Beutazási feltételek

Beutazáshoz érvényes útlevél, vagy Uniós tagságunk révén új típusú kártyás személyi igazolvány is elegendő. Az útlevélnek a visszaúttól számítva még 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Görögországot, amely a nyugati kultúra bölcsõjeként mindig is az igényes, kultúra iránt érdeklõdõ utazók klasszikus célpontja volt, az utóbbi idõben már mint igen vonzó nyaralóhelyet is felfedezték a turisták. Már nemcsak az európai kulturális és szellemi élet gyökereihez visszavezetõ ókori helyszínek vonzzák a külföldieket, hanem a fantasztikus táj, a szigetvilág mediterrán bája, a görög emberek vendégszerete, valamint a számos kiváló strand is.

Országnév: Görögország
Népesség: 10 300 000 fõ
Kiterjedés: 131 957 km2
Fõváros: Athén
Lakosság: görög (98%), török (1%), albán, macedón, aromun, egyéb (1%).
Hivatalos nyelv: görög.
Vallás: görög ortodox.
Idõeltolódás: +1 óra.
Pénznem: euró. 1 EUR =100 cent. Nemzetközi hitelkártyák a legtöbb helyen elfogadottak, de éttermeknél és üzleteknél csak az elegánsabb helyeken lehet vele fizetni. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig még érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. A vezetékes ivóvíz iható, de az érzékenyebb gyomrú utasoknak inkább a palackozott víz fogyasztása javasolt.

Idõjárás, éghajlat: Általában a tipikus mediterrán éghajlat uralkodik: száraz forró nyárral és nedves, hûvös téllel. A Földközi-tenger nyugati felén lévõ üdülõhelyekkel ellentétben Görögországban sokkal erõsebbek a kontinentális hatások, itt lényegesen nagyobbak a napi és az évi hõmérséklet-ingadozások. A görögök csak három évszakot ismernek: a kizöldülés, virágzás és érés idejét, (március-június), a száraz idõszakot (június-október) és az esõs idõszakot (október -március).

Öltözködés: Nyáron lenge, természetes anyagból készült ruházatot, a hûvösebb estéken, tavasszal és õsszel egy könnyû kabátkát vagy dzsekit, illetve átmeneti öltözéket javasolunk. A vacsorához sok szálloda alkalomhoz illõ öltözködést ír elõ (hosszú nadrág, takart vállak). Templomok és kolostorok látogatásakor ügyeljünk a megfelelõ öltözékre (hosszú nadrág vagy szoknya, takart vállak)!

Étkezés:
A görög konyhára nagy hatással volt a négyszáz éves török uralom, s ma ez különösen az elõételekben érezhetõ (ilyen a tzatziki és a citromlében és olivaolajban pácolt polip). Olcsóbb harapnivalókat, mint például a szuvlaki és spanikopita bárhol találunk. Népszerû fõétel a pastitsio (makaróni darált hússal sütve, bechamel mártással), a töltött paradicsom és a frissen grillezett tengeri finomságok. A görög ételek fõ velejárója a görög saláta.

Közlekedés:
Az Olympic Airlines és Aegean légitársaságok sok város és sziget között indítanak járatokat. A legnépszerûbb közlekedési eszköz az autóbusz, mivel a vasút csupán kevés területen jár. Sokan kerékpároznak, de ehhez rendkívül izmos lábak szükségesek, mivel hegyvidéki a terület. Kiterjedt hajójárat-rendszer köti össze a szigeteket és a szárazföldet.

Elektromosság: 220 V.

Ünnepek, rendezvények:
Az állami ünnepeken kívül sok egyházi és egyéb ünnepet ülnek. Január 8. az ország északi részén fordított nap. A nõk töltik napjukat kávézóban, élnek társasági életet és a férfiak maradnak otthon, hogy elvégezzék a házimunkát. A görög karneváli idõszak három hétig tart februárban, vagy márciusban. Legjelentõsebb ünnepük a Húsvét, amikor díszmeneteket rendeznek, és tûzijátékok szórakoztatják az oda látogatókat. Mivel a hangsúlyt nem a keresztre feszítésre, hanem a feltámadásra helyezik, ez örömteli ünnepnek számít.
Leghíresebb fesztiváljuk az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig), amikor drámai és zenei elõadások szórakoztatják a résztvevõket.

Sportolási lehetõségek:
Hegyvidékes tájai tökéletesek a hegyi túrákhoz. A tájat csapások, kitaposott ösvények szelik keresztül-kasul, s a falvakat bizánci kövezett ösvények kötik össze.
A szörfözés kedvelõi is bõven találnak a sportjukhoz megfelelõ körülményeket.
Habár a búvárpalack nélküli merülés, pipás természetfigyelés lehetõségei tágak, a palackos búvárkodás tiltott (csak egyes területeken engedélyezett).
Európa egyik legolcsóbb síelésre alkalmas helye. Megközelítõleg 20 kiépült síterülete van pl. Olympos Parnassos stb.

