Országnév: Szlovén Köztársaság
Népesség: 1 964 036
Kiterjedés: 20 273 km²
Éghajlat: A tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és a völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
Főváros: Ljubljana
Lakosság: Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5 % - 0,5%).
Hivatalos nyelv: szlovén, olasz, magyar
Vallás: római katolikus (+ 30 bejegyzett vallási közösség)
Időeltolódás: UTC +1
Pénznem: szlovén Tolar
Vízum: nem kell
Borravaló: A szállodákban és az éttermekben a kiszolgálás díját már tartalmazza a számla. Szokás a figyelmes kiszolgálást 10% borravalóval díjazni. A taxisofőrök nem várják el a borravalót, de örülnek, ha a számlát felkerekítjük (maximum 10%-ig).
Történelem: Az ősi szlovénok a 6. században népesítették be a Duna medencéjének folyóvölgyeit és a Keleti-Alpokat. 748-ban Szlovénia germán uralom alá került, először a Caroling népcsoportok frank birodalmának hódításán keresztül, akik a lakosságot keresztény hitre térítették. Később az ország a Szent Római Birodalom része lett a 9. században. Az osztrák-német monarchia a 14. század elején vette át az uralmat, (1804-től az osztrák Habsburg Császárság részeként) ami egészen 1918-ig tartott - egyetlen rövid időszakot kivéve. Ezen hat évszázad alatt az ország felső osztálya teljes mértékben elnémetesedett, noha a parasztság megtartotta a szláv (később szlovén) identitását. 1809-ben egy szerződésben, melynek az volt a célja, hogy elszigetelje az adriai területeket a Habsburg Császárságtól, Napóleon létrehozta az úgy nevezett illér tartományokat (Szlovénia, Dalmácia és Horvátország egy része), Ljubljanát jelölve ki fővárosként (amely, még ma is az). Noha a Habsburgok visszatértek 1814-ben, a franciák által bevezetett reformok tartósnak bizonyultak az oktatásban, a törvénykezésben és a közigazgatásban is. Az a demokratikus forradalom is, amely 1848-ban végigsöpört Európában, megerősítette a szlovénok politikai és nemzeti öntudatát. Így az I. Világháború, majd az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, Szlovénia királyságot hozott létre a szerbekkel, a horvátokkal és a szlovénokkal. A II. Világháború alatt Szlovénia nagy részét Németország, a kisebb részeit pedig Olaszország és Magyarország annektálta. A szlovén partizánok a hegyi táboraikból folytatták harcaikat a behatolókkal szemben. Szlovénia 1945-ben csatlakozott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz és évtizedeken keresztül a vasfüggöny mögé került.
A szlovénok nehéz időket éltek át, amikor Szerbia az 1980-as évek végén lépéseket tett, hogy kulturális és gazdasági vezetésre tehessen szert a jugoszláv köztársaságok között. 1988 végén, amikor Belgrád hirtelen véget vetett Koszovó autonómiájának, a szlovénok is attól tartottak, hogy ugyanez megtörténhet velük is. A szlovénok törekvése, hogy elszakadhassanak Jugoszláviától, Szlovéniát az északon és nyugaton elterülő kapitalista országok felé vezette. Eközben egyre inkább gazdasági teherré és politikai fenyegetéssé vált számára Jugoszlávia többi részével fenntartott kapcsolata. 1990 tavaszán Szlovénia lett az első olyan Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott és elvetette a 45 éves kommunista uralmat. A következő decemberben a választók túlnyomó többséggel (90 %) a függetlenség mellet döntöttek. A legrosszabbtól tartva a szlovén kormány elkezdett fegyverkezni és 1991. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból. A függetlenség iránti elkötelezettsége és a külső szimpátia érdekében Szlovénia szándékosan harcot provokált ki a jugoszláv szövetségi hadsereggel azzal, hogy ellenőrző pontokat állított fel a határpontjain. Egy 10-napos harc kezdődött, de a szlovén milícia ereje olyan meggyőző volt, és mivel nem támasztott területi vagy kisebbségi igényeket, a jugoszláv kormány beleegyezett az Európai Közösség által támogatott fegyverszünetbe. Szlovénia azonnal új alkotmányt hozott, 1992. január 15.-én az EGK hivatalosan elismerte az országot. Szlovéniát 1992 májusában felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
1994 márciusa és 1996 júniusa között tíz közép- és kelet-európai ország kérte felvételét az EU tagjainak sorába. Szlovénia 1996. június 10-én nyújtotta be EU tagság iránti kérelmét az Európai Tanácshoz. 1998. március 31-én az Európai Unió tizenöt tagállama külön tárgyalásokat kezdett hat kérelmező országgal - többek között Szlovéniával is - az EU-hoz való csatlakozásról.
Szlovénia lakossága 2003 márciusában népszavazáson, majdnem 90 %-os szavazati aránnyal döntött az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Szlovénia 2004. május 1-től, a többi 9 csatlakozó országgal együtt, tagja lett az Európai Uniónak.
Elektromosság: 220 V
Gasztronómia: A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Sportolási lehetőségek: A síelés a legnépszerűbb sport Szlovéniában, a lakosság 1/5-e aktív síelő. Ez nem csoda, hiszen a Vogel és a szlovén Alpok egyes területei kitűnő adottságokkal rendelkeznek. 9000 kilométer hosszú kiépített túraútvonalain 165 hegyi kunyhó várja a pihenni vágyó túrázókat. A Soca folyó sodrásában vadvízi raftingolás szerelmesei élhetik ki kalandvágyukat.

Főbb látnivalók:
Szlovénia fővárosa Ljubljana, az ország legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona eredeti méretű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park divatos rekreációs központ, ahol bowling és teniszpályák, korcsolyapálya és úszómedencék várják a kikapcsolódni vágyókat.
A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja, ami az ország nemzeti lobogóján is látható. Neve „háromfejűt" jelent, amit a Bohinj völgyéből látható alakja miatt kapott. A környék legendás alakja egy „Aranyagancs" nevű indián férfi, aki egy szlovén sörfőzde jelképévé vált.
A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a "kívánságok tornyára".
A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet. A 20 570 m hosszú barlangrendszert a Pivka folyó vájta ki, ebből 5,3 km-nyi szakasz látogatható a turisták számára.
Az Adria partvidékének legismertebb üdülővárosa Portoroz. A város a Pirani-öbölben található, és a Monarchia hangulatát idézi. A szórakozást játékkaszinó, tengerparti sétányán üzletek, kávézók, parkok, éttermek teszik lehetővé.
Koper Szlovénia legnagyobb kereskedelmi kikötője. A középkori épületekkel tarkított város kétnyelvű, ahol a szlovénon kívül az olasz nyelv is hivatalos.
Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be.
A partvidék talán legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.