Ausztrália információk
AUSZTRÁLIA Országnév: Ausztrál Nemzetközösség
Népesség: 20 682 869 (2006. 10. 16.)
Kiterjedés: 7 741 220 km2
Éghajlat: mérsékelt (Új-Dél-Wales, Victoria), trópusi és egyenlítõi (Észak-Ausztrália), szubtrópusi (Queensland), sivatagi (Dél- és Nyugat-Ausztrália) területei is vannak
Fõváros: Canberra
Lakosság: brit eredetû (80%), õslakos (2,2,%), kínai (2,1%), olasz (1,9%), görög (1,4%)
Hivatalos nyelv: angol
Vallás: Ausztráliának nincs hivatalos vallása, a lakosság 68 %-a kereszténynek, ebbõl 27 % római katolikusnak, 21 % anglikánnak vallja magát. A lakosság 4 %-a egyéb vallású, 16 %-a pedig nem vallásos.
Idõeltolódás: három idõzóna található Ausztáliában: GMT+8 óra (Nyugat-Ausztrália), GMT+9,5 óra (Közép-Ausztrália), GMT+10 óra (Queensland, Új-Dél-Wales, Victoria, Tasmania)
Pénznem: ausztrál dollár
Vízum: Szükséges. A vízumot a kiadástól számított egy éven belül kell felhasználni, és országba történõ belépéstõl számítva általában három hónapos tartózkodást tesz lehetõvé.
Borravaló: A szállodai személyzet és a taxisok nem várják el, de szívesen elfogadják. Az éttermekben az ár tartalmazza a 10%-ot.
Történelem:
Nomád, vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytató õslakosok érkeztek az óceánon átkelve Ázsiából, több mint 60 ezer évvel ezelõtt. A partraszállás után hamar alkalmazkodtak az új éghajlati és földrajzi viszonyokhoz, az évszakok változásával együtt költözködtek, és lassan megjelentek az egész kontinensen.
Az európai ember megjelenése a 15. századra tehetõ, amikor is Európa a felfedezések idõszakába lépett, s Ausztrália földjét hamarosan holland és angol tengerészek érték el. 1768-ban az angol James Cook kapitány az Endeavour fedélzetén indult el a déli földrész felkutatására, 1770-ben pedig III. György angol király már hivatalosan is jogot formált a keleti part tulajdonjogára, és ezzel kezdetét vette Ausztrália gyarmatosítása.
A szigorú angliai törvények következményeként a börtönök zsúfoltsága és az amerikai gyarmatok elvesztése a függetlenségi háború során arra ösztönözte az angolokat, hogy büntetõtelepeket alapítsanak az új földrészen. Az elsõ flotta 1788-ban érkezett meg néhány száz fegyenccel és õrrel, s az újonnan érkezõ jövevények a 18. század végére megkezdték az õslakosok kiszorítását szülõföldjükrõl.
A 19. század a kutatások, a felfedezések és a letelepedések idõszaka volt. A század folyamán egyre-másra jöttek létre a különféle telepek és városok kontinens szerte. A partvidék felderítését a belsõ vidékek feltárása és az új kolóniák kialakulása követte. Az ausztrál gyarmatokon az aranyláz kitörésével robbanásszerûen megnõtt a bevándorlók száma az 1850-es években.
A 20. század elsõ jelentõs eseményeként 1901. január 1-jén a hat gyarmat szövetsége megalapította az új nemzetet, az Ausztrál Nemzetközösséget. A szövetség keretében Ausztrália "európai jellegû" maradt és továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn Nagy-Britanniával, és mind a mai napig, ha csak jelképesen is, a brit korona alá tartozik. Az újonnan felállított szövetségi parlament egyik elsõ lépése a bevándorlás korlátozásáról szóló törvény elfogadása volt.
