Csehország információk
A történelmi emlékek gazdagsága, a kedvezõ árszínvonal és a könnyû megközelíthetõség jellemzi északi szomszédainkat. Prágán és Karlovy Vary-n kívül is számtalan látnivalóval büszkélkedhet az ország.
Országnév: Cseh Köztársaság
Népesség: 10 326 000 fõ
Kiterjedés: 78 864 km2
Fõváros: Prága
Lakosság: cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%), cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%).
Hivatalos nyelv: cseh.
Vallás: római katolikus.
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: cseh korona. 1 CZK = 100 heller. Nemzetközi hitelkártyák hotelekben és éttermekben általában elfogadottak. A külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: kontinentális.
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemzõ. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertõl februárig a hõmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idõ. Nincs száraz évszak. A hosszú, forró nyáron jellemzõek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár (hegyekben 130), valamint az alföldeken köddel.
Étkezés:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával - és persze az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába, a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelõje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint Magyarországon sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. A cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sûrû levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a vumavai savanyú gombalevest, sok gombával.
Sör - Csehországban az egy fõre esõ évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsõk.
Közlekedés:
Prágában három metróvonal hivatott megoldani a tömegközlekedés legszámottevõbb részét. A villamosok, autóbuszok is hozzájárulnak ennek megoldásához. A Petoin-hegyre közlekedõ fogaskerekû is ide tartozik.
Elektromosság: 220 V.
Ünnepek, rendezvények:
Január 1. - Újév, a független Cseh Köztársaság megalakulása.
Húsvét
Július 5. - A szláv apostolok Szent Ciril és Metód
Július 6. - Husz János /1415/
Szeptember 28. - Szent Vencel
December 24. - Karácsony
Sportolási lehetõségek:
A hegyek ideális lehetõséget biztosítanak a túrázás és a hegymászás szerelmeseinek. Csónakázásra is van mód a Sazava folyóban. A síelés népszerû és aránylag olcsó itt.
Fõbb látnivalók:
Prága:
Prága elsõdleges vonzereje sajátos arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum- román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel-, melyeken nem fedezhetõk fel a XX. század nyomai. A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros, az Újváros, a Kisoldal, és a Vár.
A belvárosi utcahálózat központja a Staromestske nám estí (Óvárosi tér). A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, csodás templomok szegélyezik.
Az Óvárost délrõl és keletrõl a tõle nagyobb Újváros fogja körül. Eredete a középkorra nyúlik vissza. Itt fõként kávézók, múzeumok, üzletek találhatók.
Prága fontos szórakoztató központ is.
Karlovy Vary
Meleg gyógyforrásaival világhírû fürdõhely. 12 hasznosított (a város ui. több mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, melyeket gyógyászati célokra használnak.
A városban Viktória korabeli a légkör. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétálóutcát és parkot.
Marienbad
Az itteni - egyébként a 16. századtól ismert és a 17. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsõsorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik, illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a 19. század legelejétõl nyílt lehetõség, amikor felépültek az elsõ, pácienseket szolgáló faházak, Dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor fõapátjának K. K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad, azaz Máriafürdõ nevet a fürdõhely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt hozzá az inspiráció, mely egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt.
Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevû folyó mellett.
Krivoklat
Természeti szépségekben gazdag út vezet Krivoklatba.
A Vár a 13. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késõ gótikus kápolnát, börtönt és kínzókamrát is. A vadászat megszûnt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, ennek mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a 13. századból származó francia stílusú várat.
Kutna Hora
1996 óta a világörökség része. Valamikor - Prága után - Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festõi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális a város legszebb épületei. Kutna Hora bányászata iránt érdeklõdõk ellátogathatnak a bányász múzeumba is.
Országnév: Cseh Köztársaság
Népesség: 10 326 000 fõ
Kiterjedés: 78 864 km2
Fõváros: Prága
Lakosság: cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%), cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%).
Hivatalos nyelv: cseh.
Vallás: római katolikus.
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: cseh korona. 1 CZK = 100 heller. Nemzetközi hitelkártyák hotelekben és éttermekben általában elfogadottak. A külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs.
Idõjárás: kontinentális.
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemzõ. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertõl februárig a hõmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idõ. Nincs száraz évszak. A hosszú, forró nyáron jellemzõek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár (hegyekben 130), valamint az alföldeken köddel.
Étkezés:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával - és persze az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába, a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelõje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint Magyarországon sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. A cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sûrû levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a vumavai savanyú gombalevest, sok gombával.
Sör - Csehországban az egy fõre esõ évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsõk.
Közlekedés:
Prágában három metróvonal hivatott megoldani a tömegközlekedés legszámottevõbb részét. A villamosok, autóbuszok is hozzájárulnak ennek megoldásához. A Petoin-hegyre közlekedõ fogaskerekû is ide tartozik.
Elektromosság: 220 V.
Ünnepek, rendezvények:
Január 1. - Újév, a független Cseh Köztársaság megalakulása.
Húsvét
Július 5. - A szláv apostolok Szent Ciril és Metód
Július 6. - Husz János /1415/
Szeptember 28. - Szent Vencel
December 24. - Karácsony
Sportolási lehetõségek:
A hegyek ideális lehetõséget biztosítanak a túrázás és a hegymászás szerelmeseinek. Csónakázásra is van mód a Sazava folyóban. A síelés népszerû és aránylag olcsó itt.
Fõbb látnivalók:
Prága:
Prága elsõdleges vonzereje sajátos arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum- román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel-, melyeken nem fedezhetõk fel a XX. század nyomai. A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros, az Újváros, a Kisoldal, és a Vár.
A belvárosi utcahálózat központja a Staromestske nám estí (Óvárosi tér). A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, csodás templomok szegélyezik.
Az Óvárost délrõl és keletrõl a tõle nagyobb Újváros fogja körül. Eredete a középkorra nyúlik vissza. Itt fõként kávézók, múzeumok, üzletek találhatók.
Prága fontos szórakoztató központ is.
Karlovy Vary
Meleg gyógyforrásaival világhírû fürdõhely. 12 hasznosított (a város ui. több mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, melyeket gyógyászati célokra használnak.
A városban Viktória korabeli a légkör. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétálóutcát és parkot.
Marienbad
Az itteni - egyébként a 16. századtól ismert és a 17. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsõsorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik, illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a 19. század legelejétõl nyílt lehetõség, amikor felépültek az elsõ, pácienseket szolgáló faházak, Dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor fõapátjának K. K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad, azaz Máriafürdõ nevet a fürdõhely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt hozzá az inspiráció, mely egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt.
Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevû folyó mellett.
Krivoklat
Természeti szépségekben gazdag út vezet Krivoklatba.
A Vár a 13. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késõ gótikus kápolnát, börtönt és kínzókamrát is. A vadászat megszûnt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, ennek mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a 13. századból származó francia stílusú várat.
Kutna Hora
1996 óta a világörökség része. Valamikor - Prága után - Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festõi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális a város legszebb épületei. Kutna Hora bányászata iránt érdeklõdõk ellátogathatnak a bányász múzeumba is.
