyik legolcsóbb északi országnak számít, de ha az összes államot tekintjük, igen a pénztárcánkba kell nyúlnunk.
Dánia, hivatalosan Dán Királyság egy észak-európai független ország. Szomszédjai délen Németország, nyugaton Norvégia, keleten pedig Svédország. Igaz, hogy ezek (kivéve Németország) a tengerekkel kapcsolódnak össze Dániával- Balti-tenger és az Északi-tenger.
Szó volt már róla, hogy skandináv országnak tartják, méghozzá a legkisebbnek és a legdélebbi fekvésûnek. Ezt többen azért is kétségbe vonhatják, hiszen nem a Skandináv-félszigeten található az ország, mégis kulturális és történelmi öröksége miatt ezen kategóriába sorolható. A Jütland-félszigetet, s több mint 400 kisebb- és nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül nagyjából 80 lakott. Legnagyobb szigetek: Fyn, Sjælland és Bornholm. A történelme folyamán a Balti-tenger bejáratát ellenõrizték a dánok, innen kapták nevüket a dán szorosok. Egyéb jelentõsebb birtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer.
Általános tudnivalók:
Terület:
43 094 km²
Államforma:
alkotmányos monarchia
Fõváros:
Koppenhága
Hivatalos nyelv:
dán
Beszélt nyelv:
angol, német
Hivatalos fizetõeszköz:
dán korona
Történelem
Régészeti leletek miatt mondható azt, hogy ezen a területen már a Kr.e. 12000 táján is volt élet, igaz írásos lelet csak a Kr.e. IV. században tesz róla említést. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatot tarthattak fenn a dánokkal, vagyis az akkori lakosokkal (jütök). 700 körül a királyi hatalom megerõsödött, és ebben az idõszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is. A VIII. századtól a dánokat csak úgy emlegetik a tankönyvek, mint vikingek. Általános jellemzésben elmondható, hogy igen harcias hajós népek voltak. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezõk bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, mindemellett eljutottak még Grönlandra és Amerika partjaira is. A dánokat I. (Kékfogú) Harald Hildetand, Dánia második elismert királya egyesítette és vezette be a keresztény vallást. A svédországi háborúk, majd a gyarmatosítás tette ki az ország mindennapjait. Dánia az I. világháború ideje alatt semleges maradt, a versailles-i békekötéskor kapta vissza Schleswig-Holsteint, melyet még a porosz-osztrák-dán háborúban vesztett el. A II. Világháború idején is semleges maradt az ország, de a német katonai megszállást nem kerülhette el. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörû autonómiát kapott. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a késõbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.
Domborzat
Dánia nagyon kis ország, legnagyobb része a Jütland-félszigetbõl áll, ezen kívül több mint 440 szigetbõl áll. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze. A kisebb szigetekre komppal, vagy rövid távú utazásokra használt kisrepülõkkel lehet eljutni. Egyéb jelentõsebb birtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer. Az országban jelentõs alföldi területeket találunk, a dombos tájak igen ritkák. Legmagasabb pontja így is csak 172 méter magasan helyezkedik el (Yding Skovhøj). Átlagosan a tengerszint feletti magassága, mindössze 31 méter! Az ország területe azért nem határozható meg pontosan, mert az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat. Jütland délnyugati partvidékén, az akár 1-2 méter magas, árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog. A Golf-áramlatnak köszönhetõen az országban enyhe éghajlat uralkodik. Északi fekvése miatt a nappali világosság közel 18 órán keresztül is tarthat, évszaktól függõen. Az ország partvonala igen tagolt, hossza körülbelül 7300 km.
Gasztronómia
Dánia az az ország, ahol mindig lehet enni, hiszen mindig akad egy étvágygerjesztõbb falat, amit ha meglátunk, feltétlen meg kell kóstolnunk, még ha elõtte már többször is éreztünk ilyet. A dánok szeretnek enni, ez is talán az életörömük és jókedvük titka. A nap náluk egy finom reggelivel indul, ami kávé vagy tea, zsemle, sajt, tojás vagy müzli. Ebédkor, hasonlóan az angolokhoz szendvicseket és salátákat fogyasztanak. Ha kinn tartózkodunk, feltétlen kóstoljuk meg a tipikusan dán óriásszendvicset vagy a három kicsi szendvicset. A salátákat olajjal, kaporral vagy petrezselyemmel, citrommal ízesítik meg. A fõ étkezés náluk a vacsora, melyet 6 körül fogyasztanak családi körben. Kedvelik a leveseket, fõleg a sörlevest és a savanykás hallevest. A dán ételek fõleg halakból, húsfélékbõl és krumpliból áll. Kedvelik a sertést, szinte minden formában fogyasztják, legyen az sült (flaskesteg), pácolt (gravad laks), vagy éppen pörköltként (hvid labskovs) elkészítve. Dánia nemzeti étele a smørrebrød (ami egy gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Köretként leginkább káposztát, burgonyát vagy zöldségeket adnak. Dániában különösen finom sajtokat készítenek, a leginkább egyedi dán sajt a Dambo, sajnos a többi sajtfajtánál a francia készítési eljárást követik. Édességeik is világhírûek (danish), akár csak söreik (Calsber, Tuborg). A legnépszerûbb rövidital az Aquavit és a pálinka.