Nagy-Britannia belépését követõen Ausztrália is bekapcsolódott az elsõ, majd a második világháborúba. Ez utóbbit követõen úgy látszott, hogy az ország jövõbeli védelme az erõs gazdaságtól és egy nagyobb lélekszámú lakosságtól függ. A háború utáni bevándorlási program ezért nem csak a brit, hanem más európai bevándorlóknak is kedvezett. A második világháborút követõ 20 évben mintegy 2 millió bevándorló érkezett Ausztráliába.
1950-es évektõl kezdõdõen az egyre gyarapodó lakosság és az ausztrál nyersanyagok iránti nemzetközi kereslet virágzó gazdaságot és magas életszínvonalat biztosított az ország lakossága számára.
Az 1960-as években a háborús sorozás és a vietnámi háború elleni fokozódó ellenállás hatalmas tüntetéskehez vezetett a nagyvárosokban. Ugyanakkor olyan kérdések is napirendre kerültek, mint az õslakosok földjoga és az ingyenes oktatás.
Az 1970-es években sokkal inkább gazdasági, mintsem szociális kérdésekkel foglalkozott a politika. A korszak meghatározó eseménye, az 1982-ben kezdõdött Mabo-per eredményeként 10 évvel késõbb a bíróság eltörölte a terra nullius elméletet - miszerint Ausztrália a senki földje volt az európaiak megérkezésekor - és elismerte, hogy az õslakosok tényleges jogot formálhatnak területeikre. Ekkorra már befejezõdött a támogatott bevándorlási politika, sõt szigorú bevándorlási szabályozás lépett hatályba.
Az 1980-90-es évektõl Ausztrália fõ figyelme Európáról egyre inkább Ázsiára és annak gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódásra terelõdött. Részben ennek következtében 1986-ra minden törvényhozási kapcsolatot megszakított Nagy-Britanniával, és mára a nyugati világ önálló, egyenrangú résztvevõjévé vált.
Közlekedés:
Ausztráliában érvényes a nemzetközi vezetõi engedély. Aki egy évnél tovább tartózkodik az országban, kiválthatja a helyi jogosítványt. Ausztráliában a baloldalon közlekednek a jármûvek. A városokban általában csak egyirányú utak találhatóak. Az úttestre lépve elõbb jobbra, majd balra kell nézni. Az egyirányú forgalomnak köszönhetõen a nagyobb keresztezõdésekben egyszerû a közlekedés, ami számunkra talán szokatlan, de megkönnyíti a gyalogosok dolgát. A közlekedés résztvevõi betartják a szabályokat, mert a kihágásokért hatalmas büntetéseket fizetnek.
Telefonálás:
Ausztráliából bármelyik telefonkészülékrõl haza lehet telefonálni, illetve bármelyik olyan telefon-automatából, melyen szerepel a jelzés: nemzetközi hívásokra is alkalmas. A telefonáláshoz érmék használhatók, illetve a sok helyütt kapható 5, 10, 20 AUD értékû telefonkártyák. Európa hívószáma: 0011, Magyarország hívószáma: 36. A Hungaro Direct szolgáltatás egy speciális elõhívószám segítségével lehetõvé teszi, hogy külföldrõl azonnal a hazai telefonkezelõhöz hívjunk, aki kapcsolja a kért felet. Néhány helyen körülményesebb a telefonbódéból való telefonálás, illetve a szállodák felszámolhatnak pótdíjat a telefonálásért. Fontos, hogy ezek a hívások sokkal olcsóbbak, mintha a hívott felet terhelnénk a hívás díjával. A Hungaro Direct telefonszáma Ausztráliából: 1800 881 360. Az Ausztráliából való telefonálás másik olcsó módja az elõfizetett telefonkártya, mellyel valóban bármelyik telefonkészülékrõl telefonálhatunk, így lakásból, szállodai szobából anélkül, hogy a készüléket terhelnénk a hívás díjával. Ráadásul ezzel a módszerrel olyan olcsó a telefonálás, hogy olykor 70 százalékos a megtakarítás a telefonbódéból való hívással szemben. Az egyperces Magyarországra való hívás ára, akár 2 cent is lehet.
