Országnév: Norvég Királyság
Népesség: 4,6 millió fő
Lakosság: norvég, számi (20 000 fő)
Kiterjedés: 385 199 km² (ebből víz 6, 00 %)
Éghajlat: Norvégia éghajlata nagy ingadozásokat mutat évről-évre, különösen a legészakibb részeken, melyek a mérsékelt égöv szélén húzódnak. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -51°C-ot, az észak-norvégiai Kárá±johka-Karasjokban mérték. Az éves átlaghőmérséklet a nyugati part mentén mért 8°C és a hegyekben regisztrált fagypont alatti hőmérséklet között ingadozik. A legnagyobb hidegeket januárban és februárban mérik, a legnagyobb melegeket pedig július közepén regisztrálják az ország belsejében. A part mentén és a hegyekben valamivel később köszönt be az igazi nyár. A hegyektől keletre fekvő részeken lehulló csapadék éves átlaga 300 mm alatt marad. A tenger felől érkező legnagyobb csapadékmennyiség Norvégia nyugati partjai mentén hull, és akár az éves 3 000 mm-t is elérheti. A legfontosabb mezőgazdasági területeken 500 és 1 000 mm között van az éves csapadékmennyiség, és a legtöbb eső júliusban és augusztusban hull.
Főváros: Oslo
Hivatalos nyelv: norvég
Vallás: Norvégiában a vallás gyakorlása többnyire a magánszférához tartozik. A lakosság mintegy 88 százaléka tagja a norvég államegyháznak, azonban csak 10 %-a vesz részt havi egy alkalomnál gyakrabban istentiszteleten vagy más hitélethez kapcsolódó rendezvényen. Norvégiában az evangélikus-lutheránus egyház képezi a hivatalos protestáns államegyházat. A lakosság mintegy 5,9 százaléka egyéb vallási közösség tagja, 6,2 százaléka pedig nem tartozik semmilyen vallási felekezethez. Az államegyházon kívül a legnagyobb vallási és világnézeti csoportosulások sorrendben: a humanista mozgalom, melyet a Norvég Humanista Társaság (63 000) képvisel, az iszlám (60 000), a pünkösdista mozgalom (45 000), a római katolikus egyház (40 000), az evangélikus-lutheránus szabad egyház (20 000), a metodisták (13 000) és néhány kisebb szabad egyház.
Időeltolódás: UTC +1 (NYISZ: +2)
Pénznem: Norvég korona (NOK)
Vízum: Magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak Norvégiába, és legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak engedély nélkül az ország területén.
Borravaló: Vendéglőben 10%, ha nincs feltüntetve a kiszolgálás díja; a hordárnak 1$-t szokás adni csomagonként. A taxi esetén a viteldíj felkerekítése jellemző.
Történelem:
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.
1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, így az ismét - 1905. június 7-ig - Svédországgal került perszonálunióba.
1905. november 18-án született meg az önálló Norvég Királyság.
A NATO-nak 1949 óta tagja az ország.
Telefonálás: NeoPhone telefonkártyával fülkéből, vezetékes- és mobiltelefonról is 55 Ft-os percdíjjal lehet haza telefonálni Magyarországra.
Elektromosság: 220 V
Kultúra: A fiatal norvég állam tengeri nemzetként különösen jelentős történelmi múltra tekinthet vissza. Norvégia négyszáz éven át Dánia része volt, ennek ellenére sikerült megőriznie saját markáns kulturális hagyományait, melyek a külföldről érkező hatásokkal együtt páratlan sokszínűséget eredményeztek. Ez nemcsak múzeumokban és képtárakban, hanem magán a norvég tájon is megfigyelhető.
A zene, az irodalom és a képzőművészet mellett a norvég kultúra alapvető eleme a hagyományos népviselet, norvég szóval bunad, melyet minden norvég büszkén ölt magára különleges alkalmakon, például esküvőkön, keresztelőkön és természetesen május 17-én, Norvégia nemzeti ünnepén.
Norvégia őslakói, a számik napjainkban kisebbséget alkotnak. Saját parlamentjük van és főleg Észak-Norvégia Finnmark megyéjében élnek. A számik tradícionális megélhetési forrása a rénszarvastenyésztés, a vadászat és a halászat, de ma már egyre többeknek biztosít munkát a virágzó idegenforgalom is. Büszkék ősi örökségükre, járatosak a kézműves mesterségekben és gyönyörű dísztárgyakat készítenek.
(Szerző: Norvég Turisztikai Tanács)
A tipikus norvég ételek a laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). Karácsonykor nagyon kedvelt a lutefisk (főtt, aszpikos tőkehal). Kedvenc sajtjuk a barna színű, édeskés ízű geitost, ehhez szívesen fogyasztanak heringet. Alkoholt ne keressünk az országban, mert mint más skandináv országban itt sem könnyű hozzájutni.
Sportolási lehetőségek:
Mivel télen az egész országot belepi a hó és a jég, a sísportok, például a sífutás és a síugrás nagy népszerűségnek örvendenek Norvégiában. A jégkorcsolyázás is hasonlóan kedvelt sportág.

Főbb látnivalók:
Osló a legrégibb skandináv főváros, melyet Harald Hardrada 1050-ben alapított. A város 1624-ben leégett, teljesen újjá kellett építeni. Korábban Christianiának hívták, mai nevét 1925 óta viseli. Amit feltétlenül látni kell Oslóban, az az Akaershus Erőd és Kastély, amely ma a norvég Kitartás Múzeumának is helyet ad. Az épületben gyakran rendeznek színházi előadásokat, koncerteket és táncfesztiválokat. A Vigeland Park természeti szépségével nyugodt környezetet biztosít a piknikelő kirándulóknak, és helyet ad Gustav Vigeland szobrának és a Viegelandnak emléket állító Múzeumnak is. A Nemzeti Színház, amelynek különlegessége a rokokó előtér, szintén a parkban található. A Munch Múzeumban Norvégia leghíresebb művészének 5000 darab képe és rajza van kiállítva. A művész leghíresebb képe viszont nem itt, hanem a Nemzeti Galériában tekinthető meg.
Risor Norvégia legfestőibb kis halászfaluja. A környéken lévő kis szigeteket érdemes, az amúgy nem túl drága vízitaxikkal meglátogatni. A kicsi szigetek közül szépségével kiemelkedik Stangholmen, amelyen egy kis öreg épületben étterem és bár működik.
Bergen
Közép-Norvégia történelmi városa Bergen, amely kulturális légkörével igen kellemes turistacélpont, főleg azoknak, akik a fjordok szépségeiben szeretnének gyönyörködni. Innen könnyedén megközelíthető az ország leghosszabb fjordja, a Sognefjord és a legmélyebb, a Hardangerfjord , valamint a Jostedalsbreen gleccser és a Geirangerfjord vízesései. Szintén nem messze található a felhővel borított Tollveggen hegy , mely a hegymászók paradicsoma.
Tromso
Különleges, vidám hangulatával csalogatja a turistákat. Utcai zenészek, pubok, kulturális események színesítik a város turisztikai kínálatát. A Tromso Múzeum igen élethűen mutatja be a lappok életét és szokásait. Síelési lehetőség a mögötte elterülő hegyekben van.
Jotunheimen Nemzeti Park
A Jotunheimen Nemzeti Park Norvégia legvadabb turisztikai célpontja. Sogndal és Lom városok között, Közép-Norvégiában helyezkedik el. Több mint 60 gleccserével, vízeséseivel, völgyeivel, mély tavaival valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Az ide vezető úton rengeteg szálláshely várja a kirándulókat.