Látnivalók
Dánia rengeteg csodás dologgal kápráztatja el az utasokat. Legyen szó nagyobb vagy kisebb városról, szinte mindegyiket a tenger mellett találjuk, nem hiába mondják azt a dánokra, hogy hajós/halász nép. A kikötõk szerepe igen fontos az ország életében. Ide érkeznek a különbözõ nemzetek kereskedelmi- illetve turista hajói. Ezáltal a kikötõk a kereskedelem és a kultúra fõbb központjai. Ilyen régi kikötõi hangulatot õriz a fõváros, Koppenhága, Aarhus vagy éppn Odense városok. A városokról általánosságban elmondható, hogy templomok, történelmi emlékmûvek, múzeumok és régi stílusú épületekkel várják a turistákat. Az UNESCO Világörökségi listáján találjuk a következõket: kulturális kategóriában: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom, a Roskilde-székesegyház (1080-ban épített háromhajós bazilia), a Kronborg-kastély (Hamlet vára). Természeti kategóriában pedig a 2004-ben felkerült Ilulissat Icefjord-ot találjuk (ez egy sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl Grönland nyugati részén, az Északi-sarkkörtõl 250 km-re északra, amely egy gleccservájta teknõvölgy, tenger által keletkezve). Egyéb látnivalók az országban: Hirtshals (Európa legnagyobb tengeri akváriuma), a Koppenhágai királyi palota és kikötõ, Lyo szigetének falvai, Andersen szülõháza az odense-i Den Fynske Landsby skanzenben, a Sonderborgi bányamúzeum és a Dybboli malom, ami Dánia egyik nemzeti jelképének is számít.
Érdemes megnézni!
Arhus : Jütland kulturális központja, egyben egy igazán pezsgõ hangulatú egyetemi város. Rengeteg itt a színház, a szórakozási lehetõség. Virágzik a jó hangulat, legyen az nappal egy hangulatos kis kávézóban, vagy éjszaka egy igazán modern klubban. Az óvárosi rész igazából egy kisvárost mintázó skanzen, hiszen itt 75 különbözõ korokból való, újjáépített házakból álló részt tekinthetünk meg.
Arhus Domkirke Katedrális : Dánia legnagyobb temploma. Román stílusú kápolnája a XII. században épült. A templom többi része viszont a XV. századi gótikus stílust õrzi.
Ribe : ez a legrégebbi település az egész Skandináv területen. A IX. században épülhetett, bár feltehetõleg egy másik kereskedelmi város helyén épült fel a város. A Jütland déli részén fekvõ város mind a mai napig õrzi a múltat. Utcáin sétálgatva olyan mintha visszarepülnénk az idõbe, egészen a XVI: századig. Ezen kívül más érdekes látnivalóval is találkozhatunk, ilyen például a Ribe Katedrális, a Ribes Vikinger (viking emlékeket bemutató múzeum), Vikingcenter.
Egeskov Kastély : ez a reneszánsz stílust képviselõ kastély az 1550-es években építették az Egeskov tó közepén. Több ezer tölgyfacölöpön áll. Felvonóhídon keresztül lehet megközelíteni. A kastélyban antik bútorokat, festményeket és különbözõ vadászatokból megmaradt trófeákkal találkozhatunk. Mindemellett a kastélyban található az az autómúzeum, mely a régi korok autócsodáit engedi megtekinteni. Van egy „útvesztõje” és egy gyönyörû parkja is, ahol az angol típusú kertben még pávákkal is találkozhatunk. A kastély Funen-szigetén található.
Legoland : említettük már, hogy a dánok találták fel a legót, mint játékot, fejlesztõ programot. Ez egy 10hektáros park, mely Koppenhága után a második leglátogatottabb hely Dániában (Billund). Területén több mint 42 millió legóból épített építményt tekinthetünk meg. Felnõtteknek, gyermekeknek egyaránt ajánlott, hiszen igazán gyönyörûen és élethûen vannak megépítve a különbözõ építmények, állatok, mesefigurák, történeti alakok.
Mons Klint : a 128 méter magas fehér mészkõsziklák Dánia egyik legszebb látványosságának számítanak. Feltehetõleg 5000 évvel ezelõtt keletkeztek. A sziklák között le lehet sétálni a tengerpartig.
Érdekességek
* Andersen a Rút kiskacsa címû mese történetét állítólag magáról, életérõl mintázta.
* A dánok nagyon édesszájú nemzet, étkezéseiket rendszeresen valamilyen finom cukrászsüteménnyel fejezik be.
* A smorrebrod (vajaskenyér) náluk egy féloldalas szendvicsfajta, amelyet a legegyszerûbb elkészítési módoktól a mesterfokozatig terjedõen készítenek el.