Elektromosság: 220-240 V
Kultúra:
Ausztrália õslakosainak képzõmûvészete és zenéje egyedi és ma is igen népszerû. Az õslakosok közül sokan ajándéktárgyak készítésébõl élnek. Különleges hangszereiket a modern zenészek is alkalmazzák, fõleg a jazzt bolondítják velük szívesen. Sajnos az õslakosok helyzete nem méltányos, az állam elhanyagolja õket. Sokan közülük rossz körülmények között vagy az utcákon élnek, pedig õseik lakták a szigetet már negyvenezer évvel ezelõtt.
Az ausztrál kultúrát az utóbbi ötven évben erõsen befolyásolta az amerikaiak, a szomszédos ázsiai népek és a bevándorlók kultúrája. Mára már a filmezés, az opera, a zene, a festészet, a színház, a tánc és az iparmûvészet területein elért eredményei is nemzetközi elismerést váltottak ki. Több fesztivált is rendeznek az országban, például a Sydney Fesztivált, a Melbourne Fesztivált, zenei fesztiválokat.
A festõmûvészet kezdetei egészen a barlangrajzokig nyúlnak vissza. Az elsõ európai bevándorlók kedvelt témája az ausztrál táj volt, ami késõbb az irodalomban is megjelent, többek között Banjo Peterson és Henry Lawson munkáiban. Nobel díjat egyetlen ausztrál embernek osztottak eddig, õ Patrick White, a XX. század egyik legjelentõsebb írója.
A sport fontos terület az ausztrálok életében. Az éghajlat miatt a szabadidõs sportok a legnépszerûbbek. Nemzetközi versenyeket is rendez az ország, többek között Forma 1 futamot és tenisz kupát.
Sportolási lehetõségek:
Krikett, rögbi, tenisz, foci, bozótjárás, kerékpározás, golf, légi kirándulások, síelés, vadvízi evezés, szörfözés, kajakozás, kenuzás, vitorlázás, horgászat, búvárkodás.
Fõbb látnivalók:
Adelaide
Dél-Ausztrália fõvárosát német telepesek alapították. Sokáig opált bányásztak, és a város az egyik legfontosabb borvidék. A Glenelg Beach-re egy több mint száz éves (utolsó) villamosjárat visz. A városban mûködik német és magyar klub is, a környéken több nemzeti park és botanikus kert is található.
A város külön érdekessége a kétévente, február második és március elsõ felében megrendezésre kerülõ, egy hónapos mûvészeti-kulturális fesztivál, a Fringe Festival. Ennek során naponta akár tucatnyi különbözõ elõadás, esemény látogatói lehetünk. Számtalan hírneves mûvész kap ide meghívást csaknem az összes alkotó, mûvészeti ágból (tánc, zene, színmûvészet, vagy akár a képzõmûvészetek).
Brisbane
Az egyetemérõl is híres város a „korallzátonyos, krokodilos" Queensland fõvárosa. Számos látnivalóval bír, fiatalos hangulat jellemzi. Az állam legészakibb csücskében található Cairns és Townsville azonban jelentõsebb turisztikai látványosságokkal rendelkezik: innen lehet a Nagy Korallzátonyt megtekinteni (mini tengeralattjáróval, léghajóval, nagy hajóval), vagy éppen hajótúrán „felcsurogni" a folyón az esõerdõbe, vagy vadvízi evezésen részt venni. Ide a nagyon magas páratartalom miatt jobb akkor ellátogatni, amikor itt van nyár, mert ott akkor is 30 fok körüli a hõmérséklet.
Canberra
Canberra az ország fõvárosa és az un ACT - Australian Capital Territory központja. Lényeges és egyedi a nyolc év alatt elkészült Parlament épülete, és a War Meorial („Hadtörténeti Múzeum") és a kettõ közötti sugárút, melynek két oldalán háborús emlékmûvek sorakoznak. A két épület között, félúton van a régi parlament épülete. A Telstra Tornyot megmászva gyönyörû kilátásban lehet részünk, amiben a kávézóban üldögélve gyönyörködhetünk. Nem messze a várostól található a Tidbinbilla nemzeti park, ahol többek között azok a hatalmas mûholdak találhatók, melyekkel az ember Holdra lépését közvetítették. Kihagyhatatlan a város állatkertje is, ahol van kenguru- és emusimogató is.
