Hasznos tippek utazóknak - Hepatitis A fertõzés
Magyarországon az elmúlt évben meghétszerezõdött a hepatitis A fertõzések száma az elõzõ évek átlagos esetszámaihoz képest.
A hepatitis A vírus bárhol és bármikor felbukkanhat: egyrészt behozhatják külföldrõl, másrészt a kórokozó gyorsan elindulhat a rossz szociális és kifogásolható higiénés környezetben élõk és a hajléktalanok körébõl. Járványok alakulhatnak ki az iskolákban, óvodákban, a gyerekek révén pedig megfertõzõdhetnek a családok. A tavalyi évben különösen sokan betegedtek meg a fõvárosban, ahol a tömegközlekedés és a tömegrendezvények kiváló táptalajt biztosítanak a vírus terjedésének.
A mediterrán térségben és az arab világban szintén gyakori a hepatitis A elõfordulása, így a külföldre utazók is veszélyben vannak.
Európa számos országából (Olaszország, Franciaország, Németország, Írország, Norvégia, Hollandia, Svédország, Nagy Brittannia) jelentettek hepatitis A megbetegedéseket a kontinens nagy részét érintõ HAV járvány kapcsán. Az eddigi vizsgálatok alapján legvalószinûbben mélyhûtött bogyós gyümölcsök okozhatják a megbetegedéseket.
Hasznos tippek utazóknak
- A hepatitis A széklet útján, szájon át, fõként szennyezett élelmiszerrel és vízzel terjed, így a mediterrán térségben kerüljük a nyers ételek, jégkocka, fagylalt fogyasztását!
- Ahol a csapvíz nem iható, ott elõfordulhat, hogy nem megbízható vízbõl készítenek jégkockát, koktélt, gyümölcslét, fagylaltot, amely így a hepatitis A vírus közvetítõjévé válhat.
- A magyar utazók fõként a Földközi-tenger partvidékére tervezik nyaralásukat. Az Egészségügyi Világszervezet Törökországba, a balkáni régióba és az észak-afrikai országokba kifejezetten ajánlja a hepatitis A és B elleni védõoltások felvételét.
- A Földközi-tenger kagylóinak kb. 40%-a hepatitis A vírussal fertõzött, így veszélyesek lehetnek a nem kellõen átsütött, megfõzött tengeri ételek is.
- A balkáni régió és az arab országok népességének nagy része hepatitis B vírushordozó. Ha ide utazik és nem kapott kötelezõen hepatitis B elleni védõoltást, akkor ezt mindenképpen érdemes pótolni.
- A hepatitis B szexuális úton, sérüléssel, balesetek révén, vérrel és testnedvekkel terjed, legbiztosabban védõoltással védekezhetünk ellene.
- Az utazás alatt számos egészségügyi veszély leselkedik a felelõtlen turistákra. Leggyakoribb a hasmenés, napégés, hányás és apróbb balesetek.
- Utazás elõtt érdemes ellátogatni a legközelebbi oltóközpontba, ahol egészségügyi szempontból teljes körûen felkészítik az utazókat a külföldi tartózkodásra és beadják a szükséges védõoltásokat is. A vakcinákat azonban a háziorvos is felírhatja és beadhatja.
- A védõoltások mellett érdemes úti patikát is becsomagolni: láz- és fájdalomcsillapító, naptej és aloe gél, sebfertõtlenítõ és hányás elleni gyógyszer nem hiányozhat a bõröndünkbõl. Akik rendszeresen gyógyszert szednek, ne felejtsék el az utazásra is magukkal vinni.
Mit kell tudni a hepatitis betegségrõl?
Mit nevezünk hepatitis betegségnek?
A vírusok által okozott májgyulladást vírushepatitisnek nevezzük. Ezek közül az A típusú májgyulladás a legismertebb, amit a közemberek tévesen sárgaságként ismernek. Ez valószínûleg abból ered, hogy a májgyulladás egyik fõ tünete a szem és a bõr besárgulása. Többféle hepatitis vírus létezik, a leggyakrabban elõforduló az elõbb említett hepatitis A mellett a hepatitis B, valamint a hepatitis C. Az egyes hepatitis vírusok terjedésének módja és az általuk okozott betegségek és azok szövõdményei is eltérõek.
Magyarországon milyen gyakori a hepatitis A vírus elõfordulása?
A hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertõzés a világon. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 1,4 millió új hepatitis A fertõzés fordul elõ évente.[1] Magyarországon néhányszáz beteget regisztráltak 2000-es évek elején, ugynakkor a tavalyi esztendõben összesen 1074 hepatitis A fertõzöttet diagnosztizáltak, hétszer többet, mint a korábbi évek jellemzõ kumulatív középértéke. Tavaly országosan összesen 1404 hepatitis eset fordult elõ, ezzel majdnem háromszorosára ugrott a sárgasággal járó megbetegedések száma 2012-höz képest (574). Elsõsorban a hepatitis A fertõzések száma emelkedett, a hepatitis B és C elõfordulása nem nõtt szignifikánsan.[2] A hepatitis A fertõzések gócpontjai lehetnek az iskolák és az óvodák, hiszen a gyerekek a higiénés szabályokat kevésbé tartják be. Ezen túl a tömegközlekedés során, közintézményekben és közterületeken, nyilvános mosdókban is könnyebben megfertõzõdhetünk. A vírus sárgasággal járó májgyulladást okoz, amelyet gyakran kórházban kezelnek.
