Beutazási feltételek

Beutazáshoz érvényes útlevél, vagy Uniós tagságunk révén új típusú kártyás személyi igazolvány is elegendő. Az útlevélnek a visszaúttól számítva még 3 hónapig érvényesnek kell lennie. Görögországot, amely a nyugati kultúra bölcsőjeként mindig is az igényes, kultúra iránt érdeklődő utazók klasszikus célpontja volt, az utóbbi időben már mint igen vonzó nyaralóhelyet is felfedezték a turisták. Már nemcsak az európai kulturális és szellemi élet gyökereihez visszavezető ókori helyszínek vonzzák a külföldieket, hanem a fantasztikus táj, a szigetvilág mediterrán bája, a görög emberek vendégszerete, valamint a számos kiváló strand is.

Országnév: Görögország

Népesség: 10 300 000 fő

Kiterjedés: 131 957 km2

Főváros: Athén

Lakosság: görög (98%), török (1%), albán, macedón, aromun, egyéb (1%).

Hivatalos nyelv: görög.

Vallás: görög ortodox.

Időeltolódás: +1 óra.

Pénznem: euró. 1 EUR =100 cent.

Nemzetközi hitelkártyák a legtöbb helyen elfogadottak, de éttermeknél és üzleteknél csak az elegánsabb helyeken lehet vele fizetni. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.

Vízum: vízum nem szükséges.

Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig még érvényesnek kell lennie.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs.

A vezetékes ivóvíz iható, de az érzékenyebb gyomrú utasoknak inkább a palackozott víz fogyasztása javasolt. Időjárás, éghajlat: Általában a tipikus mediterrán éghajlat uralkodik: száraz forró nyárral és nedves, hűvös téllel. A Földközi-tenger nyugati felén lévő üdülőhelyekkel ellentétben Görögországban sokkal erősebbek a kontinentális hatások, itt lényegesen nagyobbak a napi és az évi hőmérséklet-ingadozások. A görögök csak három évszakot ismernek: a kizöldülés, virágzás és érés idejét, (március-június), a száraz időszakot (június-október) és az esős időszakot (október -március).

Öltözködés: Nyáron lenge, természetes anyagból készült ruházatot, a hűvösebb estéken, tavasszal és ősszel egy könnyű kabátkát vagy dzsekit, illetve átmeneti öltözéket javasolunk. A vacsorához sok szálloda alkalomhoz illő öltözködést ír elő (hosszú nadrág, takart vállak). Templomok és kolostorok látogatásakor ügyeljünk a megfelelő öltözékre (hosszú nadrág vagy szoknya, takart vállak)!

Étkezés: A görög konyhára nagy hatással volt a négyszáz éves török uralom, s ma ez különösen az előételekben érezhető (ilyen a tzatziki és a citromlében és olivaolajban pácolt polip). Olcsóbb harapnivalókat, mint például a szuvlaki és spanikopita bárhol találunk. Népszerű főétel a pastitsio (makaróni darált hússal sütve, bechamel mártással), a töltött paradicsom és a frissen grillezett tengeri finomságok. A görög ételek fő velejárója a görög saláta.

Közlekedés: Az Olympic Airlines és Aegean légitársaságok sok város és sziget között indítanak járatokat. A legnépszerűbb közlekedési eszköz az autóbusz, mivel a vasút csupán kevés területen jár. Sokan kerékpároznak, de ehhez rendkívül izmos lábak szükségesek, mivel hegyvidéki a terület. Kiterjedt hajójárat-rendszer köti össze a szigeteket és a szárazföldet.

Elektromosság: 220 V.

Ünnepek, rendezvények: Az állami ünnepeken kívül sok egyházi és egyéb ünnepet ülnek. Január 8. az ország északi részén fordított nap. A nők töltik napjukat kávézóban, élnek társasági életet és a férfiak maradnak otthon, hogy elvégezzék a házimunkát. A görög karneváli időszak három hétig tart februárban, vagy márciusban. Legjelentősebb ünnepük a Húsvét, amikor díszmeneteket rendeznek, és tűzijátékok szórakoztatják az oda látogatókat. Mivel a hangsúlyt nem a keresztre feszítésre, hanem a feltámadásra helyezik, ez örömteli ünnepnek számít. Leghíresebb fesztiváljuk az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig), amikor drámai és zenei előadások szórakoztatják a résztvevőket.