Darwin
Az Északi Terület (Northern Territory) fõvárosában a monszunos, esõs évszak novembertõl áprilisig, a száraz évszak májustól októberig tart. Ez a terület magában foglalja az egész „központi" sivatagot. Itt található a leghíresebb nemzeti park is, a Kakadu Nemzeti Park, ahol számos csodára lelhetünk. Erre található az Ayers Szikla, vagy más néven Uluru is. Megmászása lehetséges, bár az õslakosok ellenzik, hogy turisták lepjék el, hiszen korábban szent hely volt.
Hobart
Hobart, és az állam, Tazmánia a kihalófélben lévõ tasmán ördög hazája. Új-Zélandhoz hasonló, természetes szépségekben bõvelkedõ terület, tele furcsábbnál furcsább, „túlvilágian" szép hegyekkel, erdõkkel és persze nemzeti parkokkal. Ez a terület egyébként szomorú mementó a fehér ember gyarmatosításáról is: az itteni õslakosokat mind egy szálig kiirtották, egyetlen leszármazottjuk sem maradt. Kultúrájuk, nyelvük, számos állattal együtt (un. tasmán tigris, vagy Thylacine) eltûnt a Föld színérõl. Manapság élnek bennszülött származású emberek a szigeten, de õk már nem tazmániaiak.
Melbourne
Victoria állam fõvárosa a lehetõ legváltozatosabb lakossággal rendelkezik: 233 különbözõ országból származnak, több mint 180 nyelvet és nyelvjárást beszélnek. Mérsékelt éghajlatával, remek elhelyezkedésével igen szép város, tele látnivalóval. Jellemzõ kép Melbourne-rõl a rengeteg zöld között megbúvó sok-sok felhõkarcoló. A városban mûködik magyar rádió is, és magyar iskolákat is találunk, még a környezõ városokban is. A Melbourne Egyetem az ország második legrégebben alapított egyeteme. Divatfesztiváloknak, autóversenyeknek és zenei rendezvényeknek is otthont ad a város.
Perth
A nyugodt, hangulatos nagyváros az ország nyugati felén található. Nagy kiterjedésû zöldövezete a Kings Park, melynek közelében Ausztrália hatodik legmagasabb épülete található. Az Indiai óceán partján fekvõ várost a Swan folyó szeli ketté. A mediterrán éghajlatnak megfelelõen a nyár decembertõl februárig tart, és száraz, meleg idõjárás jellemzi, a tél csapadékos és hûvös. A városban több egyetem is van. Pezsgõ zenei élet jellemzi: rock-fesztiválokat rendeznek, és a város több híres zenekarnak is az otthona.
Sydney
Új-Dél-Wales állam fõvárosa az ország legnagyobb kiterjedésû városa. Az Utzon-féle Operaház, vagy a Darling Harbour-ban található Oceanográfiai és a Tengerészeti Múzeumok kihagyhatatlanok. Rengeteg más múzeum, színházak, mozik találhatóak városszerte. Több egyetem is alapult a városban, köztük az országban az elsõként alapított Sydney Egyetem. A várost parkok tarkítják, ahol sétálgatni igazi kikapcsolódás. A Barátság Kínai Kertje a távol-keletre röpít, a Botanikus Kert és a Hyde Park Sydney gyöngyszemei. Az állatkertbe az Operaháztól közvetlenül hajóval is el lehet jutni, ahol az õshonos ausztrál állatoktól kezdve mindenféle faj megtalálható. Több öböl van a város körül, ahol a szörf szerelmesei kedvükre lovagolhatják a hullámokat. Cápaveszély ritkán fordult elõ, de olykor ezekre a partokra is betéved egy-egy félelmet keltõ ragadozó. Nem messze a várostól északra és délre találjuk a legfelkapottabb üdülõövezeteket (pld. Sydeny South Coast), pl. Ulladulla városát.
