Bosznia-Hercegovina információk
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletrõl Szerbia, délrõl Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja.
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódtak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerzõdés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevõ Bosznia-Hercegovinai Föderációból (Federacija Bosne i Hercegovine/Федерација Босне и Херцеговине – elterjedtebb nevén bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségû kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból (Република Српска / Republika Srpska). (A két entitás között megosztott Brèko város és környéke Brèkói körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fõvárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenõrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-fõképviselõ (High Representative; magyarul fõképviselõként is fordítják) kezében összpontosul.
Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletrõl Szerbiával, délkeletrõl pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez.
Az ország két történelmi-földrajzi egységbõl, az északon elterülõ, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevõ) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérõek.
Bosznia-Hercegovina tengerpartja Neumnál
Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentõsek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülõ síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezõk (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.
Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a termõföld, de mezõgazdaségi mûvelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erõforrásai között említendõk a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz valamint a fa és a jelentõs víztömegek. Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsa a 2386 méteren lévõ Magliæ, legalacsonyabb pontja pedig a tenger szintjén van. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán elõforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetû légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdõirtás tartozik. Legmagasabb pontja: Magliæ (2386 m)
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódtak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerzõdés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevõ Bosznia-Hercegovinai Föderációból (Federacija Bosne i Hercegovine/Федерација Босне и Херцеговине – elterjedtebb nevén bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségû kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból (Република Српска / Republika Srpska). (A két entitás között megosztott Brèko város és környéke Brèkói körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fõvárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenõrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-fõképviselõ (High Representative; magyarul fõképviselõként is fordítják) kezében összpontosul.
Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletrõl Szerbiával, délkeletrõl pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez.
Az ország két történelmi-földrajzi egységbõl, az északon elterülõ, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevõ) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérõek.
Bosznia-Hercegovina tengerpartja Neumnál
Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentõsek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülõ síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezõk (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.
Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a termõföld, de mezõgazdaségi mûvelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erõforrásai között említendõk a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz valamint a fa és a jelentõs víztömegek. Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsa a 2386 méteren lévõ Magliæ, legalacsonyabb pontja pedig a tenger szintjén van. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán elõforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetû légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdõirtás tartozik. Legmagasabb pontja: Magliæ (2386 m)