Fõbb látnivalók:

Athén
Az ország fõvárosa. Érdekes múltjának köszönhetõen Athén Rómával és Jeruzsálemmel vetekszik. Különös egyvelege keletnek és nyugatnak. Rekedt utcai árusaival, színes piacaival helyenként kavargó bazárra emlékeztet.
Az Akropolisz csodás Parthenónjával, mint vigyázó õr magasodik a város fölé, s annak szinte bármely pontjáról látható. Épületei valaha páratlan színeikkel, arany díszítéseikkel, márvány szobraikkal kápráztatták el látogatóit. Ma, romjaiban még mindig páratlan látványosság. A Parthenón a szûzies Athéné temploma. Mellette találjuk az Erektheiont, ahol Erektheiusz király sírja található. Oldalán hat nõalak szobra helyettesíti az oszlopokat. A Dionüsszosz Színház az Akropolisz déli lejtõjén épült, ma is rendeznek benne elõadásokat.
A domb északkeleti oldalán találjuk az egykori kis falut, amelynek neve Plaka. Keskeny, labirintusszerû utcácskái kellemes, barátságos hangulatot árasztanak rengeteg ""beülõs"" étteremmel.
Az agora volt az ókori Athén társadalmi központja, ám ma már az eseti zsibvásár helyszíne.
A Nemzeti Régészeti Múzeumban Mükénébõl származó csodás tárgyakat, s az ország különbözõ tájairól, szigeteirõl idekerült leleteket láthatunk.

Peloponnészosz
A görög szárazföld legdélibb része és eljutni a Korinthoszi csatornát átszelõ hídon keresztül lehet, amelyet egy magyar katona-mérnök tervezett. A félsziget keleti részén található Epidaurosz, Korinthosz és Mükéné, mind könnyen megközelíthetõ Nafplionból. A bizánci Misztrasz a Taigetosz oldalába épült.
Délebbre találjuk Manit, amely érintetlen tájaival kitûnõ helyszíne lehet egy kirándulásnak. Ellátogathatunk az ókori Olümpiába, ahol megtekinthetjük Zeusz templomának romjait, mely az olimpiai láng meggyújtásának helyszíne.

Meteora-kolostorok
Thesszália északnyugati részén 300 méteres sziklák emelkednek, tetejükön kolostorok állnak. Különleges látvány, a látogató fel nem foghatja, hogyan tudták a sziklák csúcsira felépíteni ezeket az épületeket.

Kikládok-szigetcsoport
A szigetek legtöbbje már frekventált turista célpont: Mikonosz, Szantorini, Párosz, Iosz, míg néhány kevésbé zsúfolt: Androsz, Kea, Kithnosz, Szerifosz és Szifnosz.
Mikonosz a leglátogatottabb és egyben a legdrágább sziget. Festõk, nudisták, millomosok, újgazdagok, prominens személyiségek mind megtalálhatók a szigeten.
Szantorini egyedi, megkapó és gyönyörû. Alakját a közel 3500 évvel ezelõtti vulkánkitörésnek köszönheti.
Ha nem kívánunk a fõszezoni turisták tömegével tartani, menjünk inkább Szikinoszra, Anafira, vagy Naxoszba.

Kréta
Görögország legnagyobb szigete, s az országba látogatók egynegyedét látja vendégül. Ennek ellenére lehet nyugodtabb partszakaszokat és településeket találni. A mínoszi kultúra központja volt, így ennek a kornak számtalan emlékét találjuk itt. A Knosszoszi Palota Kréta legnagyobb városától, Irakliontól mindössze 5 kilométerre található. Haniában, Rethimnonban csodálatos velencei épületeket találunk. Élvezetes túralehetõségeket rejt magában a sziget, amelyek révén megismerhetjük a természeti és a kultúrális értékeket.
A déli fekvésének és éghajlatának köszönhetõen áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben.

Dodekaniszosz-szigetek
Rodoszt kivéve a kultúrtörténetileg Görögországhoz, geológiailag az anatóliai szárazföldhöz tartozó szigetek édes vízben szegények és többnyire kopárak. Legjelentõsebb szigetek: Kósz, Lipszi, Szimi, Patmosz, Tilosz, Kasztellorizon, Kasszosz.

Jón-szigetek
Hét fõ szigete: Korfu, Paxi, Kefallónia, Zakinthosz, Ithaki, Lefkada és Kithira.
Itt sok olyan emlék található, amely az olasz kultúra nyomait viseli.
A legszebb szigetnek sokan Korfut tartják, ami nem alaptalan, hiszen déli részének lankás zöld dombjai, északi részének sziklás meredélyei lenyûgözõ látványt nyújtanak.

Északkeleti Égei-szigetek
Nagyobb szigetek: Szamosz, Chíosz, Ikaria, Leszbosz, Límnosz, Szamothráki és Thászosz. Hatalmas távolságra vannak egymástól, nem könnyû rövid idõ alatt több szigetet is bejárni.
Minden szigetnek sajátos arculata van.

Szporádok
Az ókorban kapták ezt a nevet azok a szigetek, amelyek a Kükládok körül szétszórtan helyezkednek el (a név jelentése: szétszórt). Ma megkülönböztetjük egymástól az Északi- Szporádokat és a Déli-Szporádokat. Fontosabb északi szigetek: Szkopelosz, Alonnisszosz és Szkirosz. Drága, zsúfolt helyek ezek. Néhány szigeten a pezsgõ éjszakai életen kívül nincs is más különlegesség.

Szaróni-szigetek
A Szaróni-öbölben található szigeteket nevezik így. Szalamisz, Aegina, Poroszt, valamint még számtalan kisebb sziget és sziklazátony tartozik ide. Legnagyobb sziget Szalamisz, amelynek partja igen tagolt.