Népesség: 20 682 869 (2006. 10. 16.)
Kiterjedés: 7 741 220 km2
Éghajlat: mérsékelt (Új-Dél-Wales, Victoria), trópusi és egyenlítõi (Észak-Ausztrália), szubtrópusi (Queensland), sivatagi (Dél- és Nyugat-Ausztrália) területei is vannak
Fõváros: Canberra
Lakosság: brit eredetû (80%), õslakos (2,2,%), kínai (2,1%), olasz (1,9%), görög (1,4%)
Hivatalos nyelv: angol
Vallás: Ausztráliának nincs hivatalos vallása, a lakosság 68 %-a kereszténynek, ebbõl 27 % római katolikusnak, 21 % anglikánnak vallja magát. A lakosság 4 %-a egyéb vallású, 16 %-a pedig nem vallásos.
Idõeltolódás: három idõzóna található Ausztáliában: GMT+8 óra (Nyugat-Ausztrália), GMT+9,5 óra (Közép-Ausztrália), GMT+10 óra (Queensland, Új-Dél-Wales, Victoria, Tasmania)
Pénznem: ausztrál dollár
Vízum: Szükséges. A vízumot a kiadástól számított egy éven belül kell felhasználni, és országba történõ belépéstõl számítva általában három hónapos tartózkodást tesz lehetõvé.
Borravaló: A szállodai személyzet és a taxisok nem várják el, de szívesen elfogadják. Az éttermekben az ár tartalmazza a 10%-ot.
Történelem:
Nomád, vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytató õslakosok érkeztek az óceánon átkelve Ázsiából, több mint 60 ezer évvel ezelõtt. A partraszállás után hamar alkalmazkodtak az új éghajlati és földrajzi viszonyokhoz, az évszakok változásával együtt költözködtek, és lassan megjelentek az egész kontinensen.
Az európai ember megjelenése a 15. századra tehetõ, amikor is Európa a felfedezések idõszakába lépett, s Ausztrália földjét hamarosan holland és angol tengerészek érték el. 1768-ban az angol James Cook kapitány az Endeavour fedélzetén indult el a déli földrész felkutatására, 1770-ben pedig III. György angol király már hivatalosan is jogot formált a keleti part tulajdonjogára, és ezzel kezdetét vette Ausztrália gyarmatosítása.
A szigorú angliai törvények következményeként a börtönök zsúfoltsága és az amerikai gyarmatok elvesztése a függetlenségi háború során arra ösztönözte az angolokat, hogy büntetõtelepeket alapítsanak az új földrészen. Az elsõ flotta 1788-ban érkezett meg néhány száz fegyenccel és õrrel, s az újonnan érkezõ jövevények a 18. század végére megkezdték az õslakosok kiszorítását szülõföldjükrõl.
A 19. század a kutatások, a felfedezések és a letelepedések idõszaka volt. A század folyamán egyre-másra jöttek létre a különféle telepek és városok kontinens szerte. A partvidék felderítését a belsõ vidékek feltárása és az új kolóniák kialakulása követte. Az ausztrál gyarmatokon az aranyláz kitörésével robbanásszerûen megnõtt a bevándorlók száma az 1850-es években.
A 20. század elsõ jelentõs eseményeként 1901. január 1-jén a hat gyarmat szövetsége megalapította az új nemzetet, az Ausztrál Nemzetközösséget. A szövetség keretében Ausztrália "európai jellegû" maradt és továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn Nagy-Britanniával, és mind a mai napig, ha csak jelképesen is, a brit korona alá tartozik. Az újonnan felállított szövetségi parlament egyik elsõ lépése a bevándorlás korlátozásáról szóló törvény elfogadása volt.
Nagy-Britannia belépését követõen Ausztrália is bekapcsolódott az elsõ, majd a második világháborúba. Ez utóbbit követõen úgy látszott, hogy az ország jövõbeli védelme az erõs gazdaságtól és egy nagyobb lélekszámú lakosságtól függ. A háború utáni bevándorlási program ezért nem csak a brit, hanem más európai bevándorlóknak is kedvezett. A második világháborút követõ 20 évben mintegy 2 millió bevándorló érkezett Ausztráliába.