* Talán semmi sem tudja jobban megmutatni, milyen is az igazi és egyedülálló dán életszemlélet. Egy szóval lehet leginkább jellemezni, ez pedig nem más mint a hygge. Nyers tükörfordításban: kényelmet, meghittséget jelent. Legfõképpen akkor alkalmazzák a dánok ezt a szót, ha magánéletükrõl, otthonukról, kicsi kocsmákról vagy igazi dán hangulatról van szó.
* A lego Dániából származik. Az elnevezés a dán “leg godt” kifejezésbõl ered, ami azt jelenti, hogy játssz jól. Csak késõbb született meg az a magyarázat, mely szerint latin eredetû inkább a szó, melynek az alapja az “összerakom” kifejezés volt.
* Kezdetben (1932-ben) fából készültek a lego termékek. Csak 1947-ben tértek át a mûanyag használatára.
* Bornholm tengerparti homokja annyira finom, hogy valaha ezt használták a homokórákba.
* A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplõje: Hamlet, a dán királyfi.
* 1996-ban a dán Bjarne Riist nyerte meg a Tour de France-t. Késõbb a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség arra szólította fel a versenyzõt, hogy adja vissza a gyõzelmét szimbolizáló sárga trikót, hiszen elért eredményét különbözõ szereknek köszönheti.
Koppenhága
Koppenhága Dánia fõvárosa egyben legnagyobb városa is. Sjalland sziget keleti oldalán fekszik. Ez a „játékváros” 16 településbõl áll összesen. A város neve magyarul vásári kikötõt jelent (Koben-vásár, Havn-kikötõ). Dánia legpezsgõbb városa szinte annyi történelmi emlékmûvel, templommal, nevezetességgel, épülettel, látványos kikötõvel vár bennünket, hogy szinte lehetetlen mindegyiket megtekinteni. Az utcákon sétálva egyszerû, klasszikusnak mondott épületeket láthatunk, melyeken eljuthatunk a fontosabb helyekre, parkokba. Mint kicsi világváros bõven találunk itt kikapcsolódásra alkalmas helyet, utcát legyen szó kávézóról, étteremrõl, kocsmáról, vagy éppenséggel szórakozóhelyrõl (Tipp: Stroget, Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája). Történelme során egy kis halászfaluból nõtte ki magát a világ egyik legfontosabb kikötõjének. Fõbb nevezetességek, melyeket nem szabad kihagyni: Amalienborg palota (a dán királyi család téli rezidenciája), Christiansborg palota (dán parlament, Kék torony, és a királyi fogadószobák találhatók benne), Kastellet (ez egy erõdítmény), Városháza, Koppenhágai Operaház (a világ egyik legmodernebb operaháza). Ezen kívül Christiania (ez egy nagyon egyedi városrésze Koppenhágának), Rosenborg kastély (egykori királyi rezidencia), Jens Olsens Világórája, Tivoli vidámpark, Nemzeti Múzeum, Thorvaldsen Múzeum, Hristianshavn városrész (itt megtekinthetõ a Keresztény és a Megváltó templom), Márványtemplom vagy más néven Frigyes templom. S természetesen, a város szimbólumát is feltétlen meg kell tekinteni, ami nem más, mint az Andersen meséjébõl már jól ismert Kis Hableány szobor a koppenhágai kikötõben. Edvard Eriksen szobrász tervezte. S ha már a mesefigurát láttuk sétáljunk el Andersen ülõ szobrához is. Ezek mellett még számtalan szobor, szökõkút díszíti a várost pl.: Gofien szökõkút, Sárkány szökõkút.
Tudta?
* A királynõ, II. Margit, nagy tiszteletnek örvend hazájában. Imádják õt a dánok.
* Jens Olsens híres Világórája ½ másodpercet késik 300 év alatt.
* Koppenhágában, mint minden nagyobb városban, rengeteg utcai muzsikussal találkozhatunk.
* A parlament elõtt egy sertés szobor áll, mely arra utal, hogy Dánia igazi sertéstenyésztõ nagyhatalom. Ezáltal köszöni meg a dán kormány a gazdák és farmerek munkáját.
* A parlamenti folyosók, társalgók falszegélyeit egy Rasmus Larsen nevû festõ festette, akit a képviselõk csak „gonosz festõnek” neveznek. A mûvész úgy dolgozott, ahogy szerinte a képviselõk. Szimbolikus festményei igen „találóak”. Például a csiga a képviselõk „gyorsaságát” jelképezi, a befõttes csuporban látható fejek a betáblázottságot, a lerágott csonton lakomázó patkányok az adófizetést ábrázolják, a felemelt farkú tehén pedig a képviselõk munkájának hatékonyságáról tükröz nem is annyira szolid véleményt.
* A Rosenborg kastélyban ma egy világhírû koronaékszerekbõl és jelvényekbõl nyílt kiállítást tekinthetünk meg, többek közt itt találjuk az „Ezüst oroszlánokat” is.
* Andersen sokat utazgatott Európába, még Magyarországra is eljött egyszer.
