Horvátország partvonala, csodálatos öblei és szigetei a Földközi-tenger legcsodálatosabb területei közé tartoznak. Az itt élõknek az idegenforgalom a legfõbb bevételi forrása. Számos, különleges, tengeri ínyencséget ajánló hangulatos kisvendéglõ barátságos kiszolgálással várja a vendégeket. Rövid utazással egy egészen más világba csöppenhetünk: mediterrán mentalitás, melengetõ éghajlat, csodálatos szigetek, csillogó tenger és szikrázó napfény - ez Horvátország.

Országnév: Horvátország
Népesség: 4 784 000 fõ
Kiterjedés: 56 538 km2
Fõváros: Zágráb
Lakosság: horvát (78,1%), szerb (12,2%), mohamedán délszláv (bosnyák) (0,9%), magyar (0,5%), szlovén (0,5%), egyéb (7,8%).
Hivatalos nyelv: horvát.
Vallás: római katolikus (76,5%), szerb-ortodox (11,1%), protestáns (1,4%), mohamedán (1,2%).
Pénznem: 1 kuna = 100 lipa. 1 €UR = 7,5 kuna, 1 kuna = kb. 34 Ft. Minden bank foglalkozik pénzváltással, de léteznek kizárólag pénzváltóhelyek is. Horvátországban az általánosan ismert hitelkártyákkal - Eurocard/Mastercard, Diners, American Express és Visa - való fizetés általánosan elterjedt.
Vízum: nem szükséges
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. A csapvíz fogyasztható az ország egész területén, különleges egészségügyi elõírások nincsenek.
Idõjárás:
A horvát tengerpart április és október között a legszebb. Nyáron a levego homérséklete elérheti a 38 C-t is, ugyanakkor a tengervíz homérséklete kellemes 26 C-os. Március meghozza a tavaszi napsütést, olykor záporral együtt, míg a kora osz, szeptemberben és októberben a csendes pihenést kedvelo vendégeknek nyújt ideális lehetoséget. Utóidényben az idojárás még mindig kiegyensúlyozott és a tengervíz homérséklete is kellemes. Télen, tekintet nélkül az enyhe földközi-tengeri éghajlatra, szükség van melegebb holmira is. Noha a homérséklet szinte soha nem esik 0 fokig, a szél igen erõs lehet.
Öltözködés: könnyû nyári ruházat javasolt.

Étkezés: A horvátok nagyon kedvelik a fûszeres ételeket, hal és sajt gyakran kerül az asztalukra. Az országban járva érdemes megkóstolni a húsos-sajtos lepényt, a bureket, a rákból készült prstacit, és a dalmát rizses halat, a brodetet. Foképp az ország belsejében kedvelt a manistra od bobica (bab-és kukoricaleves), valamint a stuckle, azaz a sajttekercs.
A dalmát konyha - az élelmiszerek választását és elkészítését illetoen egyaránt - kielégít minden, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos nutricista követelményt és orvosi javaslatot.
A dalmát háziasszony ételkínálatát a különféle hal-, kagyló- és rákfélék, a polip, a tintahal, az olivaolaj, valamint a sózott, friss olajbogyó, a zöldségfélék, vadon termo növények és aromatikus füvek, valamint a mandula, füge, szolo, a méz, a mazsola és számos különféle déligyümölcs képezi. Egyedülálló a szél szárította dalmát sonka, birkatejbol készült sajttal, valamint a parázs alatt sült bárányhús. Mindehhez érdemes megkóstolni kísérõnek a sziget vörös és fehér borait, melyek közül némelyik a világ tíz legjobb bora közé tartozik.

Közlekedés: Horvátországban jobb oldalon bonyolódik a forgalom. Amennyiben a közlekedési táblák mást nem jeleznek, autópályákon, félautóutakon 130 km/h a maximális megengedett sebesség, kétsávos autóutakon 100 km/h, lakott területeken 50 km/h, lakott területeken kívül pedig 80 km/h. A pénzbüntetés mértéke a szabálysértés fokától függ. A vérben 0,5 ppm a megengedett alkoholszint.

Elektromosság: 220 V.

Vásárlás:
Jellegzetes szuvenír a hagyományos kézimunka, a csipke (asztalterítõ, ruha) és a dísztárgyak, melyek ezüstbõl, kagylóból és tengeri korallból készülnek.

Ünnepek, rendezvények:
Zágrábi Nyári Játékok (július 1. - augusztus 15.)
Nemzetközi Folklór Szemle, Zágráb (július 19 - 23.)
Nemzetközi Gyermekfesztivál, Sibenik (június 24. - július 8.)
Dubrovniki Nyári Játékok (július 10. - augusztus 15.)
Dakovoi Hímzési Napok (június 30. - július 2.)
Spliti Nyár (július, augusztus)
Szent Donát Zenei Esték, Zadar (július 4. - augusztus 6.)
Osori Zenei Esték (július 8. - augusztus 26.)
Sinji Alka (augusztus 6.)
Isztriai Kulturális Nyár (a szezon során)
Vinkovcii õsz (szeptember 22. - szeptember 24.)

Sportolási lehetõségek:

Búvárkodás
A horvát tengerparton és a szigetek körül mintegy 85 hivatalosan jegyzett és jól leírt búvárterep létezik, ahol elsüllyedt ókori gályák maradványait, függoleges sziklákon tenyészo fantasztikus korallmezoket, lenyûgözo vízalatti barlangjáratokat, halrajok lakta hadihajó-maradványokat - és még egy sor varázslatos dolgot csodálhatunk meg búvárszemüvegünk plexijén át.
Búvárkodás csak a Horvát Búvárszövetség által kiállított érvényes búvárigazolvány birtokában engedélyezett. Az igazolványt beszerezhetjük valamennyi hivatalos búvárközpontban. Az igazolvány 1 évig érvényes, és a nemzetközileg elismert búváriskolák által kiadott búvárképesítési igazolás ellenében állítják ki. A merüloterepet elozoleg mindig meg kell jelölni a felszínen (zászlóval, vagy valamilyen úszó dologgal). Légpalackos merülésnél az engedélyezett maximum mélység 4O m.

Fõbb látnivalók:

Dalmácia:
Csodálatos partszakaszai és festõi szigetei miatt turisták ezrei látogatják a dalmát tengerpartot. A kristálytiszta tengervíz, a pompás sziklás, illetve homokos strandok mindegyike felhõtlen pihenést biztosít a nyaralni vágyóknak.

Isztriai-félsziget:
A félsziget a tengerbe nyúló földnyelveken elhelyezkedõ tengerparti településeirõl ismert. Különösen kedvelt üdülõhelynek számít Rovinj és Porec, melyek városképe nagyrészt teljesen érintetlen maradt, és az 500 éves velencei uralom hatását tükrözi. A régió természeti szépségei és remek klímája a pihenni vágyó vendégek minden igényét kielégitik.

Kvarner-öböl és szigetei:
A Kvarner-öböl, különösen Opatija, az Osztrák-Magyar Monarchia idején az uralkodó osztály közkedvelt gyógyhelye volt.
Az itt elterülõ szigetek - Krk, Rab, Cres, Losinj - is évtizedek óta csalogatják a nyaralni vágyókat.