1950-es évektõl kezdõdõen az egyre gyarapodó lakosság és az ausztrál nyersanyagok iránti nemzetközi kereslet virágzó gazdaságot és magas életszínvonalat biztosított az ország lakossága számára.
Az 1960-as években a háborús sorozás és a vietnámi háború elleni fokozódó ellenállás hatalmas tüntetéskehez vezetett a nagyvárosokban. Ugyanakkor olyan kérdések is napirendre kerültek, mint az õslakosok földjoga és az ingyenes oktatás.
Az 1970-es években sokkal inkább gazdasági, mintsem szociális kérdésekkel foglalkozott a politika. A korszak meghatározó eseménye, az 1982-ben kezdõdött Mabo-per eredményeként 10 évvel késõbb a bíróság eltörölte a terra nullius elméletet - miszerint Ausztrália a senki földje volt az európaiak megérkezésekor - és elismerte, hogy az õslakosok tényleges jogot formálhatnak területeikre. Ekkorra már befejezõdött a támogatott bevándorlási politika, sõt szigorú bevándorlási szabályozás lépett hatályba.
Az 1980-90-es évektõl Ausztrália fõ figyelme Európáról egyre inkább Ázsiára és annak gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódásra terelõdött. Részben ennek következtében 1986-ra minden törvényhozási kapcsolatot megszakított Nagy-Britanniával, és mára a nyugati világ önálló, egyenrangú résztvevõjévé vált.
Közlekedés:
Ausztráliában érvényes a nemzetközi vezetõi engedély. Aki egy évnél tovább tartózkodik az országban, kiválthatja a helyi jogosítványt. Ausztráliában a baloldalon közlekednek a jármûvek. A városokban általában csak egyirányú utak találhatóak. Az úttestre lépve elõbb jobbra, majd balra kell nézni. Az egyirányú forgalomnak köszönhetõen a nagyobb keresztezõdésekben egyszerû a közlekedés, ami számunkra talán szokatlan, de megkönnyíti a gyalogosok dolgát. A közlekedés résztvevõi betartják a szabályokat, mert a kihágásokért hatalmas büntetéseket fizetnek.
Telefonálás:
Ausztráliából bármelyik telefonkészülékrõl haza lehet telefonálni, illetve bármelyik olyan telefon-automatából, melyen szerepel a jelzés: nemzetközi hívásokra is alkalmas. A telefonáláshoz érmék használhatók, illetve a sok helyütt kapható 5, 10, 20 AUD értékû telefonkártyák. Európa hívószáma: 0011, Magyarország hívószáma: 36. A Hungaro Direct szolgáltatás egy speciális elõhívószám segítségével lehetõvé teszi, hogy külföldrõl azonnal a hazai telefonkezelõhöz hívjunk, aki kapcsolja a kért felet. Néhány helyen körülményesebb a telefonbódéból való telefonálás, illetve a szállodák felszámolhatnak pótdíjat a telefonálásért. Fontos, hogy ezek a hívások sokkal olcsóbbak, mintha a hívott felet terhelnénk a hívás díjával. A Hungaro Direct telefonszáma Ausztráliából: 1800 881 360. Az Ausztráliából való telefonálás másik olcsó módja az elõfizetett telefonkártya, mellyel valóban bármelyik telefonkészülékrõl telefonálhatunk, így lakásból, szállodai szobából anélkül, hogy a készüléket terhelnénk a hívás díjával. Ráadásul ezzel a módszerrel olyan olcsó a telefonálás, hogy olykor 70 százalékos a megtakarítás a telefonbódéból való hívással szemben. Az egyperces Magyarországra való hívás ára, akár 2 cent is lehet.