Hogyan terjed a hepatitis A vírus?
A kórokozó szájon át, széklet útján terjed, de a fertõzést közvetíthetik mosatlan zöldségek, gyümölcsök, fertõzött élelmiszerek, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfõzött ételek, vagy szennyezett víz.
Az alapvetõ higiénés rendszabályok betartásával ugyan csökkenthetjük a hepatitis A vírussal történõ megfertõzõdés esélyét, azonban biztos és hosszú távú védelmet védõoltással szerezhetünk. A hepatitis A fertõzés legjellegzetesebb tünete a sárgaság, azonban fejfájás, hányinger, étvágytalanság, fáradékonyság, izom-, ízületi fájdalom, sötét színû vizelet, agyag színû széklet is a betegségre utalhat. A tünetek 15-50 nappal a fertõzést követõen jelentkeznek. Az A típusú májgyulladás általában magától gyógyuló betegség, de akár több hetes kórházi kezeléssel is járhat, ésa tünetek hónapokig is elhúzódhatnak.
Hogyan védekezhetünk a hepatitis A ellen?
A hepatitis A ellen védõoltással védekezhetünk a legbiztosabban, a két adag vakcina felvételével több mint 30 évre szóló védettség érhetõ el. Mivel a hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelezõ védõoltások között, így minden esetben az egyén felelõssége, hogy magát és gyermekeit megvédje. A hepatitis A és B ellen kombinált védõoltás is létezik. A teljes kombinált oltási sor felvételével több évtizedre szóló védettség érhetõ el mind az A és B típusú vírushepatitis ellen. Mivel 1999 óta Magyarországon kötelezõen oltják a 13 éves fiatalokat a hepatitis B vírus ellen, így a jelenleg 29 évesnél idõsebb, illetve a 13 évesnél fiatalabbak átoltottsága alacsony, ezért õk fokozotabban ki vannak téve a megbetegedés veszélyének.
Mit kell tudni a hepatitis B betegségrõl?
Magyarországon évente több százan fertõzõdnek hepatitis B vírussal annak ellenére, hogy a hepatitis B ellen már 1999 óta kötelezõen oltják a 13 éveset. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a tizedik vezetõ haláloknak számít globálisan, illetve tízszer könnyebben elkapható, mint a mindenki által rettegett AIDS vírusa. A hepatitis B betegség a fertõzöttek 10 %-ánál krónikussá válik, és májzsugort, májrákot okoz.[3]
Hogyan terjed a hepatitis B fertõzés?
A hepatitis B vírus vérrel és különbözõ testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, akár apróbb, vérzéssel járó sérülések, fertõzött olló és borotva, piercing, tetováló tû, pedikûr vagy manikûr. Gyakran a fertõzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti azokat a túristákat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elõ vírushordozók, illetve a szabad szexuális életet élõket, a hepatitis B betegek családtagjait és közeli hozzátartozóit, a droghasználókat, az egészségügyi dolgozókat, a veszélyes munkát végzõket (rendõrök, tûzoltók, katonák stb.).
Milyen tüneteket okoz a hepatitis B?
A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap, de akár 180 nap is eltelhet . A hepatitis B a májat támadja meg, és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A tünetek néhány héttel a fertõzés után jelentkeznek: sárga bõr és szemfehérje, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi fájdalom. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is jelen lehetnek. A hepatitis B fertõzés az esetek 10%-ban krónikussá válik, amely májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
Hogyan védekezhetünk a hepatitis B ellen?
Az Egészségügyi Világszervezet programja szerint a világ legtöbb országában szeretnék a nemzeti oltóprogram részévé tenni a hepatitis B elleni védõoltást, amely az egyetlen biztonságos módja a betegség elleni védekezésnek. Magyarországon 1999 óta kötelezõen oltják a 13 éves iskolásokateket. A hepatitis B elleni vakcinát 1982-ben fejlesztették ki, így biztonságossága bizonyított, és 95%-ban hatásos a hepatitis B fertõzés ellen. A védõoltás születéstõl adható. A három adagos oltási sor felvételével életreszóló védettség érhetõ el. A hepatitis B elleni védõoltás kortól és nemtõl függetlenül mindenkinek ajánlott, különösen abban az esetben, ha azt fiatalon nem kapták meg a kötelezõ oltási program keretébenban.
[1] WHO.int/hepatitis
[2] OEK- EPINFO 21. évfolyam, 4. szám 2014. január 31.
[3] WHO.int/hepatitis
Forrás: Glázer Szilvia - sajtóanyag