Ön is mindig fázik a repülőn? Bedugul a füle? Elmondjuk miért!
A mai utasszállító repülőgépek kabinjában 10-12 ezer méteres utazómagasságban túlnyomás uralkodik, ugyanis ebben a magasságban már annyira ritka a levegő és olyan alacsony az oxigéntartalma, hogy azt az emberi szervezet már nem viseli el.
Technikai okok miatt azonban a fedélzeti légnyomás nem egyezik meg a tengerszinten szokásossal, megközelítőleg 1600-2300 méteren mérhető tartományba esik, emiatt enyhe oxigénhiányos állapot, azaz hypoxia alakul ki. Szervezetünk sem hagyja ezt válaszreakció nélkül, észrevétlenül szaporább lélegzetvétellel igyekszik a megfelelő mennyiségű oxigénhez jutni.
A repülőgép kabinjában a fel- illetve leszálláskor folyamatosan változik a nyomás, emelkedéskor pl. dobhártyafeszülést érezhetünk, azonban a fülben lévő nagyobb nyomás miatt anatómiai okok következtében magától távozik a levegő a fülkürtön keresztül, azonban leszálláskor mindenképpen ügyeljünk arra, hogy nyeléssel aktív módon segítsük a nyomás kiegyenlítését!
Nem maradt más hátra, hogy a jégverem effektusra is magyarázattal szolgáljunk. Cikkünk elején már magyarázatot kaptunk arra, hogy mi történik velünk a kabinban a légnyomásváltozás következtében. Kutatások bizonyítják, hogy komoly összefüggés van az ájulás illetve a repülőgép kabinjában uralkodó nyomás és hőmérséklet között. A gép fedélzetén uralkodó mesterséges körülmények miatt jóval könnyebben ájulnak el még a teljesen egészséges emberek is, mint a földön. Ha pedig nő a kabinnyomás és a hőmérséklet, az tovább növeli a rövid eszméletvesztés kockázatát. Emiatt a repülőgépek személyzete biztonsági okokból, inkább néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletre állítja a kabin hőmérsékletét, így csökkentve az egészségügyi kockázatot.
Amennyiben nem szeretné egy kiadós megfázással kezdeni a nyaralását, azt javasoljuk, hogy repüléshez igyekezzen rétegesen felöltözni!
Ha tetszett, akkor tiszteljen meg egy like-al! Köszönöm!