Elektromosság: 220-240 V
Kultúra:
Ausztrália õslakosainak képzõmûvészete és zenéje egyedi és ma is igen népszerû. Az õslakosok közül sokan ajándéktárgyak készítésébõl élnek. Különleges hangszereiket a modern zenészek is alkalmazzák, fõleg a jazzt bolondítják velük szívesen. Sajnos az õslakosok helyzete nem méltányos, az állam elhanyagolja õket. Sokan közülük rossz körülmények között vagy az utcákon élnek, pedig õseik lakták a szigetet már negyvenezer évvel ezelõtt.
Az ausztrál kultúrát az utóbbi ötven évben erõsen befolyásolta az amerikaiak, a szomszédos ázsiai népek és a bevándorlók kultúrája. Mára már a filmezés, az opera, a zene, a festészet, a színház, a tánc és az iparmûvészet területein elért eredményei is nemzetközi elismerést váltottak ki. Több fesztivált is rendeznek az országban, például a Sydney Fesztivált, a Melbourne Fesztivált, zenei fesztiválokat.
A festõmûvészet kezdetei egészen a barlangrajzokig nyúlnak vissza. Az elsõ európai bevándorlók kedvelt témája az ausztrál táj volt, ami késõbb az irodalomban is megjelent, többek között Banjo Peterson és Henry Lawson munkáiban. Nobel díjat egyetlen ausztrál embernek osztottak eddig, õ Patrick White, a XX. század egyik legjelentõsebb írója.
A sport fontos terület az ausztrálok életében. Az éghajlat miatt a szabadidõs sportok a legnépszerûbbek. Nemzetközi versenyeket is rendez az ország, többek között Forma 1 futamot és tenisz kupát.
Sportolási lehetõségek:
Krikett, rögbi, tenisz, foci, bozótjárás, kerékpározás, golf, légi kirándulások, síelés, vadvízi evezés, szörfözés, kajakozás, kenuzás, vitorlázás, horgászat, búvárkodás.
Fõbb látnivalók:
Adelaide
Dél-Ausztrália fõvárosát német telepesek alapították. Sokáig opált bányásztak, és a város az egyik legfontosabb borvidék. A Glenelg Beach-re egy több mint száz éves (utolsó) villamosjárat visz. A városban mûködik német és magyar klub is, a környéken több nemzeti park és botanikus kert is található.
A város külön érdekessége a kétévente, február második és március elsõ felében megrendezésre kerülõ, egy hónapos mûvészeti-kulturális fesztivál, a Fringe Festival. Ennek során naponta akár tucatnyi különbözõ elõadás, esemény látogatói lehetünk. Számtalan hírneves mûvész kap ide meghívást csaknem az összes alkotó, mûvészeti ágból (tánc, zene, színmûvészet, vagy akár a képzõmûvészetek).
Brisbane
Az egyetemérõl is híres város a „korallzátonyos, krokodilos" Queensland fõvárosa. Számos látnivalóval bír, fiatalos hangulat jellemzi. Az állam legészakibb csücskében található Cairns és Townsville azonban jelentõsebb turisztikai látványosságokkal rendelkezik: innen lehet a Nagy Korallzátonyt megtekinteni (mini tengeralattjáróval, léghajóval, nagy hajóval), vagy éppen hajótúrán „felcsurogni" a folyón az esõerdõbe, vagy vadvízi evezésen részt venni. Ide a nagyon magas páratartalom miatt jobb akkor ellátogatni, amikor itt van nyár, mert ott akkor is 30 fok körüli a hõmérséklet.
Canberra
Canberra az ország fõvárosa és az un ACT - Australian Capital Territory központja. Lényeges és egyedi a nyolc év alatt elkészült Parlament épülete, és a War Meorial („Hadtörténeti Múzeum") és a kettõ közötti sugárút, melynek két oldalán háborús emlékmûvek sorakoznak. A két épület között, félúton van a régi parlament épülete. A Telstra Tornyot megmászva gyönyörû kilátásban lehet részünk, amiben a kávézóban üldögélve gyönyörködhetünk. Nem messze a várostól található a Tidbinbilla nemzeti park, ahol többek között azok a hatalmas mûholdak találhatók, melyekkel az ember Holdra lépését közvetítették. Kihagyhatatlan a város állatkertje is, ahol van kenguru- és emusimogató is.