Sportolási lehetőségek: Hegyvidékes tájai tökéletesek a hegyi túrákhoz. A tájat csapások, kitaposott ösvények szelik keresztül-kasul, s a falvakat bizánci kövezett ösvények kötik össze. A szörfözés kedvelői is bőven találnak a sportjukhoz megfelelő körülményeket. Habár a búvárpalack nélküli merülés, pipás természetfigyelés lehetőségei tágak, a palackos búvárkodás tiltott (csak egyes területeken engedélyezett). Európa egyik legolcsóbb síelésre alkalmas helye. Megközelítőleg 20 kiépült síterülete van pl. Olympos Parnassos stb. Főbb látnivalók: Athén Az ország fővárosa. Érdekes múltjának köszönhetően Athén Rómával és Jeruzsálemmel vetekszik. Különös egyvelege keletnek és nyugatnak. Rekedt utcai árusaival, színes piacaival helyenként kavargó bazárra emlékeztet. Az Akropolisz csodás Parthenónjával, mint vigyázó őr magasodik a város fölé, s annak szinte bármely pontjáról látható. Épületei valaha páratlan színeikkel, arany díszítéseikkel, márvány szobraikkal kápráztatták el látogatóit. Ma, romjaiban még mindig páratlan látványosság. A Parthenón a szűzies Athéné temploma. Mellette találjuk az Erektheiont, ahol Erektheiusz király sírja található. Oldalán hat nőalak szobra helyettesíti az oszlopokat. A Dionüsszosz Színház az Akropolisz déli lejtőjén épült, ma is rendeznek benne előadásokat. A domb északkeleti oldalán találjuk az egykori kis falut, amelynek neve Plaka. Keskeny, labirintusszerű utcácskái kellemes, barátságos hangulatot árasztanak rengeteg ""beülős"" étteremmel. Az agora volt az ókori Athén társadalmi központja, ám ma már az eseti zsibvásár helyszíne. A Nemzeti Régészeti Múzeumban Mükénéből származó csodás tárgyakat, s az ország különböző tájairól, szigeteiről idekerült leleteket láthatunk. Peloponnészosz A görög szárazföld legdélibb része és eljutni a Korinthoszi csatornát átszelő hídon keresztül lehet, amelyet egy magyar katona-mérnök tervezett. A félsziget keleti részén található Epidaurosz, Korinthosz és Mükéné, mind könnyen megközelíthető Nafplionból. A bizánci Misztrasz a Taigetosz oldalába épült. Délebbre találjuk Manit, amely érintetlen tájaival kitűnő helyszíne lehet egy kirándulásnak. Ellátogathatunk az ókori Olümpiába, ahol megtekinthetjük Zeusz templomának romjait, mely az olimpiai láng meggyújtásának helyszíne. Meteora-kolostorok Thesszália északnyugati részén 300 méteres sziklák emelkednek, tetejükön kolostorok állnak. Különleges látvány, a látogató fel nem foghatja, hogyan tudták a sziklák csúcsira felépíteni ezeket az épületeket. Kikládok-szigetcsoport A szigetek legtöbbje már frekventált turista célpont: Mikonosz, Szantorini, Párosz, Iosz, míg néhány kevésbé zsúfolt: Androsz, Kea, Kithnosz, Szerifosz és Szifnosz. Mikonosz a leglátogatottabb és egyben a legdrágább sziget. Festők, nudisták, millomosok, újgazdagok, prominens személyiségek mind megtalálhatók a szigeten. Szantorini egyedi, megkapó és gyönyörű. Alakját a közel 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörésnek köszönheti. Ha nem kívánunk a főszezoni turisták tömegével tartani, menjünk inkább Szikinoszra, Anafira, vagy Naxoszba. Kréta Görögország legnagyobb szigete, s az országba látogatók egynegyedét látja vendégül. Ennek ellenére lehet nyugodtabb partszakaszokat és településeket találni. A mínoszi kultúra központja volt, így ennek a kornak számtalan emlékét találjuk itt. A Knosszoszi Palota Kréta legnagyobb városától, Irakliontól mindössze 5 kilométerre található. Haniában, Rethimnonban csodálatos velencei épületeket találunk. Élvezetes túralehetőségeket rejt magában a sziget, amelyek révén megismerhetjük a természeti és a kultúrális értékeket. A déli fekvésének és éghajlatának köszönhetően áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben. Dodekaniszosz-szigetek Rodoszt kivéve a kultúrtörténetileg Görögországhoz, geológiailag az anatóliai szárazföldhöz tartozó szigetek édes vízben szegények és többnyire kopárak.

Legjelentősebb szigetek: Kósz, Lipszi, Szimi, Patmosz, Tilosz, Kasztellorizon, Kasszosz. Jón-szigetek Hét fő szigete: Korfu, Paxi, Kefallónia, Zakinthosz, Ithaki, Lefkada és Kithira. Itt sok olyan emlék található, amely az olasz kultúra nyomait viseli. A legszebb szigetnek sokan Korfut tartják, ami nem alaptalan, hiszen déli részének lankás zöld dombjai, északi részének sziklás meredélyei lenyűgöző látványt nyújtanak. Északkeleti Égei-szigetek Nagyobb szigetek: Szamosz, Chíosz, Ikaria, Leszbosz, Límnosz, Szamothráki és Thászosz. Hatalmas távolságra vannak egymástól, nem könnyű rövid idő alatt több szigetet is bejárni. Minden szigetnek sajátos arculata van. Szporádok Az ókorban kapták ezt a nevet azok a szigetek, amelyek a Kükládok körül szétszórtan helyezkednek el (a név jelentése: szétszórt). Ma megkülönböztetjük egymástól az Északi- Szporádokat és a Déli-Szporádokat. Fontosabb északi szigetek: Szkopelosz, Alonnisszosz és Szkirosz. Drága, zsúfolt helyek ezek. Néhány szigeten a pezsgő éjszakai életen kívül nincs is más különlegesség. Szaróni-szigetek A Szaróni-öbölben található szigeteket nevezik így. Szalamisz, Aegina, Poroszt, valamint még számtalan kisebb sziget és sziklazátony tartozik ide. Legnagyobb sziget Szalamisz, amelynek partja igen tagolt.