Darwin
Az Északi Terület (Northern Territory) fõvárosában a monszunos, esõs évszak novembertõl áprilisig, a száraz évszak májustól októberig tart. Ez a terület magában foglalja az egész „központi" sivatagot. Itt található a leghíresebb nemzeti park is, a Kakadu Nemzeti Park, ahol számos csodára lelhetünk. Erre található az Ayers Szikla, vagy más néven Uluru is. Megmászása lehetséges, bár az õslakosok ellenzik, hogy turisták lepjék el, hiszen korábban szent hely volt.
Hobart
Hobart, és az állam, Tazmánia a kihalófélben lévõ tasmán ördög hazája. Új-Zélandhoz hasonló, természetes szépségekben bõvelkedõ terület, tele furcsábbnál furcsább, „túlvilágian" szép hegyekkel, erdõkkel és persze nemzeti parkokkal. Ez a terület egyébként szomorú mementó a fehér ember gyarmatosításáról is: az itteni õslakosokat mind egy szálig kiirtották, egyetlen leszármazottjuk sem maradt. Kultúrájuk, nyelvük, számos állattal együtt (un. tasmán tigris, vagy Thylacine) eltûnt a Föld színérõl. Manapság élnek bennszülött származású emberek a szigeten, de õk már nem tazmániaiak.
Melbourne
Victoria állam fõvárosa a lehetõ legváltozatosabb lakossággal rendelkezik: 233 különbözõ országból származnak, több mint 180 nyelvet és nyelvjárást beszélnek. Mérsékelt éghajlatával, remek elhelyezkedésével igen szép város, tele látnivalóval. Jellemzõ kép Melbourne-rõl a rengeteg zöld között megbúvó sok-sok felhõkarcoló. A városban mûködik magyar rádió is, és magyar iskolákat is találunk, még a környezõ városokban is. A Melbourne Egyetem az ország második legrégebben alapított egyeteme. Divatfesztiváloknak, autóversenyeknek és zenei rendezvényeknek is otthont ad a város.
Perth
A nyugodt, hangulatos nagyváros az ország nyugati felén található. Nagy kiterjedésû zöldövezete a Kings Park, melynek közelében Ausztrália hatodik legmagasabb épülete található. Az Indiai óceán partján fekvõ várost a Swan folyó szeli ketté. A mediterrán éghajlatnak megfelelõen a nyár decembertõl februárig tart, és száraz, meleg idõjárás jellemzi, a tél csapadékos és hûvös. A városban több egyetem is van. Pezsgõ zenei élet jellemzi: rock-fesztiválokat rendeznek, és a város több híres zenekarnak is az otthona.
Sydney
Új-Dél-Wales állam fõvárosa az ország legnagyobb kiterjedésû városa. Az Utzon-féle Operaház, vagy a Darling Harbour-ban található Oceanográfiai és a Tengerészeti Múzeumok kihagyhatatlanok. Rengeteg más múzeum, színházak, mozik találhatóak városszerte. Több egyetem is alapult a városban, köztük az országban az elsõként alapított Sydney Egyetem. A várost parkok tarkítják, ahol sétálgatni igazi kikapcsolódás. A Barátság Kínai Kertje a távol-keletre röpít, a Botanikus Kert és a Hyde Park Sydney gyöngyszemei. Az állatkertbe az Operaháztól közvetlenül hajóval is el lehet jutni, ahol az õshonos ausztrál állatoktól kezdve mindenféle faj megtalálható. Több öböl van a város körül, ahol a szörf szerelmesei kedvükre lovagolhatják a hullámokat. Cápaveszély ritkán fordult elõ, de olykor ezekre a partokra is betéved egy-egy félelmet keltõ ragadozó. Nem messze a várostól északra és délre találjuk a legfelkapottabb üdülõövezeteket (pld. Sydeny South Coast), pl. Ulladulla